Tengeri férgek kék izzását vizsgálták kutatók

A pergamen csőféregnek – mivel pergamenhez hasonlatos házat épít magának - is nevezett állatka világszerte megtalálható a sekély, homokos tengerfenéken. Izzása megkülönbözteti a többi csőféregtől - melyek nagy része nem rendelkezik eme tulajdonsággal -, illetve más, sekély vízi élőlényektől, amelyek általában zöld, nem pedig kék izzást produkálnak.

A zöld fény sokkal elterjedtebb a sekély vízben élő biolumineszcens állatoknál, mivel hosszabb távolságra jut el, mint a fényspektrum egyéb színei, így igen hasznos tulajdonság a zavaros, part közeli környezetben. „A sekély víz fizikai szempontból sokkal összetettebb rendszer, mint a nagyobb mélységek, és a zöld színt látják legjobban az élőlények” – mondja Dimitrij Deheyn, a Scripps Oceanográfiai Intézet biológusa.

A kutatók évtizedek óta tudnak a féreg szokatlannak számító kék izzásáról, ám eddig senki sem vizsgálta meg közelebbről fénykibocsátó struktúráit. A kutatók ezért két új tanulmányt végeztek ennek feltárására.

Elsőként kiderítették, hogy számos más élőlény fénykibocsátó mechanizmusaival ellentétben a féregnek nincs szüksége oxigénre. A fénytermelés rendszerint akkor megy végbe, amikor két vegyület együttesen reakcióba lép az oxigénnel és fénykibocsátó összetevőt hoz létre. A korábbi kutatások során már fel is tárták, hogy az izzás oxigén hiányában megszűnik.

Amikor azonban Deheyn csapata eltávolította az oxigént az állatkából, a féreg továbbra is izzott. Eme eredményeket októberben a Physiological and Biochemical Zoology folyóiratban publikálták. Elmondása szerint mivel az oxigén eltávolítása nem állította le a fénytermelést, így az ahhoz vezető biokémiai pálya nem a hagyományos útvonalat követi.

Ez másik kísérlet során kiderült, hogy a riboflavin – azaz B2-vitamin – fontos, de egyelőre nem tisztázott szerepet játszik a féreg fénytermelésében. Ugyanakkor, mivel az állatkák saját maguk nem állítanak elő riboflavint, így az izzást elősegítő tulajdonságaikra táplálkozásuk során, vagy pedig szimbiotikus baktériumok révén tehetnek szert – írják a Photochemistry and Photobiology megjelent másik tanulmányban.

Még azt sem határozták meg, hogy az állatok miért kék fényt bocsátanak ki, és egyáltalán miért biolumineszcensek. Úgy hiszik, a zsákmány vonzására vagy a ragadozók elriasztására szolgálhat az izzás, de mindez még tisztázatlan.

Ennek ellenére eme felfedezések egy lépéssel közelebb viszik a kutatókat az állatvilágban megfigyelhető különféle biolumineszcens pályák megismeréséhez. A szakemberek becslései szerint 20-30 változata is lehet eme pályáknak, melyekből eddig csak hármat vizsgálat meg részleteiben – mondja Deheyn.