Szijjártó: a NATO-nak változnia kell
ANTALYA. A NATO-nak jelentős változtatásokat kell végrehajtania ahhoz, hogy meg tudjon felelni az utóbbi időben kialakult új biztonsági kihívásoknak, amelyek egyszerre keleti és déli irányból érik a szövetséget - nyilatkozott csütörtökön telefonon az MTI-nek Szijjártó Péter, aki a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán vett részt a törökországi Antalyában.
A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a megváltozott - és minden idők legtöbb kihívását rejtő - biztonsági környezetben rendkívüli jelentősége van a NATO által korábban, a Walesben tartott csúcstalálkozón elfogadott akciótervnek, amely válsághelyzetben nagyon rövid időn belül bevethető alakulatok és a keleti tagállamokban - köztük Magyarországon - előretolt vezetési, parancsnoki pontok létrehozását irányozza elő.
Szijjártó Péter emlékeztetett: a walesi megállapodással összhangban Magyarország több saját döntést is hozott, hozzájárulva így ahhoz, hogy a NATO hatékonyan tudjon alkalmazkodni az új biztonsági környezethez. Mint mondta, Magyarország az észak-atlanti szövetség munkáját segítendő az ősz folyamán 4 darab Gripen vadászgéppel részt vesz az Oroszországgal határos balti államok légterének védelemben. Kiemelte azt is, hogy Magyarország 499 katonával teljesít szolgálatot két NATO-misszióban - Afganisztánban és Koszovóban -, és ezeket a szerepvállalásokat a jövőben is fent kívánja tartani.
Szijjártó Péter kitért arra, hogy már folynak az említett előretolt vezetési, parancsnoki pont kialakításának előkészületei, miközben részt vesz az ország a rendkívül magas készenléti kötelék (Very High Readiness Joint Task Force) létrehozásában is. A két napon belül bevethető alakulat működéséhez Magyarország egy századnyi kontingenst tervez biztosítani - jegyezte meg a külügyminiszter. Hangsúlyozta a tavaly ősszel Litvániába küldött 140 fős magyar lövészszázad szerepvállalásának, illetve a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) nyáron Lengyelországban tartandó hadgyakorlatának jelentőségét is. Szijjártó Péter kitért arra, hogy mindemellett folyamatosan fejlesztik a pápai légibázist, amelyre egy fontos logisztikai pontként tekint a NATO.
A tárcavezető az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a NATO által tervezett gyorsreagálású egységek akár az Iszlám Állam ellen is bevethetőek lennének, ha a szövetség egyik tagállamát fenyegetné a terrorszervezet. Hozzátette ugyanakkor, hogy eddig még semmilyen döntés vagy előterjesztés nem született arról, hogy a NATO bármilyen módon részt vállalna az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban harcoló nemzetközi koalíció munkájában.
Szijjártó Péter a NATO előtt álló kihívások kezelése szempontjából lényegesnek nevezte a katonai szövetség bővítését. Mint mondta, Magyarországnak kiemelt érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása, amelyet úgy lehet fenntartani, ha a térség számára biztosítják a reális európai, illetve euroatlanti integrációs perspektívát. A tárcavezető a csütörtöki tanácskozáson javasolta, hogy a NATO még az idén hívja meg Montenegrót a tagjai közé, hiszen - mint mondta - Podgorica teljes mértékben felkészült a tagságra, és a NATO hitelességét kezdené ki, ha egy ilyen állam nem csatlakozhatna a szervezethez. Szijjártó Péter hozzátette: Magyarország Grúzia és Macedónia esetében is támogatja a NATO-tagságot.
Az Észak-atlanti Tanács törökországi ülésén szó volt a földközi-tengeri menekültügyi válságról is, amellyel kapcsolatban Szijjártó Péter arra kérte tárgyalópartnereit, hogy a probléma kezelésekor ne feledkezzenek meg a Magyarországot közvetlenül érintő nyugat-balkáni migrációs nyomásról sem. A tárcavezető kiemelte: a tanácskozás résztvevői a menekültügyi helyzettel összefüggésben egyetértettek abban, hogy soha nem volt olyan fontos a NATO és az Európai Unió (EU) együttműködése, mint most. A külügyminiszter az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy ugyan megvannak az eszközök a líbiai embercsempészek tevékenységének ellehetetlenítését célzó katonai beavatkozáshoz, de a feladat végrehajtását igencsak bonyolítja, hogy az észak-afrikai országban nincs nemzeti egységkormány.
Magyar Atlanti Tanács: a magyarok továbbra is pozitívan értékelik az ország euroatlanti elkötelezettségét
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) szerint a magyar lakosság továbbra is pozitívan értékeli Magyarország euroatlanti elkötelezettségét. A MAT csütörtökön az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában leszögezte: nem értenek egyet azokkal az utóbbi időben szórványosan megjelenő civil szervezetek nevében tett kijelentésekkel, amelyek azt a látszatot keltik, mintha a magyar lakosságnak megváltozott volna a véleménye abban a kérdésben, hogy Magyarország a nyugati szövetségi rendszer aktív tagja.
Mint felidézték, 1991. július 1-én a Varsói Szerződés megszűnése után a magyar kormány tárgyalásokat kezdett a NATO-hoz való csatlakozás feltételeiről. 1997. július 8-án a NATO legfelsőbb vezetése három közép-európai országot (Magyarország, Cseh Köztársaság, Lengyelország) kért fel, hogy csatlakozzon a szervezethez. A magyar parlament döntésének eredményeképpen 1997. november 16-án Magyarországon a kérdésről népszavazást tartottak. A magyar választók 85,33 százaléka igennel szavazott a belépésről. Ez - mint fogalmaztak - minden idők egyik legmagasabb, ha nem a legmagasabb igen szavazati aránya volt az európai népszavazások történetében. 1999. március 12-től Magyarország a NATO teljes jogú tagja lett.
A MAT szerint a magyarok azóta is "nagyon pozitívan" értékelik a magyar kormányok euroatlanti elkötelezettségét. A Magyar Atlanti Tanács különböző rendezvényein - Budapesten és vidéken egyaránt, "folyamatosan ennek a határozott véleménynek a megerősítését" észlelik - olvasható a nyilatkozatban.
Szijjártó Péter emlékeztetett: a walesi megállapodással összhangban Magyarország több saját döntést is hozott, hozzájárulva így ahhoz, hogy a NATO hatékonyan tudjon alkalmazkodni az új biztonsági környezethez. Mint mondta, Magyarország az észak-atlanti szövetség munkáját segítendő az ősz folyamán 4 darab Gripen vadászgéppel részt vesz az Oroszországgal határos balti államok légterének védelemben. Kiemelte azt is, hogy Magyarország 499 katonával teljesít szolgálatot két NATO-misszióban - Afganisztánban és Koszovóban -, és ezeket a szerepvállalásokat a jövőben is fent kívánja tartani.
Szijjártó Péter kitért arra, hogy már folynak az említett előretolt vezetési, parancsnoki pont kialakításának előkészületei, miközben részt vesz az ország a rendkívül magas készenléti kötelék (Very High Readiness Joint Task Force) létrehozásában is. A két napon belül bevethető alakulat működéséhez Magyarország egy századnyi kontingenst tervez biztosítani - jegyezte meg a külügyminiszter. Hangsúlyozta a tavaly ősszel Litvániába küldött 140 fős magyar lövészszázad szerepvállalásának, illetve a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) nyáron Lengyelországban tartandó hadgyakorlatának jelentőségét is. Szijjártó Péter kitért arra, hogy mindemellett folyamatosan fejlesztik a pápai légibázist, amelyre egy fontos logisztikai pontként tekint a NATO.
A tárcavezető az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a NATO által tervezett gyorsreagálású egységek akár az Iszlám Állam ellen is bevethetőek lennének, ha a szövetség egyik tagállamát fenyegetné a terrorszervezet. Hozzátette ugyanakkor, hogy eddig még semmilyen döntés vagy előterjesztés nem született arról, hogy a NATO bármilyen módon részt vállalna az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban harcoló nemzetközi koalíció munkájában.
Szijjártó Péter a NATO előtt álló kihívások kezelése szempontjából lényegesnek nevezte a katonai szövetség bővítését. Mint mondta, Magyarországnak kiemelt érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása, amelyet úgy lehet fenntartani, ha a térség számára biztosítják a reális európai, illetve euroatlanti integrációs perspektívát. A tárcavezető a csütörtöki tanácskozáson javasolta, hogy a NATO még az idén hívja meg Montenegrót a tagjai közé, hiszen - mint mondta - Podgorica teljes mértékben felkészült a tagságra, és a NATO hitelességét kezdené ki, ha egy ilyen állam nem csatlakozhatna a szervezethez. Szijjártó Péter hozzátette: Magyarország Grúzia és Macedónia esetében is támogatja a NATO-tagságot.
Az Észak-atlanti Tanács törökországi ülésén szó volt a földközi-tengeri menekültügyi válságról is, amellyel kapcsolatban Szijjártó Péter arra kérte tárgyalópartnereit, hogy a probléma kezelésekor ne feledkezzenek meg a Magyarországot közvetlenül érintő nyugat-balkáni migrációs nyomásról sem. A tárcavezető kiemelte: a tanácskozás résztvevői a menekültügyi helyzettel összefüggésben egyetértettek abban, hogy soha nem volt olyan fontos a NATO és az Európai Unió (EU) együttműködése, mint most. A külügyminiszter az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy ugyan megvannak az eszközök a líbiai embercsempészek tevékenységének ellehetetlenítését célzó katonai beavatkozáshoz, de a feladat végrehajtását igencsak bonyolítja, hogy az észak-afrikai országban nincs nemzeti egységkormány.
Magyar Atlanti Tanács: a magyarok továbbra is pozitívan értékelik az ország euroatlanti elkötelezettségét
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) szerint a magyar lakosság továbbra is pozitívan értékeli Magyarország euroatlanti elkötelezettségét. A MAT csütörtökön az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában leszögezte: nem értenek egyet azokkal az utóbbi időben szórványosan megjelenő civil szervezetek nevében tett kijelentésekkel, amelyek azt a látszatot keltik, mintha a magyar lakosságnak megváltozott volna a véleménye abban a kérdésben, hogy Magyarország a nyugati szövetségi rendszer aktív tagja.
Mint felidézték, 1991. július 1-én a Varsói Szerződés megszűnése után a magyar kormány tárgyalásokat kezdett a NATO-hoz való csatlakozás feltételeiről. 1997. július 8-án a NATO legfelsőbb vezetése három közép-európai országot (Magyarország, Cseh Köztársaság, Lengyelország) kért fel, hogy csatlakozzon a szervezethez. A magyar parlament döntésének eredményeképpen 1997. november 16-án Magyarországon a kérdésről népszavazást tartottak. A magyar választók 85,33 százaléka igennel szavazott a belépésről. Ez - mint fogalmaztak - minden idők egyik legmagasabb, ha nem a legmagasabb igen szavazati aránya volt az európai népszavazások történetében. 1999. március 12-től Magyarország a NATO teljes jogú tagja lett.
A MAT szerint a magyarok azóta is "nagyon pozitívan" értékelik a magyar kormányok euroatlanti elkötelezettségét. A Magyar Atlanti Tanács különböző rendezvényein - Budapesten és vidéken egyaránt, "folyamatosan ennek a határozott véleménynek a megerősítését" észlelik - olvasható a nyilatkozatban.
Forrás
MTI
