Ukrán válság - Szankciókra készül az Európai Unió
BRÜSSZEL, KIJEV. Az Európai Unió meg fogja vizsgálni a szankciók lehetőségét az ukrajnai erőszakos események felelőseivel szemben - jelentette be szerdán Brüsszelben Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Ashton nagyköveti értekezletet hívott össze, amelyen közleménye szerint "minden lehetőséget megvizsgálnak, köztük a tüntetések erőszakos elfojtásának felelőseivel, illetve a jogsértések elkövetőivel szembeni szankciók lehetőségét is".
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közleményében szintén jelezte: arra számít, hogy a tagállamok sürgősen lépéseket fognak tenni az ukrajnai erőszak felelőseivel szemben.
Az EU tagállamainak külügyminiszterei csütörtökön rendkívüli ülést tartanak Brüsszelben.
Az Ukrajnában az előző napon fellángolt véres erőszak nyomán a különböző uniós tagállamok vezető képviselői sorra tettek felháborodott nyilatkozatokat, és foglaltak állást a szankciók lehetőségének napirendre tűzése mellett. Így tett szerdán - Najat Vallaud-Belkacem szóvivő útján - Francois Hollande francia köztársasági elnök.
Didier Reynders belga külügyminiszter szintén olyan rádiónyilatkozatot tett, miszerint Belgium a kijevi vérfürdő után uniós szankciókat szorgalmaz az ukrán vezetéssel szemben. A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a szankciók elrendelése nem lenne öncélú, hanem arra irányulna, hogy kezdődjön párbeszéd Ukrajnában a szemben álló felek között. Reynders szerint Németország is egyetért azzal, hogy ilyen módon kell nyomást gyakorolni a kijevi rezsimre. Szankciókat javasolt Ukrajna ellen Donald Tusk lengyel miniszterelnök, a svéd és dán külügyminiszter, valamint a litván és az észt elnök is.
Az uniós külügyminiszterek legutóbbi, február 10-én tartott brüsszeli tanácskozásán a résztvevők még arra a következtetésre jutottak, hogy egyelőre nincs szükség büntető szankciókra - uniós beutazási tilalomra, illetve vagyonbefagyasztásra - az erőszak alkalmazásáért felelősnek tartott ukrán vezetőkkel szemben. Most viszont diplomaták szerint felmerült az is, hogy e két, természetes személyekkel szemben érvényesítendő intézkedéseken túlmenően ukrán jogi személyeket, köztük vállalatokat is feketelistára tegyenek.
Martin Schulz, az Európai Parlament német, szociáldemokrata elnöke közleményében kijelentette, hogy minden áron el kell kerülni a további vérontást. A politikus szerint a történtek megrázóak és elfogadhatatlanok, amelyekre sürgősen határozott választ kell adni. "A jelenlegi ukrán vezetésnek helyet kell adnia egy átmeneti, nemzeti egységkormánynak, és előre hozott választásokat kell tartani az állami hatóságok legitimitásának helyreállítása érdekében" - jelenti ki az EP-elnök, aki a rohamrendőröket és az ellenzéki tiltakozókat is az erőszak beszüntetésére szólítja fel.
Martin Schulz a párbeszéd folytatására szólította fel a feleket, illetve hiteles, célzott szankciókat sürgetett mindazok ellen, akik felelősek az emberi jogok megsértéséért. Ugyanakkor jelentős anyagi segítség felajánlását tartja szükségesnek arra az esetre, ha sikerül békésen rendezni a válságot.
Csütörtökön az Európai Parlament házbizottságaként működő úgynevezett elnökök konferenciája is megvitatja az ukrán helyzetet, ahová Stefan Füle bővítési biztost is meghívta, hogy megvitassák az EU ukrajnai stratégiájának jövőjét.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közleményében szintén jelezte: arra számít, hogy a tagállamok sürgősen lépéseket fognak tenni az ukrajnai erőszak felelőseivel szemben.
Az EU tagállamainak külügyminiszterei csütörtökön rendkívüli ülést tartanak Brüsszelben.
Az Ukrajnában az előző napon fellángolt véres erőszak nyomán a különböző uniós tagállamok vezető képviselői sorra tettek felháborodott nyilatkozatokat, és foglaltak állást a szankciók lehetőségének napirendre tűzése mellett. Így tett szerdán - Najat Vallaud-Belkacem szóvivő útján - Francois Hollande francia köztársasági elnök.
Didier Reynders belga külügyminiszter szintén olyan rádiónyilatkozatot tett, miszerint Belgium a kijevi vérfürdő után uniós szankciókat szorgalmaz az ukrán vezetéssel szemben. A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a szankciók elrendelése nem lenne öncélú, hanem arra irányulna, hogy kezdődjön párbeszéd Ukrajnában a szemben álló felek között. Reynders szerint Németország is egyetért azzal, hogy ilyen módon kell nyomást gyakorolni a kijevi rezsimre. Szankciókat javasolt Ukrajna ellen Donald Tusk lengyel miniszterelnök, a svéd és dán külügyminiszter, valamint a litván és az észt elnök is.
Az uniós külügyminiszterek legutóbbi, február 10-én tartott brüsszeli tanácskozásán a résztvevők még arra a következtetésre jutottak, hogy egyelőre nincs szükség büntető szankciókra - uniós beutazási tilalomra, illetve vagyonbefagyasztásra - az erőszak alkalmazásáért felelősnek tartott ukrán vezetőkkel szemben. Most viszont diplomaták szerint felmerült az is, hogy e két, természetes személyekkel szemben érvényesítendő intézkedéseken túlmenően ukrán jogi személyeket, köztük vállalatokat is feketelistára tegyenek.
Martin Schulz, az Európai Parlament német, szociáldemokrata elnöke közleményében kijelentette, hogy minden áron el kell kerülni a további vérontást. A politikus szerint a történtek megrázóak és elfogadhatatlanok, amelyekre sürgősen határozott választ kell adni. "A jelenlegi ukrán vezetésnek helyet kell adnia egy átmeneti, nemzeti egységkormánynak, és előre hozott választásokat kell tartani az állami hatóságok legitimitásának helyreállítása érdekében" - jelenti ki az EP-elnök, aki a rohamrendőröket és az ellenzéki tiltakozókat is az erőszak beszüntetésére szólítja fel.
Martin Schulz a párbeszéd folytatására szólította fel a feleket, illetve hiteles, célzott szankciókat sürgetett mindazok ellen, akik felelősek az emberi jogok megsértéséért. Ugyanakkor jelentős anyagi segítség felajánlását tartja szükségesnek arra az esetre, ha sikerül békésen rendezni a válságot.
Csütörtökön az Európai Parlament házbizottságaként működő úgynevezett elnökök konferenciája is megvitatja az ukrán helyzetet, ahová Stefan Füle bővítési biztost is meghívta, hogy megvitassák az EU ukrajnai stratégiájának jövőjét.
Forrás
MTI
