Szakértő: fehérorosz és lengyel területen át is megkerülheti Ukrajnát a Gazprom

A honlap Piotr Maciazek neves energiabiztonsági és biztonságpolitikai szakértő elemzését közölte, amely szerint a gázvezeték építésének törökországi irányú folytatása mellett az is elképzelhető, hogy Oroszország Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül szállítana gázt Szlovákiába és Magyarországra.

Erre az Oroszországot Németországgal lengyel területen keresztül összekötő - már meglévő - Jamal gázvezeték egy újabb, Jamal 2-nek nevezett elágazását kiépítve kerülne sor. Maciazek szerint a Jamal 2 koncepcióját október elejétől több alkalommal is tárgyalhatták lengyel-fehérorosz, valamint lengyel-orosz gazdaságpolitikai és diplomáciai találkozókon.

A szakértő úgy véli, hogy bár Varsó egyelőre nem mutatott érdeklődést a Jamal 2 fenti koncepciója iránt, de a Gazprom felajánlhatná a Jamal 2 kiépítését Németország felé.
Ehhez a megoldáshoz vélhetően Németország is politikai támogatást adna, mindenekelőtt a Szociáldemokrata Párt és Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter személyében - írta a lengyel honlap.

Orosz lapok: Ukrajnának ütőkártyát ad a kezébe az orosz döntés, Moszkva az EU-t zsarolja

Ukrajna kezébe komoly adukártya kerül a Gazprom orosz energiaóriással folyó vitában azzal, hogy Moszkva elállt a Déli Áramlat gázvezeték megépítésétől, Oroszország viszont nem jár jobban Törökországgal - kommentálták szakértők a Kommerszant című orosz napilapban Vlagyimir Putyin elnök előző napi bejelentését. A Vedomosztyinak nyilatkozó elemző pedig nem zárta ki, hogy a Kreml csupán az Európai Uniót zsarolja a hétfőn Ankarában bejelentett döntéssel.

Ukrajna mindig is "kemény ellensége" volt a Déli Áramlatnak, hiszen amiatt a saját gázvezetékrendszere elveszítette volna jelentőségét. Az Európai Unió ellenkezése a Déli Áramlattal szemben sok szempontból Kijev támogatását szolgálta - hívta fel a figyelmet a Kommerszant. A tekintélyes politikai-gazdasági lap szerint az ukrán vezetés, kihasználva az új helyzetet, igyekszik majd számára kedvezőbb feltételeket kiharcolni az orosz földgáz Európába szállításával kapcsolatban. Az erről folyó vita azonban még jobban megnövelheti az orosz gáztranzit kockázatát.

Valerij Nyesztyerov, a Sberbank Investment Research elemzője a Kommerszantnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Moszkva nem jár jobban Törökországgal, mert az nem fog lényegesen több orosz gázt venni, ugyanis arra törekszik, hogy különböző forrásokból szerezze be az energiahordozót, például Azerbajdzsánból és Iránból. Másrészt Oroszország Törökországot választva nem szabadul meg a gáztranzittal járó kockázatoktól, ugyanis Ankara nem könnyű tárgyalófél, nemegyszer változtatott már álláspontján és mondott fel megállapodásokat.

A Vedomosztyi című üzleti-politikai napilapban Dmitrij Marunyics, a Kijevi Energiastratégiai Intézet igazgatója nem zárta ki, hogy Oroszország csupán az Európai Uniót zsarolja a Déli Áramlat leállításáról szóló hétfői bejelentéssel. Szerinte Magyarország, Szlovénia, Ausztria, a beruházás támogatói most aktivizálhatják magukat, hogy rávegyék az Európai Bizottságot: támogassa a gázvezeték megvalósítását. Dmitrij Alekszandrov, az orosz Univer befektetési csoport igazgatója arra mutatott rá, hogy a Törökországon át vezető gázvezeték ugyan 10-12 milliárd euróval olcsóbb lesz, de nem oldja meg az orosz földgáz eljuttatását a végső fogyasztókhoz, Ausztriába és Olaszországba.

A Vedomosztyi felhívta a figyelmet arra, hogy Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója említést sem tett a Déli Áramlat Fekete-tenger alatti szakaszának megépítésére kötött megállapodásokról és a South Stream Transport B.V.-ről. A lapnak nem kívánták kommentálni az ankarai bejelentést a konzorcium többi tagjánál: sem az olasz ENI, sem a francia EDF energetikai cégnél. A német Wintershall sem válaszolt az orosz újság megkeresésére.

A lenta.ru orosz hír- és elemző portálnak nyilatkozó Jurij Sevcov európai integrációs ügyekkel foglalkozó szakértő arra mutatott rá, hogy Kijevben nem fogadták kitörő örömmel Putyin ankarai bejelentését. A szakértő ezt azzal magyarázta, hogy az ukrán vezetés sokkhatás alá került, minthogy a "játékszabályok" radikálisan megváltoztak. A stabil gáztranzit biztosítása érdekében pedig az Európai Uniónak meg kell akadályoznia az ukrán belpolitikai "összeomlást", valamint Kijev és Moszkva kapcsolatainak kiéleződését, mert az megbéníthatja a tranzitot. Az uniónak ez sokba fog kerülni, és nem kecsegtet jó kilátásokkal - tette hozzá a szakértő.