Túl sok az egyetem és alacsony a színvonal

„A lakosság számarányát tekintve túl sok egyetemmel rendelkezünk, amelyek mindhárom felsőoktatási szakképzettségi szintnek megfelelő diplomát kínálnak. Számos egyetemen nem megfelelő a tanulmányi programok összetétele, miközben egyes felsőoktatási intézmények gyakran olyan képzést nyújtanak, amely nem párosul kellő minőséggel és szinte semmilyen mértékben nem kapcsolódik tudományos kutatómunkához. A tömegszintű oktatást helyezték előtérbe a minőség kárára“ - áll az Akkreditációs Bizottság jelentésében, amely szerint ez a jövőben negatív következményekkel járhat a tudás alapú gazdaság, a kultúra és a tudományos kutatómunka vonatkozásában.

A bizottság szerint túl sok az országban a szociális munkára, a menedzsmentre, a közigazgatásra, a jogra, a politológiára, vagy éppen a médiakommunikációra fókuszáló szakirány. A természettudományi és műszaki szakirányt választó hallgatókból viszont kevés van. Ezért a középiskolai oktatási struktúrák is felelősek – áll a jelentésben.

A jelentés szerint a külföldi egyetemekkel összevetve abban is szembetűnő az eltérés, hogy a bakkalaureátusi vizsgán túleső hallgatók zöme mesterfokon tovább tanul. Ebből következik, hogy Szlovákiában hiány van az olyan bakkalaureátusi szakképzetségi szintet kínáló felsőoktatási intézményekből, amelyek elsődleges szempontnak tartják, hogy kellő figyelmet fordítsanak a képzés során a szakmai gyakorlatra.

„Természetesen, a felsőoktatásban esedékes szerkezeti változtatások magától az Akkreditációs Bizottságtól is függnek, hiszen végső soron éppen a bizottság az, amely növelheti elvárásait az adott felsőoktatási intézményekkel szemben, miközben megítéli, hogy képesek-e az általuk kínált képzés megfelelő szintű oktatására” - olvasható a jelentésben.

A bizottság ajánlásokat is megfogalmazott a főiskolák számára, így például a tudományos kutatómunka támogatásának növelését szorgalmazza. „A felsőoktatás és a tudományos kutatómunka színvonala kölcsönösen függ egymástól“ – magyarázza jelentésében a bizottság.

A bizottság ajánlásai között szerepel az is, hogy töröljék el az egyetemek fejkvóta-rendszer alapú támogatását, illetve, hogy helyette fordítsanak figyelmet tanulmányi programokra, azok minőségére, valamint az egyes tanszékek és felsőoktatási intézmények szerkezeti felépítésére.

A bizottság szerint a professzorok között is különbséget kellene tenni, bevezetve az ún. „kutató professzori“ besorolási szintet. „A frissen kinevezett docensek és professzorok riasztóan alacsony szakképzettsége gyakorta gondot jelent“ – foglal állást a jelentés.

Ugyancsak megjegyzik, hogy csökkenteni kellene a bakkalaureátusi képzések számát, illetve az egyes szakirányok esetében korlátozni kellene a hallgatói létszámot. Ezen felül úgy vélik, hogy szükséges lenne a műszaki és bizonyos természettudományi szakok hallgatóit - például ösztöndíjak által - előnyben részesítési.

Az Akkreditációs Bizottság mindemellett az egyetemek besorolásának módosítását javasolta. Elképzelésük szerint a jövőben a felsőoktatási intézményeket négy külön csoportba kellene sorolni, eszerint lennének kutatómunkát végző egyetemek, a klasszikus értelemben vett egyetemek, főiskolákat, illetve szakfőiskolák.