Ukrajnában újra felállítják a Nemzeti Gárdát

Arszen Avakov belügyminiszter Facebook-oldalán tájékoztatott arról, hogy vissza akarják állítani a Nemzeti Gárdát. Mint írta, szerdán benyújtják az erről szóló törvényjavaslatot a parlamentbe, és rövidesen megkezdik a mozgósítást is.

Húszezer gárdista fogja őrizni a határokat és a közrendet az országban. "Ez válasz a kívülről irányuló destabilizálásra. Ez nem katonai válasz, a polgári társadalom szervezett válasza lesz" – írta a miniszter.

A Nemzeti Gárda 1991-2000 között működött Ukrajnában, Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel. A gárda állami katonai szervezet volt, amelynek feladata Ukrajna szuverenitásának, területi épségének, polgárai testi épségének és személyes méltóságának, alkotmányos jogainak, szabadságának a megvédése bűncselekmények és más társadalomellenes tettekkel szemben - emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.

Avakov arról is beszámolt a közösségi portálon, hogy őrizetbe vették Donyeckben az orosz felderítés (GRU) egyik munkatársát. "Donyeckben (hétfő) este az SZBU (Ukrán Biztonsági Szolgálat) közreműködésével őrizetbe vették az orosz GRU egyik munkatársát az erre a titkosszolgálatra nézve különösen kompromittáló körülmények közepette" – tájékoztatott a tárcavezető.

A Krímben szolgáló ukrán katonák világos parancsot várnak Kijevtől

A Krímben szolgáló ukrán katonák arra panaszkodnak, hogy Kijev sorsukra hagyta őket, és eddig nem kaptak világos parancsokat arra, miképpen reagáljanak az orosz megszállásra - írta kedden internetes oldalán az UNIAN.

Az ukrán hírügynökség a Szabadság Rádiót (a Szabad Európa ukrán adását) idézve beszámolt a krími Jevpatorijában körülzárt ukrán egység katonáinak panaszairól. "Alakulatunkat és más laktanyákat is körbezárták az azonosító jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák" - mondta egy ukrán tiszt. Szerinte ez egy átgondolt katonai hadművelet zajlik a Krímen. "Ránk, ukrán katonákra nyomást gyakorolnak, amire semmilyen választ nem adhatunk" - fejtegette.

Úgy vélekedett, hogy az orosz katonák parancsot kaptak, amelyet pontosan és szakszerűen végrehajtanak. Az ukrán katonák ugyanakkor eddig semmilyen világos parancsot nem kaptak. "Oroszország megszállt, a jelenlegi kijevi hatóságok (a védelmi minisztérium és más szervek) pedig semmit se tesznek, az ujjukat sem mozdítják" - tette hozzá.

Elmondta, hogy bár van fegyverük, nem használhatják, sőt ha erőszakkal támadnának rájuk, még akkor sem, mert nincs erre parancs. Még a védekezésre sincs parancsuk.
"Nem kell hősöket csinálni belőlünk, de valamilyen világos parancsra szükség lenne, világos információ arról, hogy mi történik a Krímben. Nem akarom, hogy halálomat követően megkapjam az Ukrajna hőse címet" - mondta az ukrán tiszt.

Az orosz alsóház pénteken tárgyal a Krím csatlakozását elősegítő törvénymódosításról

Az orosz törvényhozás alsóháza (duma) a jövő péntekre tűzte ki a Krím félsziget csatlakozását lehetővé tevő törvénymódosítási javaslatot - jelentették be a duma vezető testületének keddi ülését követően.

Az orosz parlamentbe az Igazságos Oroszország ellenzéki párt képviselőcsoportja már február 28-án benyújtotta tervezetét, amely egyszerűsítené a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz való csatlakozását.

A Szergej Mironov vezette frakció azt a 2001-es törvényt akarja megváltoztatni, amely az újabb területek Oroszországi Föderációhoz csatolását szabályozza. Elképzelésük szerint egy adott külföldi terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhasson Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni. Azt is rögzítenék az orosz törvényben, hogy az elszakadni vágyó terület Oroszországhoz csatolása akkor is megtörténhessen, ha nincs erről nemzetközi egyezmény az ebben érintett állam és Oroszország között.

A múlt csütörtökön a krími Autonóm Köztársaság törvényhozása elvi döntést hozott az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról és előre hozta a népszavazás megtartását erre a vasárnapra.

A Szimferopolban született elhatározást az orosz törvényhozás mindkét házában támogatják. A múlt pénteken erről biztosították az Állami Dumában és a Szövetségi Tanácsban is Volodimir Konsztantyinovot, a krími törvényhozás elnökét és az általa vezetett küldöttséget. Az orosz származású politikusokat hősként ünnepelték Moszkvában.

Valentyina Matvijenko, a felsőház elnöke Konsztantyinovot és a küldöttség többi tagját fogadva közölte, amennyiben a Krím félsziget lakossága megszavazza az Oroszországi Föderációhoz csatlakozást, akkor a terület befogadására vonatkozó eljárást az alkotmányba foglalt szabályok szerint fogják végrehajtani. A politikus nem adott konkrét választ arra, mennyi idő alatt megy végbe a befogadási folyamat és azt sem tudta megmondani, hogy a Krími Autonóm Köztársaság milyen státust kaphat az Oroszországi Föderáció tagjaként. Csak annyit mondott, hogy a terület az orosz állam teljes jogú tagja lesz.

Matvijenko hangoztatta, hogy a krími népszavazás átlátható és tisztességes lesz, mert erről az ottani vezetés gondoskodni fog. Az orosz parlament megfigyelőket küld a Krímbe a referendum ellenőrzésére.