Tusk: nem igaz, hogy a csúcsjelölti rendszer demokratikusabbá tenné az EU működését
Az ülést lezáró sajtótájékoztatóján Tusk leszögezte az uniós állam- és kormányfők nem garantálhatják, hogy a jövő évi tisztújításkor a legtöbb szavazatot szerző európai párt listavezetőjét fogják automatikusan jelölni az Európai Bizottság elnöki tisztségére.
Az alapszerződés világosan fogalmaz: a jelölés az Európai Tanács "független kompetenciája" az európai választások eredményének figyelembe vételével - mondta.
A résztvevők teljességgel elvetették azt a javaslatot, amelynek értelmében a képviselői helyek egy részét páneurópai listákról választanák meg 2019-ben az Európai Parlamentben (EP), de a 2024-es választások előtt még visszatérhetnek a kérdésre. Elutasították emellett az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének összevonásáról, illetve az uniós biztosok számának esetleges jövőbeli csökkentéséről szóló felvetéseket is - közölte Tusk.
Támogatásukról biztosították ugyanakkor a tervezetet, miszerint 751-ről 705-re csökkentenék az EP-képviselők számát az Egyesült Királyság uniós kilépése után.
A találkozó napirendjén szerepelt a következő hétéves uniós keretköltségvetés ügye is, amelynek kapcsán Tusk aláhúzta, az erről szóló tárgyalások mindig nehezek, a tagállami vezetők hozzáállása azonban meglehetősen nyitott, és abban is egyetértés volt, hogy a korábbiaknál gyorsabban egyezségre kell jutni, még ha ez idén nem is valószínű. Hozzátette, számos ország kész növelni hozzájárulása mértékét, hogy kezelni lehessen a Brexit okozta költségvetési űrt.
Kérdésre válaszolva Tusk arról számolt be, hogy "kizárólag pozitív reakciókat" hallott azon német javaslatokat illetően, amelyek értelmében az uniós támogatások elosztásában a szolidaritási és a jogállamisági elvek betartásának is tükröződnie kellene. Mint mondta, nagyobb vitára számított, azonban még a lengyel miniszterelnök is elvi támogatásáról biztosította a felvetést azzal a kitétellel, hogy a rendszernek objektív kritériumokon kell alapulnia.
Az Európai Tanács elnöke röviden a brit kiválás kérdéseit is érintette, és kiemelte, pusztán illúziókon alapul London álláspontja az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról, ha igazak a sajtó erről szóló jelentései.
"Már az elejétől kezdve alapelvünk, hogy nincs á la carte menü, nem lehet kimazsolázni az egységes piac (London számára) előnyös részeit" - fogalmazott, illetve reményét fejezte ki, hogy a brit kormányfővel való jövő csütörtöki találkozója során részletesebben is megismerheti a szigetország álláspontját.
Donald Tusk végezetül a szíriai helyzetről is beszélt. "A rezsim ártatlan férfiakat, nőket és gyermekeket támad brutálisan. Támogatói, Oroszország és Irán pedig lehetővé teszik ezt. Felszólítjuk őket, hogy vessenek véget az erőszaknak" - fogalmazott, és azonnali tűzszünetet sürgetett az EU nevében.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke aláhúzta: nem okozott számára meglepetést a tagországi vezetők csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatos álláspontja, "megosztott felelősségről van szó, nem ír a szerződés automatizmusról", ha az EP esetleg nem támogatja az Európai Tanács jelöltjét, akkor az állam- és kormányfők majd új jelöltet neveznek meg.
Hangsúlyozta emellett, minden tagország egyetért abban, hogy meg kell erősíteni a külső határok védelmét, de ehhez növelni kell a költségvetési hozzájárulásokat, amire 14-15 állam is hajlandónak mutatkozik.
A 2014-ben először kipróbált csúcsjelölti rendszer keretében az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket, akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az Európai Parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként. Az ellenzők szerint az EP ezzel jogköröket bitorol el a tagállamoktól, mivel az uniós alapszerződés az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsra ruházza a jelöltállítás jogát, és jelöltet a parlament választja meg.
