Szkripal-ügy - Orosz diplomatákat utasít ki 15 uniós tagállam és Ukrajna

Tusk kiemelte, a kiutasításokat várhatóan továbbiak is követhetik, ahogy az sem zárható ki, hogy egyéb szankciók meghozatalára is sor kerülhet a következő napokban és hetekben. Az uniós tanács elnöke a szankciós lépések mellett döntött uniós tagországokat név szerint nem említette.

Amerika 60 orosz diplomatát utasít ki

Az Egyesült Államokból kiutasított diplomaták között van az orosz ENSZ-misszió New York-i nagykövetségén dolgozó tizenkét, hírszerzéssel foglalkozó orosz diplomata is. A Seattle-ben lévő konzulátus bezárását egy kormányzati forrás az amerikai sajtónak azzal is indokolta, hogy közel van egy amerikai tengeralattjáró-támaszponthoz és a Boeing repülőgépgyártó cég ottani tevékenységéhez.

A diplomatáknak és családtagjaiknak hét napjuk van arra, hogy elhagyják az Egyesült Államokat, a Seattle-i konzulátus épületét is április 2-ig kell lezárni. Az NBC televízió névtelenséget kérő kormányzati forrásra hivatkozva azt jelentette: a döntéssel csökkentették az “elfogadhatatlanul nagyszámú” orosz hírszerző jelenlétét az Egyesült Államokban.

Hozzátette: a döntés az Egyesült Államokat biztonságosabbá teszi, mert csökkenti Oroszország képességét, hogy kémkedjen amerikaiak után és Amerika nemzetbiztonságát fenyegető fedett műveleteket hajtson végre. A lépéssel az Egyesült Államok, szövetségeseivel és partnereivel világossá teszi Oroszország számára, hogy cselekedeteinek következményei vannak.

A Politico című lap szintén névtelenséget kérő kormányzati forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Washington több mint tucatnyi európai szövetségesével egyeztetve hozta meg döntését és Donald Trump elnök “a kezdetektől fogva” részt vett a döntéshozatalban, sőt, “személyesen hívott fel” a hétfőn bejelentett intézkedések meghozatalára. Az idézett kormányzati forrás megerősítette: az elnök nem beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a múlt kedd óta, amikor telefonon gratulált újraválasztásához.

Kanada is kiutasít négy orosz diplomatát

Kanada kiutasít négy orosz diplomatát, szolidaritást vállalva az Egyesült Királysággal – fogalmazott a kanadai külügyminisztéium. A kanadai kormány közleménye ugyanakkor leszögezi: a kiutasítottakat hírszerzőként vagy olyan személyekként azonosították, akik diplomáciai státuszukat arra használták fel, hogy aláássák Kanada nemzetbiztonságát, vagy beavatkozzanak a demokratikus folyamatokba.

Kanada megtagadta Oroszország kérését három személy diplomáciai státuszának megadására is. Ugyanakkor hangsúlyozta: Ottawa “változatlanul elkötelezett a párbeszédre és az együttműködésre Oroszországgal azokon a területeken, amelyeken közös kihívásokkal kell szembenézni”.

A német kormány kiutasít négy orosz diplomatát

A német külügyminisztérium közleménye szerint a berlini orosz nagykövetséget még hétfőn tájékoztatják az európai uniós és a NATO-partnerekkel folytatott egyeztetés révén meghozott döntésről, miszerint négy orosz diplomatának egy héten belül el kell hagynia Németországot.

A döntés a Nagy-Britanniával vállalt szolidaritás „erős jele”, és azt is mutatja, hogy a német kormány nem hagyja válasz nélkül a legszorosabb partnerek és szövetségesek elleni támadásokat – áll a közleményben, amelyben kiemelték, hogy az orosz fél mindeddig nem reagált megfelelően arra a brit felszólításra, hogy járuljon hozzá Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya megmérgezésének feltárásához.

Az orosz diplomaták kiutasítását indokolja az is, hogy az eddigi ismeretek alapján nagy valószínűséggel orosz elkövetők hajthattak végre kibertámadást a kormány védett informatikai rendszere ellen – tették hozzá.

Varsó négy orosz diplomatát minősített nemkívánatos személynek

Varsó négy orosz diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek, a döntést Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter az Egyesült Királysággal vállalt szolidaritással indokolta. Hétfő délutáni sajtóértekezletén Czaputowicz elmondta: a „külföldi partnerekkel” egyeztetett, “szélesebb nemzetközi akció” keretében hozott döntést aznap a varsói orosz nagykövettel közölték.

Az Egyesült Királyságot a háború után európai történelemben előzmény nélküli támadás érte, amikor Európa területén célzatosan vegyifegyvert alkalmaztak civilek egy csoportja ellen – értékelte Czaputowicz a Szergej Szkripal és lánya elleni támadás körülményeit.

Franciaország, Olaszország és Dánia is kiutasít diplomatákat

Orosz diplomaták kiutasításáról döntött Franciaország, Olaszország és Dánia, valamint Hollandia és Románia is a Szkripal-ügyben. Párizsban négy, Rómában két, Koppenhágában szintén két orosz diplomata kiutasítását jelentették be válaszul a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya elleni március eleji angliai támadásra.

Hollandia szintén két, Románia pedig egy diplomatát utasít ki és a Balti-államok is hasonló lépést jelentettek be a Nagy-Britanniával való szolidaritásuk jeleként.

Ukrajnából 13 orosz diplomatát utasítanak ki

Tizenhárom orosz diplomatát utasítanak ki Ukrajnából válaszul Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya megmérgezésére, ami mögött London szerint Moszkva áll – jelentette be Facebook-oldalán Petro Porosenko ukrán elnök.

„Brit partnereinkkel és transzatlanti szövetségeseinkkel való szolidaritásunk szellemében, valamint az EU tagállamaival együttműködve, határozatot hoztam 13 orosz diplomata Ukrajnából történő kiutasításáról, azon kevesek közül, akik még az ország területén maradtak” – fogalmazott bejegyzésében Porosenko.

Magyarország kiutasít egy orosz diplomatát

Az Európai Tanács ülésén elhangzottak alapján Magyarország kiutasít egy orosz diplomatát, aki hírszerző tevékenységet is végez - közölte Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára hétfőn.

Az MTI értesülése szerint az EU-csúcson elhangzottakon túl a kiutasítás összefüggésben lehet Kovács Béla volt jobbikos európai parlament képviselő ügyével is.

A szlovákiai orosz nagykövetet is beidézték

A szlovák külügyminisztérium azonnal beidézte az Orosz Föderáció szlovákiai nagykövetét, hogy adjon magyarázatot a volt orosz ügynök, Sergej Skripal megmérgezésére Nagy-Britanniában.

A Szlovák Köztársaság egyúttal egyértelműen elítélte a támadást, és kifejezte, hogy az Európai Tanács március 22-i megállapodásához hűen támogatja Nagy-Britanniát. A külügyminisztérium egyúttal arról tájékoztatott, hogy Szlovákia fenntartja a jogot arra, hogy az esettel összefüggésben további lépéseket tegyen.

„A helyzet alakulása és Oroszország reakciója az EU országainak felszólításaira – Szlovákiát is beleértve – befolyásolja a további lépéseinket, melyeket készen állunk mérlegelni az ügyben” – közölte a TASR-rel Peter Susko, a külügyi tárca szóvivője.

A nemzetközi közösség minden idők legnagyobb összehangolt kiutasítási akciójával válaszolt

Theresa May brit miniszterelnök szerint a történelemben még nem volt példa orosz hírszerzőtisztek olyan mértékű kollektív kiutasítására, mint amilyent Nagy-Britannia szövetségesei bejelentettek, válaszul az angliai Salisbury városában március elején idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérletre, amelynek célpontja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal volt.

May, aki hétfő délután tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit, elmondta: eddig 18 ország – köztük 15 EU-tagállam, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Ukrajna – összesen több mint száz orosz hírszerző kiutasításáról döntött.

A brit kormányfő szerint a nemzetközi közösség Nagy-Britanniával szolidaritást vállalva azt az üzenetet küldte Moszkvának, hogy nem fogja eltűrni az értékrendje aláásására és a nemzetközi jog megsértésére tett ismételt orosz kísérleteket.

Moszkva határozottan tiltakozik diplomatái kutasítása miatt

A külügyminisztérium állásfoglalása szerint “magától értetődik” az országcsoport barátságtalan lépése nem múlik el nyomtalanul és arra Moszkva reagálni fog. Dokumentumában a tárca fogalmazott, hogy a Szkripal-üggyel kapcsolatban Oroszországhoz hasonlóan Nagy-Britannia szövetségesei sem rendelkeznek objektív és kimerítő adatokkal, így azok az euroatlani szolidaritás elvét “a józan ész, a civilizált nemzetközi párbeszéd normáinak és a nemzetközi jog elveinek kárára” követeik.

A kommüniké kifogásolta, hogy a nyugati országok lépése nem szolgálja a március 4-i salisbury-i incidens okainak és felelőseinek felderítését. A Londonnal való szolidaritás provokatív gesztusát a helyzet eszkalálódását célzó konfrontatív vonal folytatásaként értékete. A kommüniké közzétételét megelőzően a RIA Novosztyi hírügynökséget a diplomáciai tárcánál arról tájékoztatták, hogy az elkövetkező napokban adandó orosz válasz minden ország esetében szimmetrikus lesz.

Konsztanytin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke “mocskos és aljas játéknak” nevezte az orosz diplomaták kiutasítását. Leonyid Szuckij, az alsóházi külügyi testület elnöke úgy vélekedett, hogy a lépés “felrobbantja a nemzetközi jog egész rendszerét”.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Facebookon hangot adott álláspontjának, hogy az EU-ból távozó Nagy-Britannia “ráerőlteti” a közösségre az Oroszországgal fennálló kapcsolatok elrontását, ami szerinte az unióval szemben csak Londonnak áll érdekében. Rámutatott, hogy az EU-ból való kilépést követően a brit félnek az uniótól eltérően semmilyen kötelezettség nem fogja kötni és így akár közeledhet is majd Moszkvához.

Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet Wess Mitchellnél, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekben illetékes helyettes államtitkáránál fejezte ki határozott tiltakozását a 60 orosz diplomata kiutasítása miatt. Hangsúlyozta: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a Szkripal-ügyben folytatott nyomozásba, mint ahogy arra sem, hogy köze lenne a salisbury-i gyilkossági kísérlethez.