Stoltenberg: nagyobb szerepet vállalhat a NATO a menekültválság kezelésében

"A menekült- és migránsválság súlyos aggodalomra ad okot mindannyiunk számára, ezért úgy gondolom, nagyon komolyan tanulmányozni fogjuk Törökország és más szövetségesek azon kérését, hogy vizsgáljuk meg, miként tud segíteni a NATO a krízis kezelésében" - hangsúlyozta brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg.   

A NATO-főtitkár elmondta, délelőtt telefonon beszélt a török védelmi miniszterrel, aki arról tájékoztatta, hogy fel fogja vetni a szövetség szerepvállalásának kérdését a katonai szervezet védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos találkozóján.   

Stoltenberg hozzátette, a német védelmi tárca vezetőjével is megbeszélést folytatott ez ügyben, jelenleg azonban még nem tud részletekkel szolgálni azt illetően, hogy Berlin és Ankara milyen típusú segítséget vár a NATO-tól.   

Angela Merkel német kancellár hétfőn Ankarában tárgyalt Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel, és a találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón elmondták, arra szeretnék rávenni a NATO-t, hogy vállaljon nagyobb szerepet a menekültválság kezelésében. Angela Merkel kijelentette, a szövetség védelmi miniszteri tanácskozása lehetőség nyújt annak a megvitatására, hogy miként tudná segíteni a NATO az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) és a török parti őrség munkáját.

Szerb miniszterelnök: az osztrák határ lezárásának "dominóhatása" lenne

Dominóhatása lenne annak, ha Ausztria lezárná a határait a migránsok előtt, mert egy ilyen forgatókönyv esetében valószínűleg Szlovénia és Horvátország is így járna el, és akkor Szerbiának is lépnie kellene - hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök kedden Belgrádban, miután megbeszéléseket folytatott Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel.

A szerb kormányfő megismételte korábbi álláspontját, miszerint Szerbia nem emel kerítést a határain, hozzátette ugyanakkor, hogy a határait meg fogja védeni, és nem engedi meg, hogy a migránsok miatt Szerbia gazdasága károkat szenvedjen. Megemlítette, hogy Ausztria 90 ezer migránst fogadott be, ellátásukra pedig 2 milliárd eurót különített el, de ugyanerre Szerbiának nem lenne kapacitása, azt "nem élné túl" az ország. Kiemelte, hogy az lenne a legjobb, ha átfogó európai uniós megoldás születne, erre viszont a közeljövőben nem sok esélyt lát. Megismételte azt is, hogy Szerbia hajlandó kivenni a részét a migránsok elosztására vonatkozó kvótarendszerből.

Sebastian Kurz, az osztrák diplomácia vezetője hangsúlyozta, országa tisztában van azzal, hogy amennyiben idén kevesebb migránst fogadnak be, mint tavaly - 90 ezer helyett csak 37 500-at -, azzal láncreakciót válthatnak ki a nyugat-balkáni migránsútvonal teljes hosszán. Mint fogalmazott, folyamatos kommunikációra van szükség az érintett országokkal, a cél pedig a migránsáradat csökkentése.

Szerbián tavaly több mint 600 ezren haladtak át, az idei esztendőben pedig máris meghaladta a 60 ezret az országba érkező migránsok száma.