Rendkívüli V4-es kormányfői csúcstalálkozót tartanak a migrációs válságról
A négy visegrádi ország (V4) vezetői várhatóan megvitatják a schengeni határok védelmének a megerősítésével kapcsolatos kérdéseket, illetve tárgyalnak egy tartalék védővonal kialakításának a lehetőségéről Bulgária és Macedónia déli határain.
Bohuslav Sobotka már korábban közölte, hogy amennyiben a februári EU-csúcstalálkozóig nem fog működni a török-görög határ védelme, a visegrádi országok egy B-tervvel állnak elő, amely megerősítené Macedónia és Bulgária határainak védelmét. Az EU csúcstalálkozójára a V4-ek kormányfői találkozója után három nappal kerül sor.
A közel-keleti menekültek százezrei jelenleg Görögországon, majd további balkáni országokon keresztül próbálkoznak bejutni Európába. Görögország és Törökország azt állítja, hogy a tengerpart hossza és tagozódása miatt lehetetlen a menekülthullámot megállítani. Az Európai Unió Törökországnak hárommilliárd eurós segélyt is megszavazott. Bohuslav Sobotka vasárnap kijelentette, hogy Törökország megfelelő rendészeti eszközökkel rendelkezik a menekülthullám megállítására, de eddig nem tette meg a szükséges erőfeszítéseket az EU és Törökország között ez ügyben kötött megállapodás teljesítésére.
"Törökország egyelőre nem teljesíti kötelezettségeit" - mutatott rá Sobotka. Szerinte a török hatóságok többnyire tétlenül nézik, hogy az embercsempészek hajókat szereznek be, és a tengeren Görögországba viszik a menekülteket.
A négy visegrádi ország vezetői legutóbb december elején Prágában találkoztak. A politikusok egyetértettek egyebek között abban, hogy elfogadhatatlan számukra bármiféle mini-schengeni övezet kialakítása.
A V4-ek soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be, így a közös tanácskozásokat Prága kezdeményezi.
Az európai pénzek felhasználása nincs összekötve a migrációs válsággal
Az európai alapok pénzének felhasználása nincs összekötve a migrációs válsággal - jelentette ki Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális fejlődéséért felelős biztos kedden Prágában, miután a négy visegrádi ország, illetve Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia szakminisztériumainak képviselőivel találkozott.
Az uniós biztos szerint a tagállamok maguk dönthetik el, hogy az uniós támogatások egy részét esetleg a menekültek megsegítésére szánt programokra költik el. "Számunkra nincs semmiféle kapcsolat az alapok elosztása és a migrációs válság között" - nyilatkozta Corina Cretu. "A tagországokon múlik annak eldöntése, hogy ezt a pénzt a menekültválság megoldására használják-e fel" - tette hozzá.
Cretu kifejtette: a váratlanul felbukkant migrációs válság miatt a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a Brüsszelnek korábban leadott fejlesztési programjaikat módosítsák. "Ezt egyelőre csak Olaszország használta ki, amely a mobil kórházak és óvodák berendezésére szeretné felhasználni a pénzeket" - mutatott rá az uniós biztos.
Csehország az operációs programok pénzéből csak azokat a bevándorlókat fogja támogatni, akik menedéket kapnak az országban - mondta Karla Šlechtová cseh regionális fejlesztési miniszter újságíróknak.
A prágai tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy az uniós alapok pénzének elosztásáról, valamint a felhasználási szabályok 2020 utáni módosításáról közösen kívánnak tárgyalni és eljárni az Európai Unióban.
