Több változás vár az alap- és középiskolákra az új tanévtől

Az intézmény fenntartója ezentúl kétszer egymás után elutasíthatja az igazgatójelöltet, akit az iskolatanács az általa kiírt pályázat győzteseként javasolhatott a posztra. A második esetben azonban a fenntartó egyet nem értését a községi önkormányzatnak háromötödös többséggel meg kell szavaznia. Ez esetben az új iskolaigazgató személyéről a fenntartó által kiírt pályázat útján döntenek – derül ki a közoktatási törvény módosításából, amely idén szeptember 1-től válik hatályossá.  

Szeptembertől az alapiskolák esetében hatályba lépnek az innovált állami oktatási programok is, amelyek a természettudományi tantárgyak oktatását, valamint a tananyag redukcióját, a teljesítményre vonatkozó követelményeket és az egyes tantárgyak közti viszonyok módosítását szabályozzák.

Az alapiskola 3. osztályától kezdve az első kötelező idegen nyelv az angol marad. A másik idegen nyelvet az iskolának majd a 7. évfolyamtól az iskola lehetőségei és a diákok érdeklődése alapján kell felkínálnia, miközben a francia, német, olasz, spanyol és orosz nyelv közül választhatnak. Ha a tanulók elkezdik tanulni a második idegen nyelvet, akkor az iskolának hetente legalább két órát kell nyújtania annak érdekében, hogy a diákok elérjék az A1-es társalgási szintet. Azoknak a tanulóknak, akik majd nem tanulják a másik idegen nyelvet, az iskola a saját lehetőségei alapján másféle tantárgyat kínál fel.

A minisztérium a diákok gyakorlati készségek iránti orientálása céljából az alapiskolákban bevezeti a munkára való nevelés és a technika tantárgyat. A kerettantervben évfolyamonként határozzák meg a tantárgyakat.  

Az iskolák ugyanakkor az új tanévtől kezdve dönthetnek a tananyag elosztásáról, miközben figyelembe kell venniük a tárca által megszabott feltételeket. A jövőben már nem kell tanterveket kidolgozniuk, hanem kihasználhatják az állami kerettanterv oktatási mutatóit, s ezzel csökken a pedagógusokra nehezedő adminisztratív nyomás.

A közoktatási törvény az elsősök beíratási időpontjának a módosítását is tárgyalja. Míg eddig a beíratásnak január 15. és február 15. között kellett megtörténnie, ezentúl erre az eseményre áprilisban kerül sor.  

Újdonság vár a kötelező iskolai bejárást specifikus módon teljesítőkre, vagyis azokra is, akik Szlovákián kívül vagy egy másik állam által Szlovákiában létesített iskolában tanulnak. Újabban majd nem kell bizottság előtt vizsgázniuk az iskolaigazgató által megszabott tantárgyakból. Ezt azonban önkéntes alapon megtehetik. Ez esetben ezt a lehetőséget kérvényezniük kell az igazgatótól, Aki pedig nem akar vizsgázni, az csak a külföldi vagy az idegen állam által Szlovákiában létesített iskolában fog vizsgázni. Ha a diákok majd a törzsiskolájukban akarják folytatni a tanulmányaikat, akkor az előző oktatásuk befejezése után bizottság előtt vizsgázhatnak, s az igazgató az eredményeik alapján sorolja be őket egy-egy évfolyamba.  

Az alapiskolákban ezentúl a fenntartó beleegyezésével olyan specifikus osztályok is létesülhetnek, amelyekben évfolyamonként 4-8 diák legfeljebb egy évig tanulhat.

A középiskolákra váró újdonságok közül megemlítendő a gimnáziumokra vonatkozó állami oktatási program (ŠVP). Ekképp a négy- és nyolcosztályos gimnáziumokban nő egyes tantárgyak (főleg a matematika és a természettudományok) száma. A pedagógusok ezen tantárgyak esetében kettéoszthatják az osztályokat – tájékoztatott Beáta Dupa¾ová Ksenszighová, az oktatási tárca szóvivője.

A nemzeti kisebbségek nyelvén oktató gimnáziumokban az új tanévtől több idő jut majd az anyanyelvnek és a szlovák nyelvnek az oktatására. A sportgimnáziumok esetében új kerettantervet vezetnek be, amelyben külön megjegyzések vonatkoznak majd a sporttal kapcsolatos előkészítésre.

Szeptember 1-től lép hatályba a középiskola tanulmányok befejezéséről szóló rendelet módosítása is. Az egyik fontos módosítás a magyar, szlovák és ukrán nyelvi, valamint matematikai érettségi vizsga külső részének a kidolgozására szánt idő 90-ről 100, illetve 120-ról 150 percre történő meghosszabbítása.  

A szakközépiskolákban fokozatosan bevezetik a duális képzést, azaz a cégek majd a saját szükségleteik szerint készítik fel a diákokat a későbbi munkavégzésükre, miközben elméleti oktatásban továbbra is az iskola részesíti őket. Újdonságnak számít a motivációs ösztöndíj bevezetése azon szakok esetében, amelyek iránt munkapiaci kereslet mutatkozik. A további módosítások az első évfolyamokban tanuló szakközépiskolások és tanoncok normatíváit érintik.