Szerves molekulákat és metánt észlelt a Curiosity
SAN FRANCISCO. A NASA Curiosity marsi robotfelderítője széntartalmú vegyületekre bukkant egy ősi kőzet fúrásmintáiban - a szerves anyagok első egyértelmű jelére a szomszédos bolygó felszínén -, emellett a légkörben a metán, a Földön erőteljesen az élővilághoz kötődő gáz szintjének kiugrását is észlelte.
A szakemberek szerint további, valószínűleg a robot képességeit meghaladó vizsgálatokra lenne szükség annak meghatározásához, hogy a szerves (szénben gazdag) összetevők és/vagy a metángáz valamikori, esetleg korabeli élet velejárója, vagy pedig geokémiai folyamatok eredménye.
John Grotzinger, a Curiosity-misszió vezető kutatója egy San Franciscó-i tudományos találkozón elmondta, a szerves anyagok felfedezése igen nagy horderejű, és fontolóra kell venni, hogy eme anyagok forrása akár az élet is lehet.
A Cumblerand névre keresztelt kőzetből kifúrt és porrá zúzott mintákban a SAM (Sample Analysis at Mars) laboratóriuma klórbenzolt mutatott ki. Egyelőre nem tudják, hogy a vegyület eleve jelen volt-e a kőzetben, vagy pedig az elemzéssel járó hevítés során keletkezett. Még ha az utóbbi eset áll is fenn, a kutatók szinte biztosak benne, hogy valamiféle nagyobb szénstruktúrából származik.
A kutatók azért érdeklődnek az ilyen szerves anyagok iránt, mert az általunk ismert élet szénalapú. Ha a kialakuláshoz szükséges molekulák nincsenek jelen, akkor biológia sincs. Mindazonáltal, csakúgy, mint a metángáz esetében, maga a felfedezés nem feltétlenül mutat marsi életre - akár jelenkorira, akár múltbelire -, mivel számos abiotikus folyamat van, mely képes komplex szénstruktúrák előállítására.
A Curiosity szerves anyagokra utaló nyomokat már a Gale-kráter kőzeteinek legelső kémiai vizsgálata során begyűjtött. (A 154 kilométeres becsapódási medencében landolt 2012 augusztusában egy égi daru révén.) A múlt héten pedig közzétettek egy tanulmányt, amely azt taglalta, hogy a krátert valamikor víz töltötte ki, és az idők folyamán felhalmozódó üledékek alkották meg az aljáról kiemelkedő, 5 kilométeres Sharp-hegyet.
A Curiosity nem sokkal landolását követően azt is kiderítette, hogy a Naprendszer leginkább a Földre hajazó bolygója valamikor rendelkezett a megfelelő kémiai összetevőkkel és környezeti feltételekkel a mikrobiális élet hordozására. Ezzel be is teljesítette missziója fő célját.
A metán észlelése már nagyobb meglepetés volt - mondja Chris Webster, a Sugárhajtási Laboratórium kutatója. Egy évvel ezelőtt ugyanis bejelentették, hogy nyolc hónapnyi kutakodás után a Curiosity nem talált észlelhető mennyiségben metánt a Gale-kráter körüli régióban.
Ettől függetlenül folytatta a levegőminták begyűjtését, és 2013 novemberében a háttérszinthez képest 10-szeres kiugrást tapasztalt a metánszintben. A metánban gazdag „folt” a következő 60 napban körülötte maradt, majd elenyészett. Sushil Atreya, a Curiosity szakembere elmondta, azt gyanítják, hogy a metán valahol a felderítő körül keletkezett, majd a szél révén eloszlott.
A metánészlelések a földi teleszkópokkal és a Mars körül keringő egységekkel már megfigyelt hasonló eseményeket követik. Ezek a készülékek is a gáz rejtélyes, de mulandó kiugrásait tapasztalták. „Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy eme adatokból megállapíthassuk, mi az észlelt metán forrása” - mondja Atreya. Hozzátette, lehet, hogy szerepet játszanak benne úgynevezett zárványvegyületek (klatrátok). "Ezek vízjég molekuláris 'ketrecei', amelyekben csapdába esik a metángáz. Időről időre destabilizálódhatnak, talán valamiféle mechanikai vagy termális stressz hatására, a metángáz kiszabadul, és a kőzet repedésein vagy hasadékain át a légkörbe távozik" - magyarázza.
A kérdés viszont ez esetben is az, hogyan jutott a metán a vegyületekbe. A spekulációk szerint lehettek marsi mikrobák vagy természetes folyamatok (például úgynevezett szerpentinesedés, melynek során víz és bizonyos kőzettípusok interakciója során metán keletkezik.)
Grotzinger szerint az észlelések mindenképpen arról tanúskodnak, hogy érdemes visszamenni és még tovább vizsgálódni.
A kutatást az Amerikai Geofizikai Egyesület konferenciáján ismertették, a metánt taglaló tanulmányt a Science folyóirat publikálja a héten.
John Grotzinger, a Curiosity-misszió vezető kutatója egy San Franciscó-i tudományos találkozón elmondta, a szerves anyagok felfedezése igen nagy horderejű, és fontolóra kell venni, hogy eme anyagok forrása akár az élet is lehet.
A Cumblerand névre keresztelt kőzetből kifúrt és porrá zúzott mintákban a SAM (Sample Analysis at Mars) laboratóriuma klórbenzolt mutatott ki. Egyelőre nem tudják, hogy a vegyület eleve jelen volt-e a kőzetben, vagy pedig az elemzéssel járó hevítés során keletkezett. Még ha az utóbbi eset áll is fenn, a kutatók szinte biztosak benne, hogy valamiféle nagyobb szénstruktúrából származik.
A kutatók azért érdeklődnek az ilyen szerves anyagok iránt, mert az általunk ismert élet szénalapú. Ha a kialakuláshoz szükséges molekulák nincsenek jelen, akkor biológia sincs. Mindazonáltal, csakúgy, mint a metángáz esetében, maga a felfedezés nem feltétlenül mutat marsi életre - akár jelenkorira, akár múltbelire -, mivel számos abiotikus folyamat van, mely képes komplex szénstruktúrák előállítására.
A Curiosity szerves anyagokra utaló nyomokat már a Gale-kráter kőzeteinek legelső kémiai vizsgálata során begyűjtött. (A 154 kilométeres becsapódási medencében landolt 2012 augusztusában egy égi daru révén.) A múlt héten pedig közzétettek egy tanulmányt, amely azt taglalta, hogy a krátert valamikor víz töltötte ki, és az idők folyamán felhalmozódó üledékek alkották meg az aljáról kiemelkedő, 5 kilométeres Sharp-hegyet.
A Curiosity nem sokkal landolását követően azt is kiderítette, hogy a Naprendszer leginkább a Földre hajazó bolygója valamikor rendelkezett a megfelelő kémiai összetevőkkel és környezeti feltételekkel a mikrobiális élet hordozására. Ezzel be is teljesítette missziója fő célját.
A metán észlelése már nagyobb meglepetés volt - mondja Chris Webster, a Sugárhajtási Laboratórium kutatója. Egy évvel ezelőtt ugyanis bejelentették, hogy nyolc hónapnyi kutakodás után a Curiosity nem talált észlelhető mennyiségben metánt a Gale-kráter körüli régióban.
Ettől függetlenül folytatta a levegőminták begyűjtését, és 2013 novemberében a háttérszinthez képest 10-szeres kiugrást tapasztalt a metánszintben. A metánban gazdag „folt” a következő 60 napban körülötte maradt, majd elenyészett. Sushil Atreya, a Curiosity szakembere elmondta, azt gyanítják, hogy a metán valahol a felderítő körül keletkezett, majd a szél révén eloszlott.
A metánészlelések a földi teleszkópokkal és a Mars körül keringő egységekkel már megfigyelt hasonló eseményeket követik. Ezek a készülékek is a gáz rejtélyes, de mulandó kiugrásait tapasztalták. „Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy eme adatokból megállapíthassuk, mi az észlelt metán forrása” - mondja Atreya. Hozzátette, lehet, hogy szerepet játszanak benne úgynevezett zárványvegyületek (klatrátok). "Ezek vízjég molekuláris 'ketrecei', amelyekben csapdába esik a metángáz. Időről időre destabilizálódhatnak, talán valamiféle mechanikai vagy termális stressz hatására, a metángáz kiszabadul, és a kőzet repedésein vagy hasadékain át a légkörbe távozik" - magyarázza.
A kérdés viszont ez esetben is az, hogyan jutott a metán a vegyületekbe. A spekulációk szerint lehettek marsi mikrobák vagy természetes folyamatok (például úgynevezett szerpentinesedés, melynek során víz és bizonyos kőzettípusok interakciója során metán keletkezik.)
Grotzinger szerint az észlelések mindenképpen arról tanúskodnak, hogy érdemes visszamenni és még tovább vizsgálódni.
A kutatást az Amerikai Geofizikai Egyesület konferenciáján ismertették, a metánt taglaló tanulmányt a Science folyóirat publikálja a héten.
Forrás
Híradó.hu
