Török népszavazás - Az igen szavazatok győzelmét hirdette ki az államfő

Török sajtójelentések szerint az igen szavazatok aránya 51,34 százalék a voksok 99 százalékos feldolgozottsága mellett.

Erdogan hangsúlyozta, hogy a török választók történelmi döntést hoztak a népszavazáson, az alkotmánymódosításokat a török történelem legfontosabb reformjának nevezte. "Törökország történelmében első alkalommal a parlament és a nép akaratából hozott döntést egy ilyen fontos változásról" - mondta. Hozzátette: a voksolás eredményét mindenkinek tiszteletben kell tartania, különösen Törökország szövetségeseinek.

Elmondta, hogy a külföldön leadott szavazatok nagy szerepet játszottak az "igen" táborának sikerében. Hozzátette azt is, hogy az alkotmánymódosítások támogatása erősödött a délkeleti országrészben.

A török államfő békülékeny hangnemet megütve köszönetet mondott a választóknak, és kiemelte, hogy minden egyes leadott szavazat számít.

Nem minden alkotmánymódosítás lép azonnal érvénybe

Az elnök kijelentette, hogy nem minden olyan alkotmánymódosítás lép azonnal érvénybe, amelyekről vasárnap döntöttek a választópolgárok, egyes reformok csak 2019 novemberében lépnek hatályba. Elmondta, hogy a halálbüntetés visszaállításának ügyét azonnal meg fogja vitatni az ország politikai vezetőivel, és ha szükséges a kérdést népszavazásra bocsáthatják.

Miniszterelnök: az igen szavazatok kerültek többségbe

Az alkotmánymódosítást támogató igen szavazatok kerültek többségbe a népszavazáson - jelentette be Binali Yildirim török miniszterelnök is még az elnök beszéde előtt a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ankarai székházának erkélyéről tartott beszédében hívei ezrei előtt.

A kormányfő úgy fogalmazott: "a nem hivatalos eredmények szerint a népszavazás igennel fejeződött be. Mindenki biztos lehet benne, hogy ezt az eredményt népünk békéje céljából a legjobb módon használjuk majd fel. Ennek a választásnak nincs vesztese, egész Törökország nyert vele. Büszkék vagyunk rá, hogy a nemzet egy nézetet vall velünk" - tette hozzá.

"Az utolsó szó a népet illeti, és a nép igent mondott" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Törökország új fejezetet nyit demokratikus történelmében.

A kormányfő elmondta: a referendum után megkezdik a szükséges előkészületeket a 2019-es választásokra.

Az ellenzék újraszámlálást kér

Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) bejelentette, hogy az eredmény hivatalos kihirdetése után kérvényezni fogják a leadott szavazatok 37 százalékának újraszámlálását, mert "törvénytelenségeket" tapasztaltak a referendum során. A párt a Twitteren közölte: adataik szerint a szavazatokat manipulálták, ami 3-4 százalékpontos különbséget jelenthet.

A CHP jelezte: súlyos legitimitási problémát vet fel, hogy a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) néhány órával az urnák lezárása előtt úgy döntött, hogy azokat a szavazólapokat is érvényesnek fogadja el, amelyeket előzőleg nem pecsételtek le a testület tisztségviselői. Bülent Tezcan, a CHP elnökhelyettese újságíróknak azt mondta: a Legfelsőbb Választási Tanács ezzel csalást tett lehetővé a népszavazáson.

A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP), amely szintén a kezdetektől bírálta az elnöki rendszer bevezetésének ötletét, a Twitteren jelezte, hogy ugyancsak kifogást készül emelni.

Isztambul több kerületében tiltakoztak az eredmény ellen

A tiltakozás hagyományos török formáját választva, az ablakon kihajolva konyhaedények ütögetésével tiltakoztak helyi lakosok Isztambul több kerületében vasárnap este a népszavazás eredménye ellen. A Reuters hírügynökség szemtanúkra hivatkozó jelentése szerint Isztambul legalább négy kerületében volt ilyen tiltakozás. Közösségi portálokon megjelent videofelvételek tanúsága szerint a város egyes részein kis csoportokban tiltakozók gyülekeztek.

Az elnöki rendszer bevezetéséről döntő referendumon belföldön 55,3 millió, külföldön nem egészen 3 millió választásra jogosult török állampolgár adhatta le voksát. A 18 pontból álló alkotmánymódosítás révén Törökországban így megszűnhet a Török Köztársaság 1923-as megalapításakor létrejött miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállhatnak át.

Konszenzust akar az Európai Bizottság

Törökországnak széles nemzeti konszenzus kialakítására kell törekednie az alkotmány tervezett módosításaival kapcsolatban, tekintettel azok kiterjedt hatására, valamint arra, hogy a módosításokat csak szűk többség támogatja – hangoztatta vasárnap az Európai Bizottság.

A vasárnapi török népszavazás nem hivatalos eredménye szerint a szavazók 51,25 százaléka támogatta a Recep Tayyip Erdogan elnököt jelentős új jogkörökkel felruházó módosításokat. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) ugyanakkor vitatja az eredményt, és közölte, hogy újraszámlálást fog kérvényezni.

“Tekintettel a szoros népszavazási eredményre, valamint az alkotmánymódosítások nagy horderejére, mi is arra szólítjuk a török hatóságokat, hogy azok megvalósításában a lehető legszélesebb nemzeti konszenzus kialakítására törekedjenek” – áll az Európai Unió döntés-előkészítő és végrehajtó szervének nyilatkozatában.

A NATO-tag Törökország, amely 12 éve, 2005-ben kezdte meg uniós csatlakozási tárgyalásait, az elmúlt években az unió kulcsfontosságú partnere lett a szíriai polgárháború elől menekülők millióinak befogadásával. Recep Tayyip Erdogan elnöknek a tavaly júliusi törökországi puccskísérlet nyomán bevezetett elnyomó intézkedéseit azonban számos európai ország elítélte.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és a testület két másik vezetője által aláírt, vasárnap éjjel kiadott nyilatkozat szerint a brüsszeli testület értesült a török népszavazás eredményéről, és a nemzetközi megfigyelő misszió értékelésére vár egyebek mellett “az állítólagos szabálytalanságokra tekintettel”.

A most megszavaztatott alkotmánymódosításokat Brüsszelben Törökország uniós tagjelöltként és a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság elvei felett őrködő 47 tagú Európa Tanács egyik tagállamaként vállalt kötelezettségei fényében fogják értékelni – hangoztatják az aláírók.

“Arra bíztatjuk Törökországot, hogy foglalkozzon az Európa Tanács által megfogalmazott aggodalmakkal és ajánlásokkal, egyebek között a rendkívüli állapotra vonatkozóan” – fogalmaz az Európai Bizottság vasárnap kiadott nyilatkozata.

Előzőleg Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is arra kérte a török vezetést, hogy tekintettel a vasárnapi török népszavazás szoros eredményére, alaposan fontolja meg további lépéseit. Nyilatkozatában Jagland úgy fogalmazott, hogy a tervezett alkotmánymódosításokkal kapcsolatban “kiemelkedő jelentőséggel bír az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása”.