Szíriai beavatkozás - Uniós támogatásért lobbizik Kerry
WASHINGTON. Az amerikai külügyminiszter a Szíria ellen tervezett amerikai katonai csapáshoz igyekszik uniós támogatást szerezni.
Európai kollégáival kezdett tárgyalásokat szombaton délelőtt Vilniusban John Kerry. Az amerikai külügyminiszter a Szíria ellen tervezett amerikai katonai csapáshoz igyekszik uniós támogatást szerezni.
Az amerikai külügyminiszter a litván fővárosban részt vesz az Európai Unió külügyminiszterei kétnapos informális találkozójának záró napján. A tanácskozáson Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli. Hírügynökségi jelentések szerint Kerry először Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyalt. A találkozóról részleteket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.
Kerry tárgyalásaival egy időben Ausztria és Németország ismét megerősítette, hogy nem hajlandó részt venni egy esetleges katonai akcióban. Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter Vilniusban újságírók előtt megengedhetetlennek nevezte ugyan vegyi fegyverek bevetését, óvott azonban egy esetleges katonai akciótól Szíria ellen.
Hasonlóan nyilatkozott Thomas de Maiziere német védelmi miniszter, aki egy szombati lapinterjúban kizárta, hogy Németország részt vegyen egy Szíria elleni támadásban. A miniszter a többi között alkotmányjogi okokra is hivatkozott, és utalt arra: német katonák közreműködése csakis ENSZ, NATO vagy európai uniós mandátum alapján lehetséges.
A franciák több mint kétharmada, azaz 68 százaléka ellenzi országa esetleges katonai szerepvállalását Szíriában - derül ki az Ifop közvélemény-kutató intézet legújabb felméréséből, amelyet a Le Figaro című napilap hozott nyilvánosságra szombaton.
Az ellenzők számaránya nőtt az egy héttel ezelőtt végzett felmérés adataihoz képest. A tizennyolc év feletti lakosság körében 972 fős mintán végzett felmérés szerint arra a kérdésre, miszerint "helyeselne vagy ellenezne Ön egy nemzetközi katonai beavatkozást Szíriában?", a megkérdezettek 64 százaléka ellenezte az esetleges akciót, az augusztus 29-i felmérésében viszont még csak 45 százalékot tettek ki. A helyeslők aránya most 36 százalék volt a korábbi 55 százalékkal szemben.
Az ellenzők a baloldali gondolkodásúak 45, a jobbközép Népi Mozgalom Unió (UMP) szimpatizánsainak 75, illetve a szélsőjobboldali Nemzeti Front híveinek 77 százalékát teszik ki.
Arra a kérdésre, hogy "Egy feltételezett beavatkozás esetén helyeselné-e Franciaország (bármiféle) katonai szerepvállalását?", a megkérdezettek 68 százaléka felelt nemmel. Ez esetben kilenc százalékos a növekedés az augusztus végi felmérések eredményeihez képest, akkor ugyanis az ellenzők 59 százalékot tettek ki, az igenlők mostani - 32 százalékos - aránya magasabb a korábbi 41 százaléknál. Erre a kérdésre a baloldali érzelműek 48, az UMP-szimpatizánsok 76, az FN-híveknek pedig 83 százaléka válaszolt nemmel.
Az amerikai külügyminiszter a litván fővárosban részt vesz az Európai Unió külügyminiszterei kétnapos informális találkozójának záró napján. A tanácskozáson Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli. Hírügynökségi jelentések szerint Kerry először Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyalt. A találkozóról részleteket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.
Kerry tárgyalásaival egy időben Ausztria és Németország ismét megerősítette, hogy nem hajlandó részt venni egy esetleges katonai akcióban. Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter Vilniusban újságírók előtt megengedhetetlennek nevezte ugyan vegyi fegyverek bevetését, óvott azonban egy esetleges katonai akciótól Szíria ellen.
Hasonlóan nyilatkozott Thomas de Maiziere német védelmi miniszter, aki egy szombati lapinterjúban kizárta, hogy Németország részt vegyen egy Szíria elleni támadásban. A miniszter a többi között alkotmányjogi okokra is hivatkozott, és utalt arra: német katonák közreműködése csakis ENSZ, NATO vagy európai uniós mandátum alapján lehetséges.
A franciák több mint kétharmada, azaz 68 százaléka ellenzi országa esetleges katonai szerepvállalását Szíriában - derül ki az Ifop közvélemény-kutató intézet legújabb felméréséből, amelyet a Le Figaro című napilap hozott nyilvánosságra szombaton.
Az ellenzők számaránya nőtt az egy héttel ezelőtt végzett felmérés adataihoz képest. A tizennyolc év feletti lakosság körében 972 fős mintán végzett felmérés szerint arra a kérdésre, miszerint "helyeselne vagy ellenezne Ön egy nemzetközi katonai beavatkozást Szíriában?", a megkérdezettek 64 százaléka ellenezte az esetleges akciót, az augusztus 29-i felmérésében viszont még csak 45 százalékot tettek ki. A helyeslők aránya most 36 százalék volt a korábbi 55 százalékkal szemben.
Az ellenzők a baloldali gondolkodásúak 45, a jobbközép Népi Mozgalom Unió (UMP) szimpatizánsainak 75, illetve a szélsőjobboldali Nemzeti Front híveinek 77 százalékát teszik ki.
Arra a kérdésre, hogy "Egy feltételezett beavatkozás esetén helyeselné-e Franciaország (bármiféle) katonai szerepvállalását?", a megkérdezettek 68 százaléka felelt nemmel. Ez esetben kilenc százalékos a növekedés az augusztus végi felmérések eredményeihez képest, akkor ugyanis az ellenzők 59 százalékot tettek ki, az igenlők mostani - 32 százalékos - aránya magasabb a korábbi 41 százaléknál. Erre a kérdésre a baloldali érzelműek 48, az UMP-szimpatizánsok 76, az FN-híveknek pedig 83 százaléka válaszolt nemmel.
Forrás
MTI
