Tökéletes szigetelőanyag a szalma
BUDAPEST. A három kismalac történetében a farkas egyetlen fújására összedől a szalmaház, összedől a faház, és egyedül a kőház képes védelmet nyújtani ellene. Ebben hiszünk amióta világ a világ: háznak a kő az igazi, hisz az még Rómából is megmaradt. Ám egyre többen vannak, akik mégis inkább a szalmára vagy a fára esküsznek.
„A szalma extrém hang- és hőszigetelő” – magyarázza Zalatnay László, a szalmaépítkezés egyik magyarországi elterjesztőjének, az Energia és Környezet Alapítványnak a társelnöke. Egy ismerőse három éve építette fel szalmabála házát, s azóta még nem vásárolt tüzelőanyagot, ugyanis az építkezés hulladékából három télen át tudta fűteni a házát. Az eddigi tapasztalatok szerint egy 100-110 négyzetméteres ház kifűtése körülbelül 120 eurónyi faanyagból kihúzható egy egész télre. Ugyanis elég körülbelül háromnaponta 6-7 kiló fával felfűteni a házat, olyan jól tartja a hőt a körülbelül 40 centis szalmaszigetelés.
„A hagyományos építéshez képest körülbelül 5 százalékot lehet csak spórolni az építés költségein, de a fűtési számlán rögtön 70 százalékot” – számol Zalatnay. A szalmabála olyan jól szigetel, hogy pár napkollektorral és egy kis kályhával, esetleg egy 10 köbméteres komposztkazánnal is fel lehet fűteni a házat. (A komposztkazán lényegében arról szól, hogy a növényi anyag rothadása során keletkezett hőt vezetik át a házba. Előnye, hogy végterméke a komposzt, amit még aztán fel is lehet használni vagy el is lehet adni.) Így végső soron fűtés szempontjából függetlenné lehet válni a gázáraktól, az oroszok vagy épp az ukránok energiakedvétől.
Amikor egy szalmabála-ház épül, akkor először egy fa tartószerkezetet ácsolnak, amit aztán feltöltenek a téglatest-formájúra kötött szalmabálákkal. Ezután kívül-belül 4-5 centi vastagon betapasztják sárral, ez zárja le a szalmát és ad keménységet a falnak. Ezt festik le valamilyen lélegző anyaggal vagy mésszel - írja le a technikát az fn24.hu.
A szalma azért nem rohad el, mert a sár miatt nem éri sem levegő, sem nedvesség, s ugyanezért nem is tűzveszélyes (ezt a szalmabálás szervezetek laborban kimérették). A ház külsején nem is feltétlenül látszik, hogy a falai szalmabálákból épültek, külsőre lehet pont olyan is, mint egy átlagos családi ház. Vagy – mondja Zalatnay – mint egy toszkán kúria. Ugyanis arra is alkalmas az anyag, hogy kerek vagy íves formákat lehessen építeni belőle.
A már álló házaknál is be lehet vetni a szalmaszigetelést: képzeljük el úgy, mintha egy homlokzatfelújításkor szokásos állványzatot húznánk a házunk köré, és a réseket feltöltenénk szalmabálákkal és betapasztanánk.
A szalmabálás építkezés azonban nem az egyetlen, amelyhez visszanyúlhatnak az építkezés költségeit vagy a rezsit csökkenteni vágyók. A Daily Mail egy cikke szerint jelzálog-hitel törlesztőjéből lett elege egy fiatal férfinek, aki eladta „rendes” brit házát és kiköltözött egy erdőbe, ahol felhúzott valamit, ami a leginkább egy hobbitlakra hasonlít.
Az építmény gerendaszerkezetét a környező erdőből kiegyelt fiatal fák alkotják, a ház fala vályog és szalma, amit földdel fedtek be és bevetettek fűvel. A hatalmas tetőablak és az üvegházra nyíló óriásablakok elegendők ahhoz, hogy belül mégis fényben ússzon a kis ház, amelyben egyetlen egyenes vonal sincs, mégis nagyon hangulatos.
Az egész 2 hónapba és 3000 fontba (3550 euróba) került, méghozzá úgy, hogy a házat építő Simon Dale sosem tanult asztalosi vagy építői ismereteket. Egyedül az építőiparban dolgozó apósa segített neki. Most újabb, nagyobb házat épít a brit kísérletező. Ám mielőtt idehaza bárki belevágna egy hasonló építkezésbe, jó, ha listát kér a hatóságoktól, hogy pontosan milyen bizonyítványokra és engedélyekre lesz szüksége. A biztonság kedvéért.
„A hagyományos építéshez képest körülbelül 5 százalékot lehet csak spórolni az építés költségein, de a fűtési számlán rögtön 70 százalékot” – számol Zalatnay. A szalmabála olyan jól szigetel, hogy pár napkollektorral és egy kis kályhával, esetleg egy 10 köbméteres komposztkazánnal is fel lehet fűteni a házat. (A komposztkazán lényegében arról szól, hogy a növényi anyag rothadása során keletkezett hőt vezetik át a házba. Előnye, hogy végterméke a komposzt, amit még aztán fel is lehet használni vagy el is lehet adni.) Így végső soron fűtés szempontjából függetlenné lehet válni a gázáraktól, az oroszok vagy épp az ukránok energiakedvétől.
Amikor egy szalmabála-ház épül, akkor először egy fa tartószerkezetet ácsolnak, amit aztán feltöltenek a téglatest-formájúra kötött szalmabálákkal. Ezután kívül-belül 4-5 centi vastagon betapasztják sárral, ez zárja le a szalmát és ad keménységet a falnak. Ezt festik le valamilyen lélegző anyaggal vagy mésszel - írja le a technikát az fn24.hu.
A szalma azért nem rohad el, mert a sár miatt nem éri sem levegő, sem nedvesség, s ugyanezért nem is tűzveszélyes (ezt a szalmabálás szervezetek laborban kimérették). A ház külsején nem is feltétlenül látszik, hogy a falai szalmabálákból épültek, külsőre lehet pont olyan is, mint egy átlagos családi ház. Vagy – mondja Zalatnay – mint egy toszkán kúria. Ugyanis arra is alkalmas az anyag, hogy kerek vagy íves formákat lehessen építeni belőle.
A már álló házaknál is be lehet vetni a szalmaszigetelést: képzeljük el úgy, mintha egy homlokzatfelújításkor szokásos állványzatot húznánk a házunk köré, és a réseket feltöltenénk szalmabálákkal és betapasztanánk.
A szalmabálás építkezés azonban nem az egyetlen, amelyhez visszanyúlhatnak az építkezés költségeit vagy a rezsit csökkenteni vágyók. A Daily Mail egy cikke szerint jelzálog-hitel törlesztőjéből lett elege egy fiatal férfinek, aki eladta „rendes” brit házát és kiköltözött egy erdőbe, ahol felhúzott valamit, ami a leginkább egy hobbitlakra hasonlít.
Az építmény gerendaszerkezetét a környező erdőből kiegyelt fiatal fák alkotják, a ház fala vályog és szalma, amit földdel fedtek be és bevetettek fűvel. A hatalmas tetőablak és az üvegházra nyíló óriásablakok elegendők ahhoz, hogy belül mégis fényben ússzon a kis ház, amelyben egyetlen egyenes vonal sincs, mégis nagyon hangulatos.
Az egész 2 hónapba és 3000 fontba (3550 euróba) került, méghozzá úgy, hogy a házat építő Simon Dale sosem tanult asztalosi vagy építői ismereteket. Egyedül az építőiparban dolgozó apósa segített neki. Most újabb, nagyobb házat épít a brit kísérletező. Ám mielőtt idehaza bárki belevágna egy hasonló építkezésbe, jó, ha listát kér a hatóságoktól, hogy pontosan milyen bizonyítványokra és engedélyekre lesz szüksége. A biztonság kedvéért.
Forrás
FN24.hu
