Tusk: a brit kormány bejelentette a kilépési folyamat megindítását

"Kilenc hónap után az Egyesült Királyság megküldte az értesítést" - írta az uniós állam- és kormányfőket tömörítő testület vezetője a Twitteren, röviddel azután, hogy Tim Barrow, az EU melletti brit nagykövet átadta neki a Theresa May miniszterelnök által aláírt levelet.   

A kárelhárításról fognak szólni az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséről szóló tárgyalások, a cél az EU állampolgárai, vállalatai és tagállamai által elszenvedett veszteségek minimalizálása - jelentette ki Donald Tusk.

Az Európai Tanács elnöke bejelentette, pénteken javaslatot tesz azokra az iránymutatásokra, amelyek alapján Michel Barnier, az Európai Bizottság által kinevezett Brexit-ügyi főtárgyaló el fog eljárni a kiválási tárgyalások során. Ezen iránymutatásokról az Egyesült Királyság távozása után is bennmaradó tagországok vezetőinek kell megegyezniük az április 29-i csúcstalálkozójukon. A bizottság ezt követően tesz majd javaslatot a tárgyalások megkezdésére, amit még a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Tusk felhívta rá a figyelmet, hogy most még semmi nem változott, a "kilépés pillanatáig" érvényesek maradnak a szigetország szerződéses jogai és kötelezettségei. Azt kívánjuk, hogy bárcsak ne lépne ki az Egyesült Királyság, de van egy pozitív oldala is a Brexitnek, mégpedig az, hogy "eltökéltebbé és egységesebbé" tette a "huszonheteket" - fogalmazott sajtótájékoztatóján az Európai Tanács vezetője. Hozzátette, ennek ellenére "sem Brüsszelben, sem Londonban nincs értelme úgy tenni, mintha ez egy vidám nap lenne".   

Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az Európai Unióban maradó többi 27 ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség.

Theresa May: nincs visszaút, az Egyesült Királyság kilép az EU-ból

Theresa May brit miniszterelnök szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról Brüsszelben szerdán átadott értesítés azt jelenti, hogy immár "nincs visszaút", az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból.

May azután szólalt fel a londoni alsóházban, hogy Sir Tim Barrow, az Egyesült Királyság EU-nagykövete szerda délután átadta az 50. cikkely aktiválásáról szóló értesítést Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének.

Theresa May az alsóházi képviselőket tájékoztatva kijelentette: a brit EU-tagság megszűnése azt jelenti, hogy a brit törvényeket a jövőben "nem Brüsszel, hanem a londoni, az edinburghi, a belfasti és cardiffi parlamentek" hozzák. Hozzátette: az Egyesült Királyság egységes országként tárgyal majd az EU-val, figyelembe véve az ország mindegyik nemzetének érdekeit.

Ez egyenes utalás volt arra, hogy a skót kormány a héten hivatalosan is megkezdte az újabb függetlenségi népszavazás kiírásának előkészületeit, arra hivatkozva, hogy az országos átlaggal ellentétben a skót választók jelentős, 62 százalékos többsége a bennmaradásra voksolt a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazáson.   

A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló szerdai alsóházi felszólalásában a brit miniszterelnök hangsúlyozta: London továbbra is az EU-tagországok szoros és elkötelezett szövetségese marad, annál is inkább, mivel a világnak most nagyobb szüksége van a liberális demokrácia Európában honos értékeire, mint valaha, és az Egyesült Királyság is magáénak vallja ezeket az értékeket.   

Theresa May hangsúlyozta azt is - és ez a kilépési folyamat elindításáról Brüsszelben átadott, szerda délután Londonban részleteiben ismertetett levélben is kiemelt helyen szerepel -, hogy a brit kormány "merész és nagyratörő" szabadkereskedelmi egyezmény megkötését javasolja az Európai Uniónak. A levél szerint e szabadkereskedelmi megállapodásnak átfogóbbnak kellene lennie minden korábbi hasonló egyezménynél, hogy magában foglalhassa egyebek mellett a pénzügyi szolgáltatási szektort is.   

A levélben a brit kormány megerősíti ugyanakkor, hogy nem törekszik a brit tagság fenntartására az EU egységes belső piacán az uniós tagság megszűnése után. Az értesítés szerint London megérti és tiszteletben tartja azt az uniós álláspontot, hogy az egységes belső piaci tagsághoz kötődő négy szabadságjog - a munkaerő, a tőke, a javak és a szolgáltatások szabad áramlásához fűződő jog - egymástól nem szétválasztható, és nem lehet közülük "külön kicsemegézni" egyiket sem.   

Theresa May már korábban bejelentette, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, mivel e tagsághoz olyan feltételeket kellene teljesíteni, mintha a brit EU-tagság meg sem szűnne. Az értesítésben hangsúlyosan szerepel az a londoni törekvés is, hogy a brit kormány a kilépési tárgyalások korai szakaszában megállapodást szeretne elérni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, de ezzel egy időben, viszonossági alapon egyezségre akar jutni az EU-tagállamokban élő britek jogosultságainak garantálásáról is.

Merkel: az EU fair és konstruktív tárgyalásokra törekszik Londonnal

Az Európai Unió mindent megtesz azért, hogy fair és konstruktív legyen a brit uniós tagság megszüntetésről (Brexit) rövidesen kezdődő tárgyalási folyamat - jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben.

A kancellár a brit távozási szándék hivatalos bejelentése után tett nyilatkozatában kiemelte: Theresa May-jel kedden telefonon folytatott megbeszélésén a brit kormányfő biztosította arról, hogy London is méltányos, és az együttműködés elvén alapuló tárgyalásokra törekszik.

Az Európai Unió "történelmileg egyedülálló sikertörténet", és ezen nem változtat, hogy elveszíti Nagy-Britanniát, egy "fontos és erős tagját" - szögezte le Angela Merkel.

A Brexit-tárgyalások első szakaszában a tagság megszüntetésének feltételeit kell kidologozni, utána pedig az EU és Nagy-Britannia jövőbeni viszonyrendszerét kell kialakítani. Az a legfőbb cél, hogy szoros partneri kapcsolat alakuljon ki, és az uniós tagság megszüntetése a lehető legkevésbé érintse a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárokat - mondta a német kancellár.

Az Európai Unió egy hónap múlva tart rendkívüli csúcsértekezletet, amelynek fő napirendi pontja a Brexit-folyamat elkezdése lesz, de londoni elemzői vélemények szerint nem kizárt, hogy az érdemi tárgyalássorozat csak a szeptemberi németországi választások után kezdődik.

Verhofstadt: a brit kormány nem kezdhet kereskedelmi tárgyalásokat a kilépés előtt

Csak bizonyos feltételek teljesülése esetén hagyhatja majd jóvá az Európai Parlament (EP) az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséről létrejövő esetleges egyezséget, és ezek egyike, hogy London addig nem kezd kereskedelmi tárgyalásokba harmadik országokkal, amíg le nem zárult a kiválási folyamat - figyelmeztetett Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi főtárgyalója.

Sajtótájékoztatóján a képviselő ismertette az EP néppárti, szociáldemokrata, liberális és zöld frakciója által beterjesztett határozattervezet, amely tartalmazza azokat a feltételeket, amelynek majd meg kell felelnie a lehetséges egyezménynek ahhoz, hogy elfogadhassa az uniós parlament.

A dokumentumban hangsúlyozzák, elsődleges fontosságú, hogy garantálják a jogait a szigetországban élő uniós állampolgároknak, illetve a briteknek az EU huszonhét országában.

Tajani: a folyamat még visszafordítható, de ehhez minden tagállam beleegyezése szükséges

Elvileg még visszafordítható a brit uniós tagság megszűnésének folyamata, ehhez azonban az Egyesült Királyság mellett az EU többi huszonhét tagországának egyöntetű jóváhagyására is szükség lenne - jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke Brüsszelben.

"Még ha az Egyesült Királyság úgy is döntene, hogy változtat az álláspontján, egyedül ezt akkor sem tehetné meg" - hangsúlyozta a parlament elnöke. "A tagállamok mindegyikének döntenie kellene róla, hogy ez lehetséges-e" - tette hozzá.

"Noha tiszteletben tartjuk a britek döntését, nem jó nap ez Európa számára" - mondta sajtóértekezletén Tajani, az EP házbizottságaként működő úgynevezett Elnökök Konferenciája ülését követően.