Tusk: Európa nem eshet zsarolás áldozatául

"Senki sem fogja megvédeni a határainkat helyettünk" - hangsúlyozta Tusk. "Nem adhatjuk területünk kapujának kulcsát" egy kívülálló fél kezébe, "legyen szó Törökországról vagy az észak-afrikai államokról" - tette hozzá.

"Tehetetlenségünk miatt egyesek kísértésbe eshetnek, hogy megzsaroljanak minket" - figyelmeztetett az Európai Tanács elnöke.

Tusk Angela Merkel német kancellárral és Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első alelnökével együtt április 23-án a dél-törökországi Gaziantepbe utazik, ahol az Európai Unió és Törökország között a menekültválság kezelésére létrejött egyezményről tárgyal majd Ahmet Davutoglu török kormányfővel.

Tusk írása szerint Európának szüksége van arra, hogy egyértelműen meghatározza az alkudozás kereteit. "Tárgyalhatunk a pénzről, de az értékeinkről soha" - szögezte le.

"Szabadságjogaink, beleértve a szólás szabadságát, nem válhatnak semmiféle politikai cserebere tárgyává", ezt jobb, ha Recep Tayyip Erdogan török elnök is megérti - emelte ki a volt lengyel kormányfő.

Törökország per indítását követelte két német televíziós szatíra ellen, amelyek úgy mutatták be Erdogant, mint aki az állatok iránt érez nemi vonzalmat. Merkel engedélyt adott a szatirista elleni büntetőeljárásra, ugyanakkor jelezte, nem örülne neki, ha a hasonló eljárások megszokássá válnának.

Tusk aláhúzta: az uniós-török egyezmény nem szolgálhat egyetemes modellként a migráció más forrásaira nézve. "Líbia nem Törökország" - hangsúlyozta.

Az Európai Tanács elnöke szerint "támogatni kellene Olaszországot a csempészek elleni harcban, ami nagyobb líbiai szerepvállalást követel".

Merkel: hiba volt minősíteni Jan Böhmermann Erdogant gúnyoló versét

Angela Merkel német kancellár úgy véli, hibázott, amikor nyilvánosan minősítette Jan Böhmermann német televíziós műsorvezető Recep Tayyip Erdogan török elnökről szóló versét. A kancellár pénteken Berlinben egy más ügyben tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta: "abszolút helyes és nagyon fontos" a menekültügy kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás, mert az együttműködés "szomszédunkkal segít a schengeni övezet és az uniós külső határ védelmében", és helyesen döntött a kormány, amikor török kérésre megadta a felhatalmazást a független igazságszolgáltatásnak, hogy az ártatlanság vélelméből kiindulva megítélje a Böhmermann-ügyet.

Viszont nem volt helyes szándékosan sértőnek minősíteni a műsorvezető alkotását, mert így "az a benyomás keletkezett, mintha számítana bármit is a személyes értékítéletem", és a kormánynak nem fontos a sajtó és a vélemény szabadsága.

"Ez, visszatekintve, hiba volt" - mondta a német kancellár, kiemelve, hogy kormányának továbbra is "nélkülözhetetlen értéket" jelentenek az emberi jogok, a sajtó és a vélemény szabadsága. A német kormány ezt nyilvánosan és a színfalak mögött is mindig a török kormány tudomására hozza.

Így "természetesen minden kérdést felhozunk" a török miniszterelnökkel szombaton folytatandó megbeszélésen is - tette hozzá Angela Merkel, aki a török-szír határ térségében fekvő Gaziantepbe látogat el Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Frans Timmermans, az Európai Bizottság egyik alelnöke társaságában.

Jan Böhmermann a ZDF neo nevű országos közszolgálati csatorna Neo Magazin Royale című szatirikus műsorának március végi adásában olvasta fel a török államfőt válogatott durvaságokkal sértegető versét. Alkotásáról elmondta, az a szándéka, hogy kitapasztalja, hol vannak a politikai szatíra határai Németországban. A verset válasznak szánta arra, hogy az ankarai vezetés kifogásolta egy másik közszolgálati csatorna, az NDR extra3 című szatirikus műsorának Recep Tayyip Erdogant gúnyoló dalát.

Angela Merkel a szóvivője tájékoztatása szerint április 4-én nevezte szándékosan sértőnek a verset, Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel egy más ügyben folytatott telefonbeszélgetésén. Egy héttel később a berlini török nagykövetség úgynevezett szóbeli jegyzéket intézett a külügyminisztériumhoz, a büntető törvénykönyv 103. paragrafusa alapján kérve a műsorvezető felelősségre vonását.

A felségsértési paragrafusnak is nevezett jogszabály külföldi országok intézményei és képviselői megsértésének büntetéséről rendelkezik. Az igazságszolgáltatás ilyen esetekben csak kormányzati felhatalmazással léphet működésbe. A "felségsértésért" akár három év szabadságvesztés is kiszabható.

Angela Merkel április 15-én bejelentette, hogy kormánya eleget tesz Ankara kérésének. Kiemelte: a felhatalmazás az eljárás megindítására nem jelenti azt, hogy a kormány eleve bűnösnek tartja Jan Böhmermannt, vagy állást foglalna abban a kérdésben, hogy hol húzódik a véleménynyilvánítás, a sajtószabadság és a művészet szabadságának határa. Közölte azt is, hogy a berlini kormány kezdeményezi a 19. századból származó felségsértési jogszabály megsemmisítését.

Az Angela Merkel vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) ellenezték a török kérés teljesítését. Az üggyel a CDU-s belügyminiszter és a kancellár - a CDU elnöke -, valamint az SPD-s külügyminiszter és az SPD-s igazságügyi miniszter foglalkozott. Nem jutottak egyetértésre, és mivel egyik oldalnak sem volt többsége, a kormány működését szabályozó előírásoknak megfelelően a kancellár döntött az ügyben.