Több schengeni tagország a határellenőrzés meghosszabbítását kezdeményezi

A beszámoló szerint Ausztria, Belgium, Dánia, Németország és Svédország is kezdeményezi majd hétfőn az uniós belügyminiszterek amszterdami értekezletén az ellenőrzés meghosszabbítását. Az Európai Bizottság február közepéig vizsgálhatja, hogy szükséges-e fenntartani az ellenőrzést a kérelmező országok úgynevezett schengeni belső határán - az övezethez tartozó államokkal közös határszakaszokon - , és vizsgálatának eredményét egy javaslattal együtt a február 18-19-ei uniós csúcson terjesztheti elő.

Thomas de Maiziere német szövetségi belügyminiszter már csütörtökön elmondta egy interjúban, hogy a német kormány egész biztosan meghosszabbítja majd a határellenőrzést, amelyet tavaly szeptemberben állítottak vissza, hogy rendezetté tegyék a menedékkérők beáramlását.

A határellenőrzést végző szövetségi rendőrség a határ bajor-osztrák szakaszára összpontosít, mert ott éri el Németországot a balkáni migrációs útvonal, és az Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren át és Olaszországon keresztül észak felé igyekvő menedékkérők - jelenleg nem erős - hulláma.

A belügyminisztérium adatai szerint az utóbbi hetekben jelentősen bővítették az ellenőrző kapacitást, napi 3500 menedékkérő teljes körű regisztrációját el tudják végezni a határon, így már szinte egyáltalán nem áramlanak emberek az ország belseje felé ellenőrzés nélkül.

A tárca adatai szerint január 1-je óta naponta átlagosan 2000 menedékkérő érkezik, vagyis eddig összesen mintegy 46 ezer. Ez jelentős visszaesés a tavaly őszi napi 10 ezer körüli átlaghoz képest, de ebben van szerepe a hideg időjárásnak is - foglalta össze a belügyminisztérium tapasztalatait a Bild am Sonntag című vasárnapi lap.

Hozzátették, hogy Németország nem enged be mindenkit, tavaly októberben 400, novemberben 700, decemberben 2200 embertől tagadták meg a belépést, január eleje óta pedig tovább emelkedett ez a szám, két hét alatt 2000 embert fordítottak vissza a határon.

Thomas de Maiziere ezzel kapcsolatban a lapnak azt mondta, hogy Németország ugyan menedéket nyújt a "háború és üldöztetés elől menekülő embereknek", de nem léphet be, aki "nem akar Németországban menedéket kérni és engedély nélkül akar beutazni".

Így a szövetségi rendőrség munkatársai naponta 100-200 embertől tagadják meg a belépést - mondta a német belügyminiszter.

Osztrák belügyminiszter: nyár előtt elérheti a menedékkérők száma a felső határt

Az Ausztriában benyújtott menedékjogi kérelmek száma már nyár előtt elérheti az idénre kijelölt felső határt - mondta az osztrák belügyminiszter a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak. Johanna Mikl-Leitner elmondta, hogy a 37 500 fős létszámkereten felüli menedékkérőkkel Ausztria vagy úgy jár majd el, mint Svédország, vagyis a felső határ után is befogad kérelmeket, de "évekig" nem dolgozza fel őket, vagy pedig már a határon visszautasítja a menedékkérőket a "biztonságos szomszédos országokba".

A jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa hozzátette, hogy például Szlovénia és Horvátország is biztonságos ország, a menedékjogi kérelmeket mégis inkább Ausztriában, Németországban vagy Svédországban nyújtják be. Ez az eljárás nem "menedékkeresés, hanem menedék-optimalizáció", ami ellen "szigorúan és ésszerűen" fel kell lépni.

Vissza kell térni a menekültjog lényegéhez - sürgette Johanna Mikl-Leitner, kiemelve, hogy most a "gazdaságilag leginkább vonzó ország keresése" tapasztalható. "Ez így nem mehet tovább" - mondta az osztrák belügyminiszter.

Szerbia egyértelmű uniós állásfoglalást sürget

Egyértelmű uniós állásfoglalásra van szükség a migránsválság kezelésével kapcsolatban - jelentette ki vasárnap a belgrádi Pink Televízióban Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter, aki azt is közölte, hogy jelenleg Szerbiában körülbelül ezer migráns tartózkodik.

A tárcavezető elmondta: egyelőre nincs megoldás a migránsválságra és az Európai Unió sem áll készen az egyértelmű állásfoglalásra. Hozzátette ugyanakkor, hogy Szerbia ugyanúgy fog eljárni, ahogyan a többi, nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő állam.

Aleksandar Vulin arra is figyelmeztetett, hogy tavaszra a mostani egy-másfél ezer ember helyett naponta akár nyolcezren is érkezhetnek, és azt nem lehet előre látni, hogyan lehet majd kezelni azt a helyzetet. Leszögezte ugyanakkor, hogy a határok lezárása nem jelent megoldást. "A magyarok lezárták a saját határukat, ha a többi ország is ezt tenné, akkor kérdéses, hogy hol végezné az összes migráns (.), de ahogyan az útvonalon fekvő többi ország eljár, úgy jár majd el Szerbia is" - tárta fel a politikus, majd úgy folytatta: "ha a szomszédaink lassítják a migránsok továbbhaladását, akkor mi is ezt tesszük".

A politikus elmondta, hogy a Szerbiában tartózkodó migránsok Horvátország felé igyekeznek, hogy onnan folytassák útjukat Nyugat-Európa felé. A szabadkai Pannon RTV szerb-horvát határon tartózkodó tudósítója pedig arról számolt be, hogy a határon nem tud mindenki átlépni, mert sokuknak hibásan kitöltött vagy hamis papírjai vannak.

November közepe óta Macedónia, Szerbia és Horvátország is csak azokat engedi be területére, akik háborús övezetből, azaz Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek, így azok a migránsok, akik nem tudják bizonyítani, hogy ezekből az országokból származnak, hiába várakoznak. A határellenőrzésen szerdán tovább szigorítottak, így a dokumentumokban már a célországnak is szerepelnie kell, és csak azok folytathatják útjukat, akik Németországban vagy Ausztriában kérnének menedéket.

Nem engedik be a menekülteket egy német város több szórakozóhelyére

Nem engedik be a menekülteket a németországi Freiburg több szórakozóhelyére nők elleni szexuális zaklatásokról és lopásokról szóló panaszok miatt - írták német lapok vasárnap. A Baden-Württemberg tartományi egyetemváros legkevesebb hat éjszakai szórakozóhelyén változtatták meg a belépési szabályokat a menekülthullám miatt.

Egyes helyekről kitiltották a menekülteket, menedékkérőket, máshol csak bizonyos rendezvényekre - például reggae-koncertekre - engedik be őket, és van olyan klub is, ahová újabban tagsági kártyával lehet belépni, és csak az erőszakot, a szexizmust és a diszkriminációt elutasító emberek lehetnek tagok. A szórakozóhelyek üzemeltetői a változtatásokat azzal indokolják, hogy a menekülthullámmal párhuzamosan megszaporodott az incidensek száma, még nemi erőszak kísérletéről és késes támadásról is beszámoltak vendégek.

A rendőrség a lopásokat leszámítva nem értesült arról, hogy több atrocitás történik - mondta a Badische Zeitung című lapnak a freiburgi belváros rendőrőrsének vezetője, megjegyezve, hogy a szexuális zaklatások esetében magas lehet a hatóságok által nem ismert ügyek száma, mert az éjszakai életben sok ilyen ügyet barátok vagy kidobóemberek közreműködésével "rendeznek".

Az mindenesetre feltűnő, hogy emelkedik a szórakozóhelyről szórakozóhelyre vonuló, férfiakból álló csoportok száma. "Ha sok embert nem engednek be helyekre, akkor agresszívak lesznek és a probléma áthelyeződik az utcára" - tette hozzá. Elmondta, hogy a rendőrség több igazoltatással reagál a helyzetre.

A freiburgi önkormányzat  szociális ügyekért, kultúráért és társadalmi integrációért felelős vezetője hírportálokon idézett nyilatkozatában azt mondta, az önkormányzatnak nincs tudomása arról, hogy "akut problémáról" van szó. Egyben felhívta a figyelmet a diszkrimináció tilalmára, amely a vendéglátóhelyekre is vonatkozik, és elmondta, hogy a mintegy 230 ezer lakosú Freiburgban elhelyezett nagyjából 3 ezer menedékkérő túlnyomó többsége "rendesen" viselkedik, de "fekete bárányok" mindenütt vannak.