2015. június 17., 07:41

Putyin: Oroszország kénytelen lesz oda irányítani a fegyvereit, ahonnan fenyegetés éri

MOSZKVA. Oroszország kénytelen lesz azokra az országokra irányítani a fegyvereit, ahonnan fenyegetés éri - jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután finn kollégájával, Sauli Niinistövel tárgyalt Moszkva környéki rezidenciáján. A NATO élesen bírálta az orosz rakétatelepítési terveket.

A Kreml honlapján olvasható közlés szerint az orosz államfő egy finn újságíró kérdésére válaszolva azt mondta, hogy "ha valakik Oroszország területét fenyegetik, akkor nekünk a fegyveres erőket, a korszerű csapásmérő eszközöket azokra a területekre kell majd irányítanunk, ahonnan a fenyegetés kiindul." "Hogyan is lehetne másképp, hiszen a NATO közeledik a határainkhoz és nem mi mozgunk valamerre?" - tette fel a kérdést Putyin.

Az orosz elnök mindazonáltal közölte, hogy Moszkvát a NATO rakétavédelmi rendszerének tervezett kiterjesztése jobban aggasztja, mint az Európába telepítendő fegyverekről szóló nyugati nyilatkozatok. "Ezek inkább Oroszországnak szánt és az Európai Unióval kapcsolatos politikai kijelentések" - vélte. Hozzátette, hogy azokat elemezni fogják, de egyelőre nem lát okot "különösebb aggodalomra".

Putyin kijelentette, hogy országa nem fenyegeti Finnországot, amelynek biztonságát szerinte a legjobban az garantálja, ha megőrzi semlegességét.

Az orosz államfő a nap folyamán a Hadsereg-2015 elnevezésű, a Moszkva közeli Kubinkában rendezett haditechnikai fórumon és kiállításon bejelentette: Oroszország az év végéig több mint 40 újabb interkontinentális ballisztikus rakétát állít hadrendbe.

Vlagyimir Putyin a finn elnökkel közös tájékoztatóján reagált Petro Porosenko ukrán államfő hétfői kijelentésére, miszerint Oroszország valójában Viktor Janukovicsot fizette le, amikor 3 milliárd euró értékben ukrán állampapírokat vásárolt, hogy a megbuktatott elnök ne írja alá az európai uniós társulási megállapodást. Putyin szerint Kijevnek ilyen értelemben ugyancsak megvesztegetésnek kell tekintenie a Nyugattól kapott pénzügyi segítséget.

Közölte, hogy Ukrajna nehéz gazdasági helyzetére való tekintettel Oroszország nem kéri a kölcsönnek szánt milliárdok idő előtti visszatérítését, de remélik, hogy azt visszakapják.

Az orosz elnök emellett bírálta az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, amelyek szerinte nem gyakorolnak kellő nyomást Kijevre, hogy az végrehajtsa a délkelet-ukrajnai konfliktus békés megoldását célzó minszki megállapodásokat. Mint mondta, Moszkva "a lehetőségek szerinti befolyást gyakorolja" az el nem ismert donyecki és luhanszki népköztársaságokra".

A NATO bírálja az orosz rakétatelepítési terveket 

Indokolatlannak nevezte Oroszország nukleáris "kardcsörtetését" Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A főtitkár arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette: Oroszország az év végéig több mint 40 újabb interkontinentális ballisztikus rakétát állít hadrendbe.

"Ez destabilizáló hatású és veszélyes. Foglalkozunk a dologgal, és ez az egyik oka, hogy erőink felkészültségét és készültségi szintjét növeljük" - fogalmazott Stoltenberg.

"Erre úgy fogunk válaszolni, hogy biztosítjuk, hogy a NATO a jövőben is olyan szövetség maradjon, amely minden szövetségest megvéd bármilyen fenyegetéstől" - húzta alá Stoltenberg.

A NATO-főtitkár azokra az értesülésekre, miszerint az Egyesült Államok nehézfegyvereket telepíthet Kelet-Európába, úgy reagált, hogy minden erőfeszítést üdvözöl, amely a szövetségesek védelmét szolgálja. A főtitkár ismételten hangsúlyozta, hogy a NATO azzal, hogy megerősíti a szövetség keleti védelmét, a nemzetközi joggal és szerződésekkel összhangban cselekszik, intézkedései pedig tisztán védelmi jellegűek és arányosak.

"Válaszolunk, mert azt látjuk, hogy Oroszország asszertívebb, és agresszív tettekért felelős, különösen Ukrajna területén" - hangoztatta a norvég politikus. "Növeljük jelenlétünket a szövetség keleti részein, válaszolva a megváltozott biztonságpolitikai környezetre" - tette hozzá Stoltenberg.

A főtitkár Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót, aki közölte, hogy senkinek sem szabad figyelmen kívül hagynia a washingtoni szerződés közös és kölcsönös védelmet jelentő ötödik cikkét.

"Ha bekövetkezik az, ami bízom benne, hogy nem fog, alkalmazni fogjuk az ötös cikket, annak minden következményével" - húzta alá a volt luxemburgi miniszterelnök. Juncker azt is világossá tette, hogy semmilyen versengés nincs az EU és a NATO között, a két közösség értékei és stratégiai érdekei azonosak. 

 

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.