Trump aláírta az elnöki rendeletet a mexikói határfalról
A tervezet szerint Trump visszavonná Barack Obama korábbi elnök 2009-ben hozott rendeletét a guantánamói börtöntelep bezárására, ami aztán a kongresszus döntése miatt máig nem történt meg. A volt elnök elrendelte továbbá a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) külföldön fenntartott börtöneinek bezárását, a kínzásos kihallgatási módszerek megszüntetését, és a rendeletben lehetővé tette a Vöröskereszt számára, hogy bármely amerikai börtönben felvehesse a kapcsolatot a fogvatartottakkal.
Értesülések szerint a Trump-terv megteremtené a jogi lehetőséget is a George W. Buh elnöksége idején - a terrorellenes harc jegyében - külföldön létrehozott titkos börtönök újranyitásához, felülvizsgálná a CIA és az amerikai hadsereg által alkalmazott kihallgatási módszereket, ismét bevezetve kínzásnak minősülő módszereket, például a vízbefojtás szimulálásával történő vallatást.
Az új elnök nem záratná be a már csak 41 foglyot őrző guntánamói fogolytábort, hanem a jövőben is ott helyezné el az al-Kaida és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tagjait.
John McCain, arizonai republikánus szenátor a sajtóinformációkra reagálva közleményt adott ki, amelyben emlékeztetett: hogy Mike Pompeo, a CIA új vezetője a szenátusi meghallgatáson amellett kötelezte el magát, hogy a hírszerzés tiszteletben tartja a hadsereg által meghatározott és érvényben lévő kihallgatási módszereket, James Mattis védelmi miniszter pedig szavát adta neki, hogy ez a hadseregben is így lesz.
"Az elnök annyi rendeletet írhat alá, ahányat csak akar, de a törvény az törvény" - hangsúlyozta McCain szenátor.
A Fehér Ház szóvivője cáfolta a CIA-börtönök újranyitásáról szóló sajtóinformációkat
Sean Spicer szokásos napi sajtóértekezletén reagált a The New York Times és a The Washington Post korábban közölt információira, és határozottan cáfolta azokat. Leszögezte: az idézett dokumentum "nem a Fehér Háztól származik". "Fogalmam sincs honnan" - tette hozzá.
Donald Trump: hónapokon belül megkezdődik a fel építése a mexikói határon
Trump az ABC televízióak adott interjújában hangsúlyozta: a mexikói határon létesítendő fal építési terveinek kidolgozása azonnal megkezdődik, s maga az építkezés is hónapokon belül megindul. A televízió már az elhangzás előtt előzetes részleteket közölt az elnöki interjúból.
Donald Trump utalt arra: változatlanul azt akarja, hogy Mexikó "száz százalékig" kifizesse a fal költségeit. Az elnök kifejtette: "viszonylag gyorsan" megkezdődnek a tárgyalások arról, hogy Mexikó hogyan térítse meg ezeket a költségeket.
A választási kampányban Donald Trump többször kijelentette, hogy a falépítést Mexikó finanszírozza majd. Most először fogalmazott úgy, hogy Mexikó később téríti meg az építkezés költségeit. A leghatározottabban kizárta ugyanakkor, hogy a falépítést az amerikai adófizetők pénzéből finanszírozzák. "Majd kifizetik, ennek meglesz a formája" - fogalmazott, hozzátéve: "amit teszek, az jó az Egyesült Államoknak". Úgy vélte, hogy az "jó lesz Mexikónak is."
Trump a tervek szerint rövidesen a belbiztonsági minisztériumba látogat, s várhatóan ott írja alá a fal építéséről szóló elnöki rendeletet egy sor más, a migrációs politikára vonatkozó rendelettel együtt.
Az amerikai sajtóban megjelent információk szerint a várható elnöki rendeletek rögzítik majd, hogy megnövelik a bevándorlási hivatalnokok létszámát, megerősítik a határvédelmi szerveket, átmeneti beutazási tilalmat vezetnek be a menekültek nagy részének befogadására, és Szíriából, valamint a Közel-Kelet hat másik országából bevándorolni szándékozók számára felfüggesztik a vízumkiadást.
Mexikó elutasította a fal építését és költségeinek kifizetését
Elutasította az Egyesült Államokkal közös határon építendő fal építését és költségeinek kifizetését szerdán Enrique Pena Nieto mexikói elnök.
Nieto Twitter oldalára feltett videoüzenetében azt mondta: "Sajnálom és elítélem az amerikai kormány döntését, hogy folytatja a fal építését a határon, amely éveken át inkább megosztott, és nem egyesített bennünket". Hozzátette, többször elmondta már, "Mexikó nem fog fizetni a fal felépítéséért", annak ellenére, hogy Trump kitartóan állítja: déli szomszédja állja majd annak költségeit.
Mexikóban sokan arra szólították fel Nietót, hogy tiltakozásul a washingtoni lépésekre mondja le a jövő hétre tervezett egyesült államokbeli útját. A mexikói elnök nem válaszolt ezekre a felszólításokra.
Menedéket nyújtó amerikai városok ellenállnak a Trump-kormány nyomásának
New York, Seattle és más, illegális bevándorlóknak menedéket nyújtó városok vezetői szerdán jelezték, hogy nem fognak engedni Donald Trump amerikai elnök nyomásának, és a forrásmegvonásra vonatkozó fenyegetések ellenére is oltalmat nyújtanak az illegális bevándorlóknak.
Több városvezető jogi lépéseket helyezett kilátásba arra hivatkozva, hogy a tervezett büntetés az alkotmányba ütközik. Boston polgármestere, Marty Walsh megígérte: szükség esetén megnyitja a városházát az illegális bevándorlók előtt, ha azok fenyegetve érzik magukat a washingtoni kormányzat intézkedései miatt.
A város nem enged a "kormányzat zaklatásának" - jelentette ki Ed Murray, Seattle polgármestere. Murray már utasította a városvezetést, hogy dolgozzák át a költségvetést a forrásmegvonás lehetőségét szem előtt tartva.
Jay Inslee washingtoni kormányzó rosszindulatúnak és szükségtelennek nevezte Trump bevándorlókra vonatkozó elnöki rendeletét.
New Yorkban is sokan ellenzik az intézkedést. Bill de Blasio demokrata polgármester szerint a rendelet "alááshatja a közbiztonságot". Blasio úgy látja, hogy az intézkedés egyelőre pusztán ködös szándéknyilatkozat, de figyelmeztetett, ha valóban sor kerül a beígért lépésekre, New York városa bírósághoz fordul.
A migránsok jelenleg több mint 200 amerikai városban - köztük az ország legnépesebb településein - és mintegy 300 bírósági körzetben élveznek oltalmat.
