Sobotka a cseh-német megbékélési nyilatkozatot méltatta
Sobotkának meggyőződése: mások számára is ösztönző példa lehet, ahogyan a csehek és a németek megbirkóztak a közös múltat terhelő problémákkal.
A kölcsönös kapcsolatokról és azok jövőjéről szóló cseh-német nyilatkozatot 1997. január 21-én Václav Klaus cseh miniszterelnök és Helmut Kohl német kancellár írta alá.
"A nyilatkozat alapvető, és mai szemszögből nézve talán kulcsfontosságú hozadéka, hogy teret nyitott az emberek közti kölcsönös bizalom kiépítésére" - szögezte le beszédében Bohuslav Sobotka, aki a dokumentum aláírása idején az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt képviselőpje volt és a parlamentben a nyilatkozat elfogadása ellen szavazott.
Prága és Bonn közös akarata szerint az 1997-es nyilatkozat legfőbb célja az volt, hogy lezárja a két fél között addig fennálló, nyitott történelmi kérdéseket és új alapokra helyezni kölcsönös viszonyukat.
A mintegy százsoros dokumentumban Németország bocsánatot kért a náci rendszer csehek ellen elkövetett bűneiért, míg Csehország sajnálatát fejezte ki azokért a törvénysértésekért, amelyeket a szudétanémeteknek a második világháború utáni Csehszlovákiából történő kitelepítésekor elkövettek.
A cseh-német nyilatkozat aláírása 1997-ben komoly indulatokat keltett mindkét oldalon. Csehországban a baloldal és a nacionalista körök hazaárulásról beszéltek, míg a szudétanémet kitelepítettek szövetsége Németországban azt közölte, hogy nem ismeri el a deklarációt, mert az a németek kértérítési követeléseit nem rögzíti.
Húsz év elteltével a felmérések szerint ezen a téren komoly elmozdulás tapasztalható a cseh-német viszonyban. Csehországban növekszik azok aránya, akik bírálják a szudétanémetek háború utáni kitelepítését, míg a kitelepítettek németországi szövetsége módosította alapszabályzatát, amelyből kikerült az egykoron elkobzott vagyon visszakövetelése. A megváltozott viszonyra jellemző, hogy a szudétanémetek országos kongresszusán tavaly első ízben a cseh kormány minisztere is megjelent.
