Schäuble: szabályok nélkül nem működik a piacgazdaság

A szövetségi pénzügyminiszter az Antall József Tudásközpont kerekasztal-beszélgetésén elmondta: most ezt az egyensúlyt próbáljuk helyreállítani, de ez nem egyszerű feladat, mivel sokszor szakértőkre kell hagyatkoznunk, akiknek mindig vannak saját érdekeik is.

Az Európai Unió intézményrendszerének esetleges változásával kapcsolatosan a német pénzügyminiszter kijelentette: a cél, hogy minden módosítást az Európai Unió 27 tagállamának szintjén fogadjanak el. Mind mondta, vannak olyan tagállamok, amelyek éllovasok a változások melletti elkötelezettségükben, de ezek az országok nem elzárkózni akarnak a többiektől, sokkal inkább utat kívánnak törni a többieknek.

Schäuble kijelentette: olyan új szabályokat kell alkotni, "amelyekkel képesek lehetünk a tagállamok költségvetéseit visszautasítani, amelyekkel kiigazításra kötelezhetjük őket". "Ez semmi egyéb, mint az európai versenyjog keresztülvitele" - fogalmazott a pénzügyminiszter.

Elismerte ugyanakkor, hogy nehéz szerződésmódosításokat létrehozni, és nagyon nagy lehet a csábítás, hogy új szerződéssel valósítsák meg a célkitűzéseket. A német szakember leszögezte: Németország egyértelmű céljanak, hogy a kereteken belül történjenek a változások, és ezzel az EU meglévő intézményrendszerét kell erősíteni.

A pénzügyminiszter határozottan kiállt az európai bankóprés beindítása ellen. Kijelentette: aki amellett érvel, hogy az Európai Központi Banknak pénzt kell nyomnia a bajba jutott tagállamok megsegítése érdekében, az elsiklik afelett, hogy így minden ösztönző erő megszűnik, hogy a tagállamok rendbe tegyék közpénzügyeiket. A demokráciák már csak olyanok, hogy a politikusok szeretnek több pénzt költeni, ha az lehetséges - tette hozzá Schäuble.

Tomas Zidek cseh pénzügyminiszter-helyettes elmondta: kézzelfogható eredményei lehetnek az európai gazdasági kormányzás erősítésére indított európai gazdasági szemeszternek. Kifejtette: több olyan ország van - köztük Magyarország -, amelyek néhány költségvetési feltételt nem teljesítenek, és ez ügyben január-februárban konkrét lépések történhetnek.

Az euróövezeti kötvényekkel kapcsolatosan elmondta: szükség van az európai szolidaritásra, tárgyalni kell euróövezeti kötvények kibocsátásának lehetőségéről, de el kell kerülni, hogy negatív ösztönzőként lépjen fel egy ilyen intézkedés.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta: Magyarország várhatóan 2020 után lép be az eurózónába. A miniszter szerint meg kellene valósítani egy fiskális uniót, és csak utána lehetne kiépíteni a hatékony eurókötvény-piacot.
A jelenlegi gondok között említette, hogy Magyarország és még hat állam betartja a maastrichti előírás szerinti 3 százalék alatti államháztartási deficitet, de úgy tűnik, hogy más tagállamok más mércéket alkalmaznak, és más hiányt érvényesítenek.
Kiemelte: a maastrichti kritériumokat is meg kellene változtatni, mégpedig úgy, hogy egyfajta kritériumrendszer érvényesülne a "jó időkre", és másfajta mértéket alkalmaznának, amikor az unió rossz időszakot él át.
Összegzésként elmondta, szükség lenne egyfajta versenyképes adózás bevezetésére is a fiskális unió megteremtésével párhuzamosan, együttműködésre van szükség az unió tagállamai között.
Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter szerint a meglévő struktúrák keretében újabb szigorú szabályokat kell felállítani a meglévő struktúrák keretében, nem pedig új intézményeket létrehozni az unión belül, így csökkenhető a deficit és az adósságállomány. A miniszter szerint mélyreható strukturális reformokra van szükség minden területen, de különösen a nyugdíjrendszerben és az egészségügyi ellátásban.
Az eurókötvények bevezetése álláspontja szerint "erkölcsi válságot" idézhet elő, mivel enyhíti a nyomást a kevésbé felelősen és versenyképesen gazdálkodó államokon.
Dan Lazar román pénzügyminiszter-helyettes szerint a szolidaritás a kulcsszó, csak közös megoldásokkal lehet védekezni az államadósság válság terjedésével szemben. Kifejtette: olyan megoldásokra van szükség, amelyek valóban közösek, mindenkire érvényesek. Beszélt arról is, hogy Romániában 2015-ben szeretnék bevezetni a közös európai pénzt.
Az európai szemeszterrel kapcsolatban elmondta, hogy az jobb koordinációt valósít meg a tagállami gazdaságpolitikák között, könnyebbé válik a közös európai gazdaságpolitika tervezése.