Semjén: az MKP a partner Felvidéken
BUDAPEST. A kormány nem adja fel az etnikai alapú magyar politika támogatását, és a Felvidéken a Magyar Koalíció Pártját tekinti partnerének - emelte ki Semjén Zsolt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden a Parlamentben.
A miniszterelnök helyettese a hétvégi szlovákiai választásokról szólva azt mondta: az MKP nem veszített szavazókat, a két évvel korábbi 110 ezer szavazót megtartották, és a tömbmagyarság körében nagyon erősek.
A magyar kormánynak az az álláspontja, hogy az etnikai alapú magyar pártok jelentik a magyarság megmaradását - szögezte le Semjén Zsolt hozzátéve, ha elcsúsznak a vegyes pártok felé, az az asszimiláció előszobája. Úgy fogalmazott: nem vonja kétségbe, hogy egy vegyes pártnak lehet hozadéka, képviselői tehetnek a magyar ügyért, de az etnikai alapú magyar párt esetében a magyarság nem egy járulékos jegy, hanem a lényegadó karakter.
Azokat tekintik partnerüknek, és a Magyar Állandó Értekezlet ülésére azokat hívják meg, akik etnikai magyar pártként definiálják magukat. Amelyek nem, azokkal készek a kapcsolattartásra, de ez a kapcsolat értelemszerűen más természetű - emelte ki Semjén Zsolt, hozzátéve: arra törekednek, hogy az etnikai alapú magyar pártok kerüljenek helyzetbe, ezért támogatásukat rájuk fókuszálják.
A leendő új szlovák kormányfővel, Robert Ficoval való jövőbeni együttműködésről a miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott: a magyar kormány nyitott a megegyezésre. Személyes véleményét is tolmácsolva kiemelte, Robert Fico 1,5 éve egyetlen magyarellenes kijelentést nem tett. Most olyan felhatalmazást kapott, hogy lehetősége lesz pragmatikus alapon rendezni a vitás kérdéseket. Ez a szlovákok érdeke is - hangsúlyozta Semjén Zsolt, aki szerint nem véletlen, hogy a kormányfő üdvözlő levele a választások másnapján elment.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor a magyar állampolgársági törvény módosítását nem tartotta reális elvárásnak "bizonyos országok részéről". Az mindenben megfelel az európai szempontoknak és a magyar szuverenitásból következik - szögezte le.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a honosítás iránt az érdeklődés töretlen, illetve enyhe növekedés tapasztalható. A korábban vállalt három hónapos határidőt tudják tartani, az államigazgatás felülmúlta önmagát - mondta, megjegyezve: csúszás akkor fordulhat elő, ha hiánypótlásra van szükség, vagy köz- és nemzetbiztonsági okok merülnek fel.
Az elmúlt időszak intézkedéseit részletezve kitért az oktatási-nevelési támogatások folyósításának átalakítására, s kiemelte: megszüntették azt a gyakorlatot, hogy egy alapítvány kapja a forrásokat. Semjén Zsolt helyes döntésnek nevezte, hogy bankkártyán keresztül közvetlenül a családok számára utalnak. Szólt arról is, hogy soha nem adják fel és minden lépésük az autonómia irányába mutat, aminek két fajtáját jelölte meg: a kulturális és a területi autonómiát. Leszögezte: e téren soha semmi olyat nem kértek, ami ne volna elfogadott az unióban.
Semjén Zsolt kérdésre válaszolva kiemelte: az adatok azt igazolták, hogy a határon túli magyarság asszimilációja felgyorsult. Különösen aggasztó a helyzet Dél- Erdélyben, és a Felvidék északi területein. A tömbmagyarságnál, Székelyföldön ugyanakkor pozitív a mérleg, megfordult a tendencia.
Dorosz Dávid az LMP képviselője arról beszélt, hogy pártja támogatja az etnikai elvet, de ezt a kérdést minden közösségnek magának kell eldöntenie. Kiemelte: a Híd-Most definiálta magát korábban úgy, hogy nem magyar párt. A Felvidéken egy magyar párt van, az MKP, és vannak vegyes pártok - szögezte le. Az MKP megőrizte szavazóit, a másik párt viszont vesztett - fűzte hozzá.
Szávay István (Jobbik) azt hangoztatta, hogy kevésnek tartják számos szempontból a kormány nemzetpolitikáját, hiányolta a fordulatot, a támogatások érdemben nem változtak, egy ezrelékét fordítják e területre. Az ellenzéki politikus hatékonyabb fellépésre biztatta Semjén Zsoltot a kormányon belül.
Semjén Zsolt úgy reagált: hiányérzete lenne, ha nem ostorozná a képviselő. A kormány feladata, hogy mérlegelje, mik a lehetőségek és meddig lehet elmenni. Az helyes, hogy biztatják, vagy presszionálják őket - fűzte hozzá.
A magyar kormánynak az az álláspontja, hogy az etnikai alapú magyar pártok jelentik a magyarság megmaradását - szögezte le Semjén Zsolt hozzátéve, ha elcsúsznak a vegyes pártok felé, az az asszimiláció előszobája. Úgy fogalmazott: nem vonja kétségbe, hogy egy vegyes pártnak lehet hozadéka, képviselői tehetnek a magyar ügyért, de az etnikai alapú magyar párt esetében a magyarság nem egy járulékos jegy, hanem a lényegadó karakter.
Azokat tekintik partnerüknek, és a Magyar Állandó Értekezlet ülésére azokat hívják meg, akik etnikai magyar pártként definiálják magukat. Amelyek nem, azokkal készek a kapcsolattartásra, de ez a kapcsolat értelemszerűen más természetű - emelte ki Semjén Zsolt, hozzátéve: arra törekednek, hogy az etnikai alapú magyar pártok kerüljenek helyzetbe, ezért támogatásukat rájuk fókuszálják.
A leendő új szlovák kormányfővel, Robert Ficoval való jövőbeni együttműködésről a miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott: a magyar kormány nyitott a megegyezésre. Személyes véleményét is tolmácsolva kiemelte, Robert Fico 1,5 éve egyetlen magyarellenes kijelentést nem tett. Most olyan felhatalmazást kapott, hogy lehetősége lesz pragmatikus alapon rendezni a vitás kérdéseket. Ez a szlovákok érdeke is - hangsúlyozta Semjén Zsolt, aki szerint nem véletlen, hogy a kormányfő üdvözlő levele a választások másnapján elment.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor a magyar állampolgársági törvény módosítását nem tartotta reális elvárásnak "bizonyos országok részéről". Az mindenben megfelel az európai szempontoknak és a magyar szuverenitásból következik - szögezte le.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a honosítás iránt az érdeklődés töretlen, illetve enyhe növekedés tapasztalható. A korábban vállalt három hónapos határidőt tudják tartani, az államigazgatás felülmúlta önmagát - mondta, megjegyezve: csúszás akkor fordulhat elő, ha hiánypótlásra van szükség, vagy köz- és nemzetbiztonsági okok merülnek fel.
Az elmúlt időszak intézkedéseit részletezve kitért az oktatási-nevelési támogatások folyósításának átalakítására, s kiemelte: megszüntették azt a gyakorlatot, hogy egy alapítvány kapja a forrásokat. Semjén Zsolt helyes döntésnek nevezte, hogy bankkártyán keresztül közvetlenül a családok számára utalnak. Szólt arról is, hogy soha nem adják fel és minden lépésük az autonómia irányába mutat, aminek két fajtáját jelölte meg: a kulturális és a területi autonómiát. Leszögezte: e téren soha semmi olyat nem kértek, ami ne volna elfogadott az unióban.
Semjén Zsolt kérdésre válaszolva kiemelte: az adatok azt igazolták, hogy a határon túli magyarság asszimilációja felgyorsult. Különösen aggasztó a helyzet Dél- Erdélyben, és a Felvidék északi területein. A tömbmagyarságnál, Székelyföldön ugyanakkor pozitív a mérleg, megfordult a tendencia.
Dorosz Dávid az LMP képviselője arról beszélt, hogy pártja támogatja az etnikai elvet, de ezt a kérdést minden közösségnek magának kell eldöntenie. Kiemelte: a Híd-Most definiálta magát korábban úgy, hogy nem magyar párt. A Felvidéken egy magyar párt van, az MKP, és vannak vegyes pártok - szögezte le. Az MKP megőrizte szavazóit, a másik párt viszont vesztett - fűzte hozzá.
Szávay István (Jobbik) azt hangoztatta, hogy kevésnek tartják számos szempontból a kormány nemzetpolitikáját, hiányolta a fordulatot, a támogatások érdemben nem változtak, egy ezrelékét fordítják e területre. Az ellenzéki politikus hatékonyabb fellépésre biztatta Semjén Zsoltot a kormányon belül.
Semjén Zsolt úgy reagált: hiányérzete lenne, ha nem ostorozná a képviselő. A kormány feladata, hogy mérlegelje, mik a lehetőségek és meddig lehet elmenni. Az helyes, hogy biztatják, vagy presszionálják őket - fűzte hozzá.
Forrás
MTI
