Több ezerre tehető a hajléktalanok száma Pozsonyban
„A pozsonyi szociális ellátórendszer befogadóképessége alacsony, nem fedi a hajléktalanok igényeit. Semmiféle megelőző mechanizmus nem működik, szinte végtelen a magukat az utcán találó emberek áradata, felszámolására alig vagy egyáltalán semmiféle állami, illetőleg minisztériumi ellátórendszer nem létezik” – nyilatkozta Sergej Kára, a Vagus polgári társulás elnöke.
Pozsonyban főként a szolgáltatásokat nyújtó intézmények alacsony befogadóképessége jelent gondot, mely a hajléktalanok 92 százaléka számára elérhetetlen. Pozsony négy éjjeli szállásán összesen 361 személyt tudnak befogadni, miközben a hajléktalanok száma megközelítőleg 5 000. A menhelyeken még kevesebb hely áll rendelkezésre. A Pozsonyivánkai úton lévő és a Lešková utcai menhelyet a Defaul Slovakia civil szervezet működteti, de az „Otthon mindenki számára” (Domov pre každého) és az Aranyszájú Szent János Otthon (Domov Sv.Jána z Boha) polgári társulás is működtet egy-egy menhelyet. A négy intézményben a hajléktalanok rendelkezésére álló helyek száma mindössze 130.
Az alacsonyküszöbű napi központokból három található Pozsonyban – a Defaul Slovakia szervezet központja a Szent Erzsébet Egészségügyi Főiskola épületében nyert elhelyezést, az Aranyszájú Szent János Otthon szintén működtet egyet, a harmadik pedig a Vagus polgári társulás Domec elnevezésű központja, melyek együttesen 166 befogadó hellyel rendelkeznek. „Szeretnénk, ha 2021-ig újabb szolgáltatások jönnének létre, s hogy önkormányzati szermpontból is kiépíthessük a szolgáltatások finanszírozási rendszerét“ – számolt be terveikről Sergej Kára. Ez lenne a célja a 2017-2021. évi stratégiai csomagnak is, melynek jövő tavaszára kellene elkészülnie. A pozsonyi hajléktalanság megoldására irányuló stratégiát a Vagus polgári társulás javaslatára egy, a főváros égisze alatt létrehozott, szakemberekből, a városrészek és a Pozsony Megyei Önkormányzat (BSK) képviselőiből, valamint Pozsony város területén a hajléktalanokkal dolgozó civil szervezetek képviselőiből álló munkacsoport dolgozza majd ki.
A munkacsoport a jövő évre kidolgozott egy akciótervet, melynek célja beindítani a hajléktalanok problémájának hatékony megoldására irányuló tevékenységet, új projekteket kidolgozni, illetve javítani a meglévő szolgáltatások színvonalát. Tizenhárom pontból áll, a javasolt lépések közt található például a már létező szolgáltatások pénzügyi támogatása, támogatási program létrehozása a hajléktalanok foglalkoztatása céljából, felmérni a pozsonyi hajléktalanok lélekszámát, szakemberek képzése a fővárosban, vagy kemény fagyok esetén téli válság-sátortáborok felállítása. Sergej Kára szerint a hajléktalanok helyzetének megoldására az elkövetkező évben 287 000 euróra lenne szükség. „Örülünk, hogy a főpolgármesteri hivatal legalább részben hajlandó tiszteletben tartani munkánkat. 50 000 euró hiányozni fog, ám reméljük, sikerül megbirkóznunk vele, az elkövetkező évek már tervszerűek lesznek“ – magyarázta Kára rámutatva, hogy a jövő év az új szolgáltatásokra való felkészülés és a városrészekkel való párbeszéd éve lesz.
Gondot jelent a hajléktalanok számára nyújtott szolgáltatások finanszírozása is. Az elemzések szerint az elmúlt évben Pozsonyban 1 657 000 euróba került a hajléktalanok problémájának megoldása. Az összeg nagy része – 62 % -a civil szervezetektől és a magánszektorból származik, az állami és önkormányzati források csupán a nevezett összeg 38 százalékát teszik ki. A legtöbb pénzt a civil szervezetek (36,2 %) gyűjtötték össze, illetőleg a magáncégek adományozták (28,5 %). Az állam hozzájárulása 18,7 %, a Pozsonyi Megyei Önkormányzaté 11,2 %, Pozsony városé 6,5 %, legkevesebbet a városrészek adtak, hozzájárulásuk mindössze 1,6 %.
„Jövőre a várossal együtt a városrészekhez szeretnénk folyamodni, emeljék meg a pénzügyi támogatás összegét, ugyanis jelenleg valóban csak pár száz euróról beszélhetünk“ – nyilatkozta Kára. A hajléktalanok problémájának megoldására irányuló pénzügyi keret növelése az állami költségvetés feladata lenne. „A jogköröket a városok és községek ugyan megkapták, de a pénzügyek nem kerültek át az állami költségvetésből. Helyes lenne, ha ezen az állami szervek és a munkaügyi minisztérium is elgondolkozna, emelnék a pénzügyi keretet, hogy segítsenek a községeknek és a városoknak a probléma megoldásában“ – zárta le a témát Sergej Kára.
