Török puccskísérlet - Merkel felszólította Erdogant a jogállamiság betartására
Német hírportálok beszámolói szerint a kormány egyik szóvivője Berlinben újságíróknak elmondta, hogy a kancellár a török államfővel telefonon folytatott beszélgetésen nyomatékosította: Németország és az Európai Unió a leghatározottabban ellenzi a halálbüntetés visszaállítását, és egy ilyen lépés nem férne össze az uniós tagság megszerzésének céljával.
Rámutatott, hogy Törökország az Emberi Jogok Európai Egyezménye 13. kiegészítő jegyzőkönyvének ratifikálásával vállalta, hogy minden körülmények között elveti a halálbüntetést.
Egyben arra sarkallta a török elnököt, hogy gondoskodjon a jogállamiság és az arányosság elvének érvényesítéséről az államcsínykísérlettel kapcsolatos eljárásokban. Hangsúlyozta, hogy a letartóztatások és elbocsátások hulláma mélységesen aggasztó.
Angela Merkel a telefonbeszélgetésben ismét élesen elítélte a puccskísérletet, és kifejezte együttérzését a sok halálos áldozat és sebesült miatt.
Európa Tanács: Törökország nem állíthatja vissza a halálbüntetést
Törökország az Európa Tanács (ET) tagjaként nem állíthatja vissza a halálbüntetést - mondta a nemzetközi szervezet főtitkára hétfőn a Der Tagesspiegel című német lapnak. Thorbjorn Jagland a berlini lap online kiadásában ismertetett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ET egyetlen tagállama sem alkalmazhatja a halálbüntetést. Rámutatott, hogy Törökország nem csupán csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, hanem ratifikálta a 6. és a 13. kiegészítő jegyzőkönyvet, amivel vállalta, hogy minden körülmények között elutasítja a halálbüntetést.
Erről beszélt az ET szóvivője, Daniel Höltgen is a szervezet székhelyén, Strasbourgban tett nyilatkozatában, amelyben kiemelte: a halálbüntetés nem fér össze az ET-tagsággal. Fehéroroszország éppen azért nem tagja a szervezetnek, mert ott van halálbüntetés - magyarázta a szóvivő.
Az ET tevékenységének alapját jelentő Emberi Jogok Európai Egyezménye ugyan engedélyezi a halálbüntetést elrendelő bírósági ítéletek végrehajtását, de az 1983-ban elfogadott 6. jegyzőkönyvben a tagállamok rögzítették, hogy el kell törölni a halálbüntetést, a 2002-ben elfogadott 13. jegyzőkönyvben pedig vállalták, hogy minden körülmények között elvetik a halálbüntetést.
Az 1949-ben alapított ET-hez Törökország 1950-ben csatlakozott. A regionális nemzetközi szervezetnek 47 tagja van. Legfőbb célja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló, 1950-ben elfogadott egyezmény érvényesítése.
Török államügyészek vizsgálódnak az incirliki légitámaszponton
A katonai puccskísérlet ügyében vizsgálódó török államügyészek érkeztek hétfő délután az incirliki légitámaszpontra, amelynek használata kulcsfontosságú a az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció légi ereje számára az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet ellen.
A török állami hírügynökség jelentése szerint hét ügyész lépett a légitámaszpont területére rendőrök kíséretében. A bázis egyik dandártábornokát már korábban letartóztatták, mert állítólag szerepe volt a péntek esti katonai hatalomátvételi kísérletben.
Korábbi hírek szerint az incirliki támaszpontról felszállt egy üzemanyag-szállító repülőgép, amely a puccsisták F-16-os harci gépeit volt hivatva ellátni üzemanyaggal.
A légitámaszpontról azonban úgy tűnik, továbbra is szállnak fel külföldi gépek, hogy csapásokat mérjenek az IÁ állásaira.
A török külügyminiszter elfogadhatatlannak minősítette a listavádat
Elfogadhatatlannak minősítette Törökország külügyminisztere hétfő délután Johannes Hahnnak, az Európai Unió bővítési biztosának kijelentését, amely szerint már a pénteki puccs előtt előre készen lehettek Ankarában "tisztogatási" listák. Mevlüt Cavusoglu a közösségi médiában kardoskodott amellett, hogy Törökország egy lépést sem fog hátrálni soha a polgári demokráciában elért eredményei és a jog útján.
Hahn hétfőn reggel aggasztónak nevezte a török puccskísérletet követő bírói elbocsátásokat. "Éppen ez az intézkedés volt az, amelytől féltünk"- mondta hozzátéve, hogy az elbocsátási lista már készen lehetett, csak a megfelelő pillanatra várt a török vezetés.
A török külügyminiszter reakciójában - angolul - azt írta, hogy Hahn nagyon nem érti, mi folyik Törökországban. "Mindenek előtt azt várjuk el az Európai Uniótól és szövetségeseinktől, hogy támogassák a demokratikus folyamatot Törökországban, és határozottan ítéljék el a puccskísérletet" - írta Cavusoglu.
A török hatóságok eddig 7543 embert, köztük 6038 katonát, 100 rendőrt, 755 bírót és ügyészt, valamint 650 további polgári lakost vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük volt a puccskísérlethez.
Ami az elbocsátásokat illeti, a tárcák közül a belügyminisztérium áll az élen: már hétfőig 8777 munkatársát menesztette, köztük 30 kormányzót és 16 jogtanácsost. A pénzügyminisztérium vezetése sem tétlenkedik: 1500 alkalmazottjának függesztette fel a munkaviszonyát szerte az országban azzal az indokkal, hogy gyaníthatóan kapcsolatban álltak az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónokkal, és az őt támogatók hálózatával.
A török miniszterelnök, Binali Yildirim hétfőn úgy nyilatkozott, hogy minden köztisztviselőt eltávolítanak posztjáról, aki bármilyen módon köthető a puccskísérletért Ankara által felelőssé tett Fethullah Gülenhez és "árnyékállamához".
