Ukrán válság: újabb szankciókról döntött az Európai Unió
BRÜSSZEL. Újabb célzott szankciók bevezetéséről határoztak orosz tisztségviselőkkel szemben az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn - közölte az Európai Unió Tanácsa.
A szankcióval sújtottak listája később jelenik meg az Európai Unió hivatalos közlönyében, és a döntés csak akkor válik hatályossá is, ezért a neveket mindaddig nem hozzák nyilvánosságra. Diplomáciai források szerint a külügyminiszterek 13 személy ellen rendeltek el vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat, emellett pedig két krími "entitás", vélhetően vállalat is felkerül az uniós feketelistára.
Ezzel hatvan fölé emelkedik azok száma, akik ellen az Európai Unió büntetőintézkedést rendelt el Ukrajna szuverenitásának, területi egységének megsértése, veszélyeztetése miatt.
Burkhalter a párbeszéd és a cselekvés fontosságát hangsúlyozta
A párbeszéd és a cselekvés fontosságát hangsúlyozta az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében hétfőn Didier Burkhalter svájci külügyminiszter és államfő, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke, miután megbeszéléseket folytatott az Európai Unió tagállamainak külügyminisztereivel.
Burkhalter a múlt héten személyesen találkozott Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és erről számolt be most az uniós külügyi tanács tagjainak. Svájc idei elnöke a megbeszéléseket követően adott sajtónyilatkozatában világossá tette, hogy az Ukrajnával kapcsolatos döntések csak Ukrajna, az egész ország bevonásával hozhatóak meg. Emellett felhívta a figyelmet, hogy szerinte a legnagyobb kihívást az idő jelenti. Mint mondta, mielőbb meg kell találni, hogy ki legyen a "moderátor", a közvetítő az ukránok nemzeti párbeszédében, és olyan személyt kell találni, aki a genfi megállapodást minden aláírója, az EU, az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország számára is elfogadható.
Az EBESZ elnöke kitért arra is, hogy Moszkvában úgy tapasztalta, nyitottak a párbeszédre. Kiemelte, hogy hétfőn a kelet-ukrajnai népszavazásokról a Kreml úgy nyilatkozott: tiszteletben tartja azokat, ami nem egyenlő az elismeréssel. Ez nagyon fontos különbség - húzta alá Burkhalter. Világossá tette azt is, hogy az Ukrajna jövőjéről szóló párbeszéd módjainak kidolgozása folyamatban van. Ebben a nemzetközi közösség támogathatja az ukránokat és tanácsokat is adhat nekik, a döntés mindazonáltal az övék. Ez az ő párbeszédük, nem a miénk - közölte a svájci diplomácia vezetője.
Arra a kérdésre, hogy szükségesnek látja-e újabb genfi konferencia összehívását Ukrajnával összefüggésben, Didier Burkhalter határozott nemmel válaszolt. Mint mondta: arra akkor lenne szükség, ha a résztvevők le akarnák vonni a folyamat mérlegét. "Most nem mérleget kell vonni, most cselekedni kell" - jelentette ki Burkhalter. Egyidejűleg nyomatékosította: Moszkvának is meg kell erősítenie, hogy hajlandó a párbeszédre a konfliktus rendezése érdekében.
Német külügyi államminiszter: megfontolandó a tárgyalás a szakadárokkal
A német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere szerint meg kell fontolni, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat is bevonják a válság békés rendezését célzó nemzetközi tárgyalásokba.
Michael Roth a német kormány első tisztségviselője, aki nyitottságot jelez azzal az orosz követeléssel kapcsolatban, hogy az ukrán "ellenzék" képviselőinek részvételével rendezzenek az áprilisban tartott genfi négyoldalú tanácskozáshoz hasonló tárgyalást az ukrajnai válság rendezéséről. A külügyi államminiszter a Handelsblatt című üzleti lap online kiadásában hétfőn megjelent interjúban kifejtette: a kijevi parlament által megválasztott kormányt Oroszország nem ismeri el, Ukrajna keleti részén pedig "senki és semmi által nem legitimált oroszbarát erők" tevékenykednek.
Ugyanakkor "legalábbis nem ragaszkodnék ahhoz, hogy az első genfi találkozó résztvevőinek összetétele változatlan maradjon az újabb tárgyalási fordulókon" - mondta Michael Roth. A szociáldemokrata politikus hozzátette: "amennyiben valamelyik partner azt szorgalmazza, hogy másokat is engedjünk a tárgyalóasztalhoz, akkor ezt alaposan meg kell fontolni." Hangsúlyozta, hogy "semmilyen lehetőséget nem szabad kategorikusan elutasítani, ha esély mutatkozik a genfi megállapodás végrehajtására vonatkozó kötelezettség erősítésére", a tárgyalásokat pedig még a május 25-i elnökválasztás előtt folytatni kell. "Feltétlenül meg kell tenni mindent, ami hozzájárulhat a biztonságos, szabad és tisztességes elnökválasztáshoz" - mondta a német államminiszter.
Ezzel hatvan fölé emelkedik azok száma, akik ellen az Európai Unió büntetőintézkedést rendelt el Ukrajna szuverenitásának, területi egységének megsértése, veszélyeztetése miatt.
Burkhalter a párbeszéd és a cselekvés fontosságát hangsúlyozta
A párbeszéd és a cselekvés fontosságát hangsúlyozta az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében hétfőn Didier Burkhalter svájci külügyminiszter és államfő, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke, miután megbeszéléseket folytatott az Európai Unió tagállamainak külügyminisztereivel.
Burkhalter a múlt héten személyesen találkozott Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és erről számolt be most az uniós külügyi tanács tagjainak. Svájc idei elnöke a megbeszéléseket követően adott sajtónyilatkozatában világossá tette, hogy az Ukrajnával kapcsolatos döntések csak Ukrajna, az egész ország bevonásával hozhatóak meg. Emellett felhívta a figyelmet, hogy szerinte a legnagyobb kihívást az idő jelenti. Mint mondta, mielőbb meg kell találni, hogy ki legyen a "moderátor", a közvetítő az ukránok nemzeti párbeszédében, és olyan személyt kell találni, aki a genfi megállapodást minden aláírója, az EU, az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország számára is elfogadható.
Az EBESZ elnöke kitért arra is, hogy Moszkvában úgy tapasztalta, nyitottak a párbeszédre. Kiemelte, hogy hétfőn a kelet-ukrajnai népszavazásokról a Kreml úgy nyilatkozott: tiszteletben tartja azokat, ami nem egyenlő az elismeréssel. Ez nagyon fontos különbség - húzta alá Burkhalter. Világossá tette azt is, hogy az Ukrajna jövőjéről szóló párbeszéd módjainak kidolgozása folyamatban van. Ebben a nemzetközi közösség támogathatja az ukránokat és tanácsokat is adhat nekik, a döntés mindazonáltal az övék. Ez az ő párbeszédük, nem a miénk - közölte a svájci diplomácia vezetője.
Arra a kérdésre, hogy szükségesnek látja-e újabb genfi konferencia összehívását Ukrajnával összefüggésben, Didier Burkhalter határozott nemmel válaszolt. Mint mondta: arra akkor lenne szükség, ha a résztvevők le akarnák vonni a folyamat mérlegét. "Most nem mérleget kell vonni, most cselekedni kell" - jelentette ki Burkhalter. Egyidejűleg nyomatékosította: Moszkvának is meg kell erősítenie, hogy hajlandó a párbeszédre a konfliktus rendezése érdekében.
Német külügyi államminiszter: megfontolandó a tárgyalás a szakadárokkal
A német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere szerint meg kell fontolni, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat is bevonják a válság békés rendezését célzó nemzetközi tárgyalásokba.
Michael Roth a német kormány első tisztségviselője, aki nyitottságot jelez azzal az orosz követeléssel kapcsolatban, hogy az ukrán "ellenzék" képviselőinek részvételével rendezzenek az áprilisban tartott genfi négyoldalú tanácskozáshoz hasonló tárgyalást az ukrajnai válság rendezéséről. A külügyi államminiszter a Handelsblatt című üzleti lap online kiadásában hétfőn megjelent interjúban kifejtette: a kijevi parlament által megválasztott kormányt Oroszország nem ismeri el, Ukrajna keleti részén pedig "senki és semmi által nem legitimált oroszbarát erők" tevékenykednek.
Ugyanakkor "legalábbis nem ragaszkodnék ahhoz, hogy az első genfi találkozó résztvevőinek összetétele változatlan maradjon az újabb tárgyalási fordulókon" - mondta Michael Roth. A szociáldemokrata politikus hozzátette: "amennyiben valamelyik partner azt szorgalmazza, hogy másokat is engedjünk a tárgyalóasztalhoz, akkor ezt alaposan meg kell fontolni." Hangsúlyozta, hogy "semmilyen lehetőséget nem szabad kategorikusan elutasítani, ha esély mutatkozik a genfi megállapodás végrehajtására vonatkozó kötelezettség erősítésére", a tárgyalásokat pedig még a május 25-i elnökválasztás előtt folytatni kell. "Feltétlenül meg kell tenni mindent, ami hozzájárulhat a biztonságos, szabad és tisztességes elnökválasztáshoz" - mondta a német államminiszter.
Forrás
MTI
