Ukrán válság - Újra összeültek a tagállamok képviselői
BRÜSSZEL. Hétfő délután 6-kor újra asztalhoz ültek az uniós tagállamok nagykövetei Brüsszelben, hogy tisztázzák az Oroszországgal szemben alkalmazandó újabb gazdasági szankciókkal kapcsolatos nyitott kérdéseket.
Az úgynevezett állandó képviselők pénteken jutottak megállapodásra az újabb büntetőintézkedésekről, azzal a kikötéssel, hogy hétfőn, úgynevezett írásos eljárással fogadják majd el őket hivatalosan. Ezt követően lehetne az erről szóló rendeletet közzétenni az EU hivatalos közlönyében, miáltal az intézkedések hatályba is lépnének.
Eredetileg délután 3 óra volt annak határideje, hogy a tagállamok kivétel nélkül rábólintsanak a pénteki megállapodásra, ám ez végül nem történt meg, s ezt követően ültek asztalhoz ismét a nagykövetek.
Brüsszeli sajtóértesülések szerint az Európai Unió a többi között arra készül, hogy mintegy 25 emberrel bővíti ki a beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtottak körét, továbbá az orosz állami tulajdonban lévő bankokon túl egyes energiacégeket is elvág az európai tőkepiacoktól.
Az EP külügyi bizottsága javasolja az EU-ukrán társulási egyezmény uniós ratifikálását
Az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága hétfőn Brüsszelben nagy többséggel megszavazta, hogy javasolja az EU-ukrán társulási egyezmény uniós ratifikálását. A szakbizottságban 49-en voksoltak igennel, nyolc ellenében, négy tartózkodás mellett. Az EP plénuma várhatólag jövő heti strasbourgi üléshetén dönt a ratifikálásról.
Az egyezmény a politikai jellegű előírások mellett mély és átfogó szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodást is magában foglal, ami heves ellenkezést váltott ki Moszkvában. Az orosz vezetés az egykori Szovjetunió egyes volt tagállamai között vámunió kialakítására törekszik.
A társulási egyezmény aláírását eredetileg tavaly novemberben az EU által szervezett vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezték, ám Viktor Janukovics, az akkori ukrán elnök moszkvai nyomásra az utolsó pillanatban elállt az aláírástól. Lényegében ez a fejlemény adta a gyújtószikrát a kijevi ellenzéki megmozdulások drámai kibontakozásához. A válság véres erőszakcselekményekbe torkollott, majd Janukovics bukásához vezetett. Az időközben orosz agressziós cselekmények áldozatává vált Ukrajna új vezetésével az EU már alá tudta írni az egyezményt - két részletben, előbb a politikai részt, utóbb a szabadkereskedelmi övezetről szóló fejezeteket. Ezt az aláírást azonban még követnie kell a megerősítésnek - ratifikációnak - mind az EU-tagállamokban, mind Ukrajnában, mind pedig magában az uniós intézményrendszerben. Ez utóbbi részről a ratifikáció az EP feladata. Az EP plenáris döntését a külügyi bizottság állásfoglalásának kell megelőznie, ez történt most meg.
A szavazást megelőző vitában Meszerics Tamás, az LMP EP-képviselője elmondta: bár a zöldpárti EP-frakciónak, amelyhez ő maga is tartozik, vannak általános fenntartásai a szabadkereskedelmi egyezményekkel szemben, ez esetben mégis igennel szavaz, alapvetően azért, mert ez az egyetlen hatékony módja az Ukrajnával való szolidaritás kinyilvánításának. "A társulási egyezmény elutasítása teljesen aláásná az ukrán parlament politikáját, és felfordulást okozna Ukrajnában" - mondta az EP külügyi bizottságának magyar tagja. Meszerics felhívta a figyelmet arra is, hogy a társulási egyezmény, a kereskedelmi megállapodás nem oldja meg Ukrajna katonai és biztonsági gondjait, a tűzszünet egyelőre nagyon törékeny.
Eredetileg délután 3 óra volt annak határideje, hogy a tagállamok kivétel nélkül rábólintsanak a pénteki megállapodásra, ám ez végül nem történt meg, s ezt követően ültek asztalhoz ismét a nagykövetek.
Brüsszeli sajtóértesülések szerint az Európai Unió a többi között arra készül, hogy mintegy 25 emberrel bővíti ki a beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtottak körét, továbbá az orosz állami tulajdonban lévő bankokon túl egyes energiacégeket is elvág az európai tőkepiacoktól.
Az EP külügyi bizottsága javasolja az EU-ukrán társulási egyezmény uniós ratifikálását
Az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága hétfőn Brüsszelben nagy többséggel megszavazta, hogy javasolja az EU-ukrán társulási egyezmény uniós ratifikálását. A szakbizottságban 49-en voksoltak igennel, nyolc ellenében, négy tartózkodás mellett. Az EP plénuma várhatólag jövő heti strasbourgi üléshetén dönt a ratifikálásról.
Az egyezmény a politikai jellegű előírások mellett mély és átfogó szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodást is magában foglal, ami heves ellenkezést váltott ki Moszkvában. Az orosz vezetés az egykori Szovjetunió egyes volt tagállamai között vámunió kialakítására törekszik.
A társulási egyezmény aláírását eredetileg tavaly novemberben az EU által szervezett vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezték, ám Viktor Janukovics, az akkori ukrán elnök moszkvai nyomásra az utolsó pillanatban elállt az aláírástól. Lényegében ez a fejlemény adta a gyújtószikrát a kijevi ellenzéki megmozdulások drámai kibontakozásához. A válság véres erőszakcselekményekbe torkollott, majd Janukovics bukásához vezetett. Az időközben orosz agressziós cselekmények áldozatává vált Ukrajna új vezetésével az EU már alá tudta írni az egyezményt - két részletben, előbb a politikai részt, utóbb a szabadkereskedelmi övezetről szóló fejezeteket. Ezt az aláírást azonban még követnie kell a megerősítésnek - ratifikációnak - mind az EU-tagállamokban, mind Ukrajnában, mind pedig magában az uniós intézményrendszerben. Ez utóbbi részről a ratifikáció az EP feladata. Az EP plenáris döntését a külügyi bizottság állásfoglalásának kell megelőznie, ez történt most meg.
A szavazást megelőző vitában Meszerics Tamás, az LMP EP-képviselője elmondta: bár a zöldpárti EP-frakciónak, amelyhez ő maga is tartozik, vannak általános fenntartásai a szabadkereskedelmi egyezményekkel szemben, ez esetben mégis igennel szavaz, alapvetően azért, mert ez az egyetlen hatékony módja az Ukrajnával való szolidaritás kinyilvánításának. "A társulási egyezmény elutasítása teljesen aláásná az ukrán parlament politikáját, és felfordulást okozna Ukrajnában" - mondta az EP külügyi bizottságának magyar tagja. Meszerics felhívta a figyelmet arra is, hogy a társulási egyezmény, a kereskedelmi megállapodás nem oldja meg Ukrajna katonai és biztonsági gondjait, a tűzszünet egyelőre nagyon törékeny.
Forrás
MTI
