Szlovénia a hadsereg bevetését tervezi határain
A hadsereg határra vezénylését ugyanakkor a késő este folyamán még engedélyeznie kell a parlamentnek.
Cerar jelezte, hogy a hadsereg felhatalmazása három hónapra szól. "Ez nem hadművelet. A katonaság mindössze segíti a rendőrséget a határok őrzésében és a menekültáradat irányításában, hogy a migránsok a regisztrációs pontokat használják a zöldhatár helyett" - fogalmazott a kormányfő.
A miniszterelnök úgy véli: az Európai Uniónak (EU) ki kell állnia értékei mellett, és védelmet kell nyújtania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell védenie határait is az ellenőrizetlen migránsáradattal szemben. Emlékeztetett, hogy ez a lényege a macedón-görög határon felállított második védvonalnak, amely megállítja az illegális bevándorlást. Utalt arra, hogy a kezdeményezést a visegrádi országok vezetői és az Unióban elnöklő Hollandia is támogatta.
"Kulcsfontosságú volna, hogy az EU megvédje külső határait Görögországban, de ez egyelőre nem működik, mint ahogy a Törökország és EU közötti megállapodás sem" - mutatott rá. A menekültek azonosítása és regisztrációja egyedül csak Macedóniában bizonyított a gyakorlatban - vélekedett.
A cél megvédeni a schengeni övezetet, mert a határok lezárása az EU-n belül óriási gazdasági károkat okozhat, de Schengen bukásához és az EU széteséséhez is vezethet - figyelmeztetett. Cerar közös európai megoldást sürget a migrációs válság kezelésére, mert szerinte a balkáni útvonalon fekvő országok között komoly konfliktusokhoz vezethet a kialakult helyzet, amit minden áron el kell kerülni. "Szlovénia szolidáris a menekültválság kezelésében, de egyúttal meg kell védeni nemzeti érdekeit" - húzta alá.
Szorosabb együttműködést sürgetett a szlovén és a horvát belügyminiszter
Közös és átfogó intézkedésekre, és a balkáni útvonalon fekvő országok szorosabb együttműködésére van szükség a menekültválság megoldásához - szögezte le egyetértésben Vesna Györkös Znidar szlovén és Vlaho Orepic horvát belügyminiszter.
A horvát belügyminiszter szlovén kollégája meghívására érkezett Szlovéniába, ahol a mindkét országot sújtó menekültválságról tárgyaltak. Orepic a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta: a migrációs válságot elsősorban humanitárius kérdésként kell kezelni, de egyúttal meg kell érteni, hogy Németország és Ausztria van a leginkább kitéve a nyomásnak.
A tárcavezető úgy vélte: külön kell választani a fogadás - a migránsok elhelyezése és ellátása - és a tranzit folyamatát, amire minden országnak fel kell készülnie Macedóniától egészen a célországokig. Orepic felhívta a figyelmet, hogy kulcsfontosságú a migránsok szállításának és elszállásolásának biztosítása, miután Macedóniában a hatóságok elvégezték a menekültek azonosítását és regisztrációját. "A macedón-görög határ Európa kapuja, tükör önmagunkról" - húzta alá a miniszter.
A szlovén belügyminiszter arról beszélt: horvát kollégájával megállapodtak a menekültáradat együttes kezelésében, egyúttal kiemelte, hogy különös erőfeszítéseket tesznek a menekültáradat hatékony ellenőrzésére a görög-macedón határon. "A migrációs válságot nem lehet egyoldalú intézkedésekkel megoldani, közös és átfogó megoldást kell találni a probléma kezelésére" - hangsúlyozta Znidar, hozzátéve: a migránsáradatot csökkenteni és minél hatékonyabban ellenőrizni kell.
Szlovéniának az Európai Tanács legutóbbi ajánlása szerint alkalmaznia kell a schengeni előírásokat Horvátországgal közös határán, és az Európai Unió külső határain kívül kell tartania azokat a bevándorlókat, akik nem felelnek meg az előírásoknak, vagy nem nyújtottak be menedékkérelmet azokban az országokban, ahol megtehették volna - hangsúlyozta a tárcavezető.
Znidar szerint a legutóbbi EU-csúcs üzenetei egyértelműek: Horvátország az EU tagja, felvételét kérte a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetbe, ezért feladata az EU külső határainak védelme. "Örülök, hogy az új horvát kormány tudatában van ezen kötelességének" - húzta alá.
A zágrábi belügyminisztériumnak az MTI-hez eljuttatott adatai szerint múlt szombaton 834, vasárnap 630 migráns lépte át a szerb-horvát határt. A magyar-szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 654 175 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba.
Szlovén adatok szerint a horvát-szlovén határt múlt szombaton 828, vasárnap 623 migráns lépte át, hétfőn 9 óráig viszont egyetlen egy sem érkezett. Februárban összesen 32 481 migráns érkezett a volt jugoszláv tagköztársaságba. Szlovéniában a legfrissebb adatok szerint tavaly október közepe óta 473 870 illegális bevándorlót regisztráltak.
A szlovének többsége támogatja a migránsáradat megfékezését célzó politikát
A szlovének többsége támogatja a migránsáradat megfékezését célzó politikát, és úgy vélik, hogy a macedón-görög határt teljesen le kell zárni a menekültek előtt - derült ki a Delo című ljubljanai napilap hétfői számában megjelent friss felmérésből.
A megkérdezett válaszadók 39 százaléka szerint drasztikusan csökkenteni kellene az Európa felé irányuló migránsáradatot, további 15 százalék pedig kifejezetten támogatja a megfékezés politikáját. A válaszadók többsége az ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) szavazói és munkaviszonyban lévő férfiak.
Nem támogatja a korlátozásokat a megkérdezettek 21 százaléka, kifejezetten nem támogatja 5 százalékuk. Ezen válaszadók inkább baloldali szavazók, nyugdíjasok és 65 év felettiek. A menedékkérőkre vonatkozó szigorítások bevezetését a szlovének 41 százaléka támogatja. Szerintük a Közel-Keletről érkező bevándorlók értékeit el kell kobozni, meg kell szüntetni számukra a juttatásokat, és fel kell gyorsítani a kérelmek elutasítását. A megkérdezettek 32 százaléka viszont nem támogatja a menedékkérőkkel szembeni szigorításokat, 25 százalékuknak pedig nincs véleménye.
A görög-macedón határ teljes lezárását a menekültek előtt a szlovének 54 százaléka támogatja, 25 százaléka elutasítja.
Angela Merkel német kancellár szerepét a migránsválságban a válaszadók 27 százaléka negatívnak ítélte meg, kifejezetten negatívnak tartotta további 14 százalék. Sem negatívnak, sem pozitívnak 28 százalék, míg pozitívnak 18 százalék értékelte. A kérdőíves közvélemény-kutatást február 15. és 18. között 400 fős mintán végezték.
