Tusk: Görögország Schengen része marad
Görögország kizárása Schengenből nem megoldás a migrációs válságra - hangsúlyozta Tusk.
Az Európai Tanács elnöke emellett nyomatékosította: véget ér a "potyautas-korszak", és arra szólította fel a potenciális illegális gazdasági bevándorlókat, hogy ne jöjjenek Európába.
"Ne jöjjenek Európába. Ne higgyenek a csempészeknek. Ne kockáztassák feleslegesen az életüket és a pénzüket" - mondta a lengyel politikus.
"Sem Görögország, sem más európai ország nem lesz tranzitállomás a jövőben" - tette hozzá. "Újra alkalmazni fogjuk a schengeni szabályozásokat."
Tusk szerdán a szlovéniai Dobovában található menekülttáborban tett látogatása során kijelentette, hogy vissza kell térni a schengeni rendelkezésekhez, amelyek magukban foglalják az EU külső határainak szigorú ellenőrzését. Ez utóbbi nélkül Tusk szerint elképzelhetetlen a menekültválság megoldása.
Az Európai Tanács elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a tagállamok menekültválság kezelésére irányuló egyoldalú lépései - például a belépők számának korlátozása - rombolják az uniós szolidaritást.
Csütörtökön már több mint 11 ezren torlódtak fel a görög-macedón határon, mivel Macedónia csak rövid időre nyitja meg a határátkelőt, és pusztán a papírokkal rendelkező, szíriai és iraki menekülteket engedi be területére. A macedón rendőrség szerdán és csütörtökön összesen 510 bevándorlót engedett tovább, miközben csak szerdán több mint kétezer társuk érkezett újonnan Görögországba.
Tusk balkáni körútja után Törökországban folytatja a menekültválsággal kapcsolatos tárgyalásokat. A lengyel politikus ankarai tartózkodása alatt arról szeretné meggyőzni Ahmet Davutoglu török miniszterelnököt, hogy csökkentse a Görögországon keresztül Európába áramló migránsok számát. Az ET-elnök kulcsfontosságúnak nevezte az EU és Törökország együttműködését.
Eközben a görög miniszterelnök bírálta azokat az uniós tagállamokat, amelyek vonakodnak részt venni a menekültek elosztásában. Ciprasz Macedónia ellen is kikelt, és azt mondta, hogy a hétfői brüsszeli EU-Törökország csúcstalálkozón szankciókat fog követelni azok ellen, akik nem tesznek eleget az uniós szinten meghozott döntéseknek.
"Görögország semmi esetre sem lesz az elveszett lelkek gyűjtőtábora" - nyomatékosította Ciprasz.
A görög kormányfő jövő kedden Izmirbe utazik egy görög-török csúcstalálkozóra, ahol a menedékre jogosulatlan migránsok visszaszállításának felgyorsításáért fog szót emelni.
Osztrák külügyminiszter: Görögországból nem kell elmenekülni
Senkinek nincs oka arra, hogy elmeneküljön Görögországból, a menekülthullám feltartóztatása Törökországban pedig "nem értékesebb erkölcsileg" annál, ha Görögországban vagy Macedóniában tartóztatják fel a hullámot - mondta az osztrák külügyminiszter egy csütörtöki német lapinterjúban.
"Abszurd helyzet, hogy védelemre szoruló emberek és migránsok Macedónia határán demonstrálnak és erőszakot alkalmaznak, hogy egy uniós tagországból eljussanak egy nem uniós tagországba. Õszintén ki kell mondani, hogy itt nem a menedék kereséséről, hanem a gazdaságilag jobb jövő kereséséről van szó" - mondta Sebastian Kurz a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelent interjúban.
"Csak két lehetőség van: továbbengedjük az embereket vagy megállítjuk őket. A Törökországra alapozott megoldással kapcsolatban szeretném megkérdezni mindazokat, akik bírálják a görög-macedón határon készült képeken látottakat, vajon mit is képzelnek arról, hogy ez a folyamat miként zajlana Törökországban. Netán azt gondolják, hogy ott gyengédebben bánnak a menekültekkel, és az emberek önként úgy döntenek, hogy mégsem kelnek át Görögországba? Az embereket rendőri erővel kell majd visszatartani, csak éppen ez tőlünk távolabb történik majd, ahol talán nem lesz annyi tévékamera" - fejtette ki a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa. Hangoztatta, hogy szakítani kell a menekültek Görögországból észak felé "továbbterelésének" gyakorlatával. "Vissza kell térnünk a normális állapotokhoz, ami azt jelenti, hogy senki nem választhatja meg, hogy hol nyújt be menedékjogi kérelmet" - mondta Sebastian Kurz.
Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy zárva kell-e tartani a balkáni migrációs útvonalat akkor is, ha sikerül Törökországgal közösen megfékezni a menekülthullámot, és hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak meg kell őriznie az ellenőrzést területe felett. Ezt azonban nem szabad összekeverni a szabályos személy- és áruforgalom korlátozásával. Ausztria a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet "megmentésére" törekszik,mert az övezetet veszélybe sodorta a menekülthullám, amely naponta akár 15 ezer fő ellenőrizetlen belépését is jelenti - mondta az osztrák külügyminiszter. Hangsúlyozta: nyomást kell gyakorolni Görögországra, hogy fogadja el az uniós segítséget, és a már régóta rendelkezésre álló pénz felhasználásával működőképes uniós menedékkérő-regisztrációs központokat (hot spotokat) kell kialakítani. Ennek révén "segítséget nyújtunk azoknak, akik védelemre szorulnak, de nem tesszük lehetővé, hogy továbbutazzanak".
Megjegyezte, hogy Ausztria nemzetközi segítség nélkül elhelyezett 100 ezer embert, Görögország teljes területén pedig mindössze 25 ezer menedékkérő van, csak éppen a "képek mást szuggerálnak".
Az athéni vezetés "mostanáig abban a kényelmes helyzetben volt, hogy alig valaki maradt 24 óránál tovább" az országban - tette hozzá Sebastian Kurz.
"Minél gyorsabban továbbtereljük az embereket, annál többen jönnek, és minél gyorsabban megállítjuk őket, annál hamarabb áll meg a beáramlás, mert az emberek nem azért indulnak útnak, hogy Leszbosz szigetén éljenek egy táborban, hanem azért, hogy lakást kapjanak Berlinben" - mondta az osztrák külügyminiszter.
