Tusk: változások várhatók az európai migránspolitikában

Az uniós tisztségviselő négynapos balkáni körútját zárta le a szerb fővárosban. A látogatássorozat során a balkáni migrációs útvonalon fekvő országok, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Macedónia, Szerbia, Görögország és Törökország vezetőivel tárgyalt. Célja pedig az volt, hogy "előkészítse a talajt" a március 7-re tervezett brüsszeli EU-Törökország csúcstalálkozóhoz.   

A szerb kormány közleménye szerint Aleksandar Vucic a találkozón kiemelte: Szerbia tiszteletben tartja majd azokat az átfogó és egységes határozatokat, amelyeket a hétfői csúcson fogadnak el.   

Donald Tusk pénteken - még Szerbiába érkezése előtt - levélben kérte fel az Európai Unió országainak vezetőit, hogy vegyenek részt a hétfői EU-Törökország csúcstalálkozón. Levelében azt írta: a migránsválság kitörése óta először látja valamiféle európai konszenzus kialakulását, és ha hétfőn megállapodásra jutnak, az elősegítheti a migránsáradat megállítását.   

Szerinte az a cél, hogy véget vessenek annak a gyakorlatnak, amely szerint a balkáni migránsútvonalon fekvő országok csak "továbbítják" a bevándorlókat az útvonalon fekvő következő országnak egészen Németországig. A hétfői megállapodás után viszont - szerinte - akár az egész balkáni útvonal bezárulhat.

A nyugat-balkáni útvonal teljes lezárása, a Törökországgal folytatott együttműködés kiszélesítése és a migrációs válság enyhítését szolgáló humanitárius eszközök körének kibővítése a hétfői EU-török csúcsértekezlet legfőbb feladata - jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállamok vezetőinek írt meghívólevelében.

Vissza kell térni a schengeni szabályokhoz - szögezte le a tagországok állam- és kormányfői fórumának elnöke. Úgy vélte, hogy a nyugat-balkáni menekültútvonal által érintett országok - azok is, amelyek nem tagjai az uniónak - készek és elszántak a közös szabályok és döntések, köztük a schengeni egyezmény teljes körű alkalmazására.

Tusk szerint véget kell vetni annak a politikának, hogy a migránsútvonalon fekvő országok - sokszor a szomszédos államok értesítése nélkül - csak "továbbítják" a bevándorlókat az útvonalon fekvő következő országnak. Ez ugyan nem oldja meg a migrációs krízist, de alapfeltétele a konszenzusos együttműködésnek, amelyre vonatkozó szándékát hétfőn minden tagállamnak meg kell erősítenie - tette hozzá. Ezzel a megközelítéssel az EU lezárhatná a nyugat-balkáni útvonalat, amelyen tavaly 880 ezer, az idei év első két hónapjában 128 ezer ember érkezett Európába - emelte ki.

Tusk reményét fejezte ki, hogy hétfőn sikerül egyetértésre jutni a migránsok humanitárius segítésében is, elsősorban abban, hogy a humanitárius következmények minél gyorsabb és hatékonyabb kezelése érdekében az összes rendelkezésre álló európai uniós eszközt be kell vetni, beleértve a migránsok gyorsított eljárású áthelyezését is, különösen Görögország esetében. Tusk egyetértett Alekszisz Ciprasz miniszterelnökkel abban, hogy Görögország nem válhat "az elveszett lelkek gyűjtőtáborává".

Az eszköztárba beletartozik az Európai Bizottság által javasolt új, a 2016-2018-as időszakra vonatkozó - 700 millió eurós kezdeti költségvetésű - unión belüli sürgősségi segítségnyújtási csomag, amely a tagállamok közötti támogatás nyújtását célozza a szolidaritás szellemében.