Schmitt Pál Brüsszelben egyeztetett

Schmitt Pál találkozót folytatott José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel. Mint mondta, a másfél órás tárgyaláson egyebek között Magyarországról, a demokráciáról, Magyarország sorsának az Európai Unióhoz kötődéséről esett szó.

"Az volt a célom, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba, hogyan élünk Magyarországon, hogyan él a magyar nemzet, hogyan értelmezzük a demokráciát, és hogyan élünk azzal a különleges lehetőséggel, hogy a Parlamentben egy kormány kétharmados többséget kapott" - fogalmazott az államfő.

Hozzátette: arról is szót ejtettek, hogyan szolgálja a kétharmados többség, az új alkotmány, a teljes törvényalkotási folyamat a következő generációk demokráciáját, békéjét és emberi jogait.
A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint a tárgyaláson Schmitt Pál hangsúlyozta: Magyarország és a magyar kormány célja nem más, mint hogy újra a közép-európai térség egyik legerősebb államává váljon.

"Azt szeretnénk, ha Magyarország megállna a saját lábán, nem kényszerülne újabb és újabb hitelek felvételére" - fogalmazott az államfő.

Schmitt Pál szerint a magyar kormány minden kétséget kizáróan bizonyította az Európai Unió melletti elkötelezettséget a 2011-es EU-elnökség alatt, amikor olyan jelentős döntések megszületését segítette elő, mint a szigorú gazdaságpolitikai koordinációt előíró hatos jogszabálycsomag, az európai szemeszter, a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása, az európai roma integrációs stratégia vagy a Duna-stratégia.

A Magyarországot ért közösségi kritikákkal kapcsolatban az államfő biztosította az Európai Bizottság elnökét, hogy a kormány komolyan veszi a bizottság észrevételeit, és kész a megfelelő korrekciók végrehajtására, miként az a médiatörvény esetében is történt - derül ki a közleményből. A köztársasági elnök fontosnak nevezte, hogy a magyar törvényekről szóló vita tényszerű és ideológiai felhangoktól mentes legyen.

Schmitt Pál a bizottsági elnökkel folytatott találkozó után elmondta, hogy kétnapos brüsszeli látogatásán minden fontos döntéshozóval találkozik. Herman Van Rompuy európai tanácsi elnökkel már kedd délelőtt megbeszélést folytatott, a látogatás másnapján, szerdán délelőtt pedig Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével tárgyal.

Meghaladta a 150 ezret azon határon túli honfitársak száma, akik megkérték és megkapták a magyar állampolgárságot - ezt már a kárpátaljai magyar festőművészek kiállításának megnyitóján felszólalva mondta a köztársasági elnök Brüsszelben.

Hozzátette: hamarosan "el fogunk jutni 300 ezerig". Kiemelte azt is, hogy nem csak a szomszédos országokban élő magyarok, hanem távolabb élők is lépéseket tettek az iránt, hogy "eddig meglévő erkölcsi, lelki kötődésüket jogi kötődéssé is váltsák".
Kifejtette, hogy ezzel is erősítik a magyar nemzetben mindig is meglévő szeretetet, szolidaritást és kohéziót.

Emlékeztetett, hogy az új alkotmány különös hangsúllyal kezeli a határon túl élő magyarokat, egyértelművé teszi azt, hogy a nemzetet egynek és oszthatatlannak kell tekinteni, felelősséget vállalva a határon túli magyarságért is.

A Kárpátaljai Révész Imre Társaság festőművészeinek tárlatával kapcsolatban - amelyet a brüsszeli Balassi Intézet és nemzeti kisebbségek Brüsszelben működő európai érdekképviseleti irodája (HUNINEU) rendezett - Schmitt Pál hangoztatta: a magyar művészet bármelyik európai országgal lépést tart, az unióba hozott művészeti örökség ugyanúgy büszkévé teheti az országot, mint a tudományos örökség vagy a nyelvi és néprajzi gazdagság.

A kiállításon Benkő György, Kopriva Attila, Magyar László, Efrán Ferenc, Veres Ágota, Imre Ádám, Gogola István, Gogola Zoltán, Szocska László alkotásai láthatók.