Új élőhelyet keresnek a cetcápák
LISSZABON. Egy új kutatás szerint a ma élő legnagyobb hal a tengerfelszíni hőmérséklet emelkedésével egyre inkább az Európa nyugati partjainál lévő vulkanikus szigeteket részesítheti előnyben új otthonaként.
A cetcápa igazi titán, testhossza elérheti a 12,65 métert, testsúlya pedig a több mint 21 tonnát. A nagy fehér cápával ellentétben szelíd óriás, táplálék gyanánt a vízben lévő apró élőlényeket szűri ki több sor fogával.
A halak leginkább a meleg, 26-30 fokos trópusi vizeket kedvelik. Ennek ellenére az utóbbi években a halászok egyre többször szúrják ki őket az Azori-szigetek környékén. Eme vulkanikus képződmények a cápák által eddig többnyire kedvelt vizek hidegebb, északi szélénél fekszenek.
A kutatók több mint 16 év – 1998-2013 között – alatt a tonhalhalászok által begyűjtött észlelési adatok analizálásával igyekeztek alaposabban feltárni, hogy eme óriások miért jelennek meg egyre gyakrabban a szigetcsoport közelében. Az azori halászok hosszú ideje a cetcápák keresésével erednek a tonhalak nyomába, ugyanis a cápák alatt majdnem mindig tonhalraj úszik. Azt viszont egyelőre nem tudják a kutatók sem, hogy a tonhal miért társul a cápával.Kiderült, hogy a cápaészlelések számában figyelemre méltó emelkedés mutatható ki a kivételesen meleg 2008-as évben, és az óriáshal azóta is rendszeres látogatója a régiónak. Azt is feltárták, hogy a tengerfelszíni hőmérséklet révén előre jelezhetik a cetcápák észlelésének esélyeit.
Például kimutatták, hogy az Azori-szigetek legdélebbi tagja, a Santa Maria körüli melegebb vizek összekapcsolhatóak a halak többszöri megjelenésével. Emellett többször szúrták ki a faj képviselőit víz alatti dombokkal és hegyekkel tarkított területeken. Ezeknél a tengerfenéki képződményeknél általában nagy mennyiségű, a cetcápák zsákmányául szolgáló fajokat tápláló fotoszintetizáló élőlény található.
Pedro Afonso, a vizsgálat vezetője szerint az eredmények rávilágíthatnak, mi történhet a globális klímaváltozás nyomdokain. "A nagy testű tengeri élőlények a regionális környezeti feltételek függvényében alakíthatják óceáni megoszlásukat" - magyarázza.
A későbbi kutatások során szemügyre szeretnék venni, hogy az óriások miért maradnak a nyár folyamán a régióban - írja a Híradó.hu portál.
A halak leginkább a meleg, 26-30 fokos trópusi vizeket kedvelik. Ennek ellenére az utóbbi években a halászok egyre többször szúrják ki őket az Azori-szigetek környékén. Eme vulkanikus képződmények a cápák által eddig többnyire kedvelt vizek hidegebb, északi szélénél fekszenek.
A kutatók több mint 16 év – 1998-2013 között – alatt a tonhalhalászok által begyűjtött észlelési adatok analizálásával igyekeztek alaposabban feltárni, hogy eme óriások miért jelennek meg egyre gyakrabban a szigetcsoport közelében. Az azori halászok hosszú ideje a cetcápák keresésével erednek a tonhalak nyomába, ugyanis a cápák alatt majdnem mindig tonhalraj úszik. Azt viszont egyelőre nem tudják a kutatók sem, hogy a tonhal miért társul a cápával.Kiderült, hogy a cápaészlelések számában figyelemre méltó emelkedés mutatható ki a kivételesen meleg 2008-as évben, és az óriáshal azóta is rendszeres látogatója a régiónak. Azt is feltárták, hogy a tengerfelszíni hőmérséklet révén előre jelezhetik a cetcápák észlelésének esélyeit.
Például kimutatták, hogy az Azori-szigetek legdélebbi tagja, a Santa Maria körüli melegebb vizek összekapcsolhatóak a halak többszöri megjelenésével. Emellett többször szúrták ki a faj képviselőit víz alatti dombokkal és hegyekkel tarkított területeken. Ezeknél a tengerfenéki képződményeknél általában nagy mennyiségű, a cetcápák zsákmányául szolgáló fajokat tápláló fotoszintetizáló élőlény található.
Pedro Afonso, a vizsgálat vezetője szerint az eredmények rávilágíthatnak, mi történhet a globális klímaváltozás nyomdokain. "A nagy testű tengeri élőlények a regionális környezeti feltételek függvényében alakíthatják óceáni megoszlásukat" - magyarázza.
A későbbi kutatások során szemügyre szeretnék venni, hogy az óriások miért maradnak a nyár folyamán a régióban - írja a Híradó.hu portál.
Forrás
Hirado.hu
