Új pénznem Európában - Forgalomba kerül az Eusko
BILBAO. Az Eusko, helyi baszk pénznem 2013 januárjának végén kerül forgalomba. Manapság többféle „helyi pénznem" is létezik a világon amelyeknek gazdasági fellendítő szerepe van – bekerül a forgalomba és felszabadítja a gazdaságot miután kivonják a forgalomból.
„Eusko" – a pénznem, amelyet az európai uniós pénz „kiegészítéseként" (vagy pótlójaként) szeretnének bevezetni és amely a helyi gazdaság felerősödéséhez vezetne, a francia baszk területeken fogják bevezetni január 31-tól – írja a belgiumi 7sur7.be oldal. Az Eusko lehetővé fogja tenni a „gazdasági változások felgyorsulását és a gazdaság irányváltást hoz" mondják a pénzügyi projekt kidolgozói. A világon mindig is léteztek és ma is léteznek különböző „helyi pénznemek".
A 2000-es évek válságos időszakában például az argentinok a Credito-t cagy a Patacon-t használták. Braziliában pedig nagy sikerrel a Palmas-t. Egy angliai város 2008-ban forgalomba hozta a Lira Lewes-t. Európában 70 ehhez hasonló helyi pénznem létezik ma is. Nem a kormányok által fenntartott pénznemek, és a központi bankoknál nem is szerepelnek valutaként, de benne vannak a piaci forgalomban és a piacon el is fogadják a kereskedők és a vásárlók egymás között. Ugyanakkor segítik a leblokkolt gazdaság fellendülését.
Az egy euró nominális értékű Eusko negyven valutaváltónál lehetne beváltani a Baszkföldön, 1, 2, 5, 10 vagy 20 eursko értékű pénzek lennének. A helyi pénzek katalizátorként viselkednek. Reakcióba lépnek, segítik a gazdaságot, ami után visszavonják.
Azok akik nehezen tudják elképzelni a kiegészítő pénznemet, a legegyszerűbb példa egy hipermarket által felajánlott 10 euró értékű kupon. Ezt is kezelhetjük egy csere „pénznemnek". Az elmúlt század végén több államban is folyósítási krízis lépett fel, ezért ehhez a helyi pénznemhez folyamodtak, amelyeket később jó pénzekre lehetett váltani.
Az első lokális pénznemet 1800-ban vezettek be a forgalomba, Svájcban, a Banque Wir által. A helyi pénznemek ötletének kitalálói szerint egy válságba került gazdaság esetében, amelynek kicsik az esélyei hogy egyedül kimásszon ebből, a megoldás egy ilyen helyi pénznem bevezetése lehet. A történelem tele van ilyen sikertörténetekkel.
Természetesen, mint minden ötletnek, ennek is vannak ellenzői. Ezek szerint a helyi pénznemek az adócsalást segítik elő és nincs jó hatásuk. De mégis rengeteg példa jelzi a megoldás sikerességét.
A 2000-es évek válságos időszakában például az argentinok a Credito-t cagy a Patacon-t használták. Braziliában pedig nagy sikerrel a Palmas-t. Egy angliai város 2008-ban forgalomba hozta a Lira Lewes-t. Európában 70 ehhez hasonló helyi pénznem létezik ma is. Nem a kormányok által fenntartott pénznemek, és a központi bankoknál nem is szerepelnek valutaként, de benne vannak a piaci forgalomban és a piacon el is fogadják a kereskedők és a vásárlók egymás között. Ugyanakkor segítik a leblokkolt gazdaság fellendülését.
Az egy euró nominális értékű Eusko negyven valutaváltónál lehetne beváltani a Baszkföldön, 1, 2, 5, 10 vagy 20 eursko értékű pénzek lennének. A helyi pénzek katalizátorként viselkednek. Reakcióba lépnek, segítik a gazdaságot, ami után visszavonják.
Azok akik nehezen tudják elképzelni a kiegészítő pénznemet, a legegyszerűbb példa egy hipermarket által felajánlott 10 euró értékű kupon. Ezt is kezelhetjük egy csere „pénznemnek". Az elmúlt század végén több államban is folyósítási krízis lépett fel, ezért ehhez a helyi pénznemhez folyamodtak, amelyeket később jó pénzekre lehetett váltani.
Az első lokális pénznemet 1800-ban vezettek be a forgalomba, Svájcban, a Banque Wir által. A helyi pénznemek ötletének kitalálói szerint egy válságba került gazdaság esetében, amelynek kicsik az esélyei hogy egyedül kimásszon ebből, a megoldás egy ilyen helyi pénznem bevezetése lehet. A történelem tele van ilyen sikertörténetekkel.
Természetesen, mint minden ötletnek, ennek is vannak ellenzői. Ezek szerint a helyi pénznemek az adócsalást segítik elő és nincs jó hatásuk. De mégis rengeteg példa jelzi a megoldás sikerességét.
Forrás
erdely.ma
