Társadalmi katasztrófától tartanak Brüsszelben
BRÜSSZEL. Már Brüsszelben is bírálják a megszorítások politikáját, a szakszervezetek pedig a Lisszaboni Szerződést kiegészítenék a szociális jogokra vonatkozó egyezménnyel. Közben egyre több gazdagabb tagállam is elutasítja az új uniós büdzsét.
Brüsszelben komoly figyelmeztetésnek tartják, hogy szerdán az Európai Unió számos országában tömeges megmozdulások voltak a megszorítások politikája ellen.
Huszonhárom európai uniós tagállam negyven szakszervezete hirdetett november 14-ére tiltakozó akciókat a kormányok megszorító politikája ellen, amely szerintük recesszióhoz, szegénységhez és társadalmi nyugtalansághoz vezet. Az Európai Szakszervezeti Konföderáció felhívásának különösen a válság által leginkább sújtott déli államokban volt foganatja: a spanyol és portugál szervezett dolgozók egyszerre kezdtek általános sztrájkot, és több órás munkabeszüntetések voltak Olaszországban valamint Görögországban is.
Brüsszelben a szolidaritási nap részeként mintegy tízezren tüntettek az uniós intézmények előtt. A tiltakozók „kaszinókapitalizmusnak” nevezték az eddigi válságmenedzselést, és annak sikertelenségéért az Európai Uniónak ítélték a "megszorítási" Nobel-díjat. Az érdekképviseleti konföderáció politikai síkon azt szeretné, hogy Brüsszel egészítse ki az Unió alapszerződését a dolgozói és szociális jogokat védő egyezménnyel.
Maga az Unió egyébként nem hagyja figyelmen kívül a tiltakozásokat. Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa nemrég kijelentette: az egyoldalú pénzügyi takarékossági politika nem folytatható, mert társadalmi katasztrófához vezet. Ezért fontos, hogy az Unió költségvetésében legyen elegendő forrás a szociális és munkahelyteremtő programokra.
Közben kiszivárgott az uniós büdzsé javaslata. Ez továbbra is csökkentené a szegényebb államok felzárkóztatási pénzét, de a lefaragások már a gazdagabb országokat is sújtanák, ami szintén nemtetszést váltott ki.
Új szakaszába lépett tehát az uniós költségvetési vita, miután nyilvánosságra került az Európai Unió Tanácsának elnökétől származó javaslat, amelyet a következő hétéves büdzséről tartandó csúcson terjesztenek az állam- és kormányfők elé. Ennek alapján a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón Herman Van Rompuy a 2014 és 2020 közötti kiadások 75 milliárd eurós csökkentését javasolja majd, ami jóval elmarad a Nagy-Britannia által követelt 200 milliárd eurótól.
Az új tárgyalási csomag meglepetése, hogy a csökkentés egyharmadát az agrárkifizetések megnyirbálásával érnék el, amely Franciaországnak is érzékeny veszteség lenne. Mérséklődnének a különösen a keleti tagállamoknak fontos kohéziós támogatások is, de nem olyan mértékben, ahogy ezt korábban a nagy befizető tagállamok követelték.
A megosztottságot érzékelteti, hogy egyelőre mindenki inkább csalódott. Párizs elutasította a legújabb tervezetet, míg a kohéziós pénzekért küzdők koalíciójának nem hivatalos vezetője, Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette: a 15-ök csoportja tartja magát keddi brüsszeli határozatához. Tehát egyelőre nem engednek.
A jövő héten mindegyik tagállam vezetője külön-külön is találkozik van Rompuyjel, de az eddigiek alapján várhatóan nagyon nehéz lesz kompromisszumot elérni.
Huszonhárom európai uniós tagállam negyven szakszervezete hirdetett november 14-ére tiltakozó akciókat a kormányok megszorító politikája ellen, amely szerintük recesszióhoz, szegénységhez és társadalmi nyugtalansághoz vezet. Az Európai Szakszervezeti Konföderáció felhívásának különösen a válság által leginkább sújtott déli államokban volt foganatja: a spanyol és portugál szervezett dolgozók egyszerre kezdtek általános sztrájkot, és több órás munkabeszüntetések voltak Olaszországban valamint Görögországban is.
Brüsszelben a szolidaritási nap részeként mintegy tízezren tüntettek az uniós intézmények előtt. A tiltakozók „kaszinókapitalizmusnak” nevezték az eddigi válságmenedzselést, és annak sikertelenségéért az Európai Uniónak ítélték a "megszorítási" Nobel-díjat. Az érdekképviseleti konföderáció politikai síkon azt szeretné, hogy Brüsszel egészítse ki az Unió alapszerződését a dolgozói és szociális jogokat védő egyezménnyel.
Maga az Unió egyébként nem hagyja figyelmen kívül a tiltakozásokat. Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa nemrég kijelentette: az egyoldalú pénzügyi takarékossági politika nem folytatható, mert társadalmi katasztrófához vezet. Ezért fontos, hogy az Unió költségvetésében legyen elegendő forrás a szociális és munkahelyteremtő programokra.
Közben kiszivárgott az uniós büdzsé javaslata. Ez továbbra is csökkentené a szegényebb államok felzárkóztatási pénzét, de a lefaragások már a gazdagabb országokat is sújtanák, ami szintén nemtetszést váltott ki.
Új szakaszába lépett tehát az uniós költségvetési vita, miután nyilvánosságra került az Európai Unió Tanácsának elnökétől származó javaslat, amelyet a következő hétéves büdzséről tartandó csúcson terjesztenek az állam- és kormányfők elé. Ennek alapján a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón Herman Van Rompuy a 2014 és 2020 közötti kiadások 75 milliárd eurós csökkentését javasolja majd, ami jóval elmarad a Nagy-Britannia által követelt 200 milliárd eurótól.
Az új tárgyalási csomag meglepetése, hogy a csökkentés egyharmadát az agrárkifizetések megnyirbálásával érnék el, amely Franciaországnak is érzékeny veszteség lenne. Mérséklődnének a különösen a keleti tagállamoknak fontos kohéziós támogatások is, de nem olyan mértékben, ahogy ezt korábban a nagy befizető tagállamok követelték.
A megosztottságot érzékelteti, hogy egyelőre mindenki inkább csalódott. Párizs elutasította a legújabb tervezetet, míg a kohéziós pénzekért küzdők koalíciójának nem hivatalos vezetője, Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette: a 15-ök csoportja tartja magát keddi brüsszeli határozatához. Tehát egyelőre nem engednek.
A jövő héten mindegyik tagállam vezetője külön-külön is találkozik van Rompuyjel, de az eddigiek alapján várhatóan nagyon nehéz lesz kompromisszumot elérni.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
