Romániai választások - Továbbra is alacsony a részvételi arány

A részvétel megyei bontású statisztikájában továbbra is négy dél-romániai megye vezet, ötödik helyen azonban a székelyföldi Hargita megye szerepel 38 százalékos részvételi aránnyal. A Hargita megyei adat másfél százalékkal haladja meg a négy évvel ezelőtti részarányos adatot. Átlag fölötti ugyanakkor a jelentős magyar lakossággal rendelkező Szilágy (37,48 százalék) és Bihar (37,34) megye részvételi adata. A székelyföldi Maros (32,62) és Kovászna (32,35) megyében a részvétel elmarad az átlagostól, a partiumi Szatmár megye (30,25) pedig a sereghajtók között szerepel.   

A korábbi évek adataitól eltérő módon a bukarestiek - akik az ország választóinak csaknem a tizedrészét teszik ki - az átlag fölött vettek részt a választásokon. Felborulni látszik az a trend is, hogy a falusi lakosság dönti el a romániai választások kimenetelét. Most először lényegesen nagyobb arányban szavaztak a városiak. A jelenség azzal állhat összefüggésben, hogy a falvak lakói nagyobb arányban vándoroltak el az országból, mint a városiak.   

Míg a két korábbi romániai államfőválasztáson a külföldön leadott szavazatok jelentős mértékben befolyásolták a verseny kimenetelét, most a külföldön élő román állampolgárok közül csak kevesen kívántak beleszólni abba, hogy milyen összetétele legyen a román parlamentnek. A több mint hárommillió román vendégmunkás közül 18 óráig csak mintegy 80 ezren voksoltak.

Jobban teljesítenek a Kárpátokon túli megyék

Barna Gergő szerint, annak ellenére, hogy reggel még úgy tűnt, magasabb lesz, most az valószínűsíthető, hogy a mai részvételi arány sem tér el a korábbi választásokétól. Az erdélyi trendekről, illetve azok következményeiről az M1 tudósítója, Maksay Ágnes kérdezte a szociológust, melyek alapján elmondható, hogy a Kárpátokon túli megyék jobban teljesítenek.

Délután 4 óráig 10 emberből 3 adta le a voksát az urnáknál. Barna elmondta, hogy a bukaresti élénk választási kedv atipikusnak számít. Hozzátette, hogy a magas országos részvételi arány, illetve a városi lakók aktivitása az általános feltételezések alapján a jobboldali szavazóknak kedvez – egyelőre úgy tűnik, hogy a baloldal mégsem hozza a közvélemény kutatások által elvárt eredményt.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint néhány területet továbbra is mozgósítani kell, Maros és Szatmár megyében ugyanis rendre elmaradoznak a szavazók. Mint mondta, az erdélyi magyarság nem lehet széteső közösség. „Olyan erős és arányos parlamenti képviseletre van szükség, amely képes szolgálni a magyarok ügyét, hiszen nehéz négy esztendő következik” – tette hozzá. Kelemen azt is hangsúlyozta, most nagyobb a tét annál, minthogy bizonyos politikusok bejutnak-e az országgyűlésbe, ma a magyar közösség politikai értelemben vett talpon maradása forog kockán.

Szakértők: alacsonyabb a részvételi arány az erdélyi megyékben

Az erdélyi megyékben elmarad az országos átlagtól a vasárnapi romániai választásokon való részvételi arány - mondták szakértők az M1 aktuális csatorna Szemtől szembe című műsorában.

Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója elmondta: a mostani részvételi arány megegyezik a négy évvel ezelőttivel, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) valószínűleg mindenképpen bejut a román parlamentbe, hiszen az úgynevezett alternatív választási küszöb előírja, hogy amelyik párt négy megyében 20 százalék felett teljesít, képviseltetheti magát, még akkor is, ha egyébként országosan elmarad az ötszázalékos küszöbtől. Hozzátette, az alternatív küszöb miatt ugyanakkor veszít az RMDSZ két-három helyet a parlamentben.   

Szólt arról is, hogy Romániában a baloldal - amely nagy esélyese a választásoknak - tábora jellemzően a vidéki idősebb szavazókból áll, míg a jobboldalé ennek éppen ellentétéből, fiatal városiakból. Az alacsony részvételi arány inkább a baloldalnak kedvez, mert az ő szavazótáboruk fegyelmezettebb - tette hozzá.   

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutató Intézet igazgatója elmondta, hogy a romániai magyar választók aránya - hasonlóan az etnikai arányhoz - 6,5 százalék, ami azt jelenti, hogy 900 ezer fő fölött van a szavazóképesek száma. A korábbi választásokon valamivel több mint 400 ezer magyar ment el szavazni - tette hozzá.   

A reggeli órákban még az látszott, hogy a választásokon való részvétel az erdélyi megyékben alacsonyabb lesz, mint az ezt megelőző voksoláson, majd ez a szám megugrott, késő délután pedig már stagnált. Rámutatott, a mostani adatok szerint Hargita megyében az országos átlag feletti a részvétel, és Bihar, Kovászna és Szilágy megye "sem áll annyira rosszul". Ez azt jelenti, ha nem csökken a trend, akkor meglesz az RMDSZ öt százaléka.

Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet politológusa szerint a romániai parlamenti választásokon a részvételi arány valószínűleg nem fogja elérni a négy évvel ezelőtti szintet. Az M1-en nyilatkozó politológus hozzáfűzte, hogy a magyar kisebbség részvételi aránya nőni tudott az előző választáshoz képest, ám a román polgárok szavazóhajlandóságától még mindig elmarad.

Több személy ellen indult eljárás választási csalás miatt

16 személy ellen indult eljárás választási csalás miatt – írja a foter.ro. A belügyminisztérium szóvivője szerint kora délutánig közel száz törvénytelenséget jelentettek, ebből 11 esetben szabálysértés, 17 esetben pedig választási csalás gyanúja áll fenn. Országszerte 16 személy ellen nyomoznak. A szóvivő szerint a legtöbb bejelentés a választók korrumpálására, választási csalásra, a választási csend megszegésére vonatkozik, illetve arra, hogy megpróbálnak tanácsot adni a választóknak, kire voksoljanak. A belügyminisztériumhoz érkezett panaszok 35 százaléka alaptalannak bizonyult.