Putyin: nem lehet háború Oroszország és Ukrajna között
MOSZKVA. Vlagyimir Putyin csütörtökön tagadta, hogy orosz katonai alakulatok lennének Ukrajnában, és kijelentette, hogy nem lehet háború Oroszország és Ukrajna között.
Az orosz elnök az állami televíziós és rádiócsatornákon élőben közvetített műsorban válaszolt a stúdió vendégeinek és a nézőknek, hallgatóknak a kérdéseire.
A Közvetlen kapcsolat Vlagyimir Putyinhoz című, 13. alkalommal megrendezett (immár hagyománnyá vált) bel- és külpolitikai jelentőségű médiaesemény előtt több mint 3 millió kérdés érkezett be telefonon és interneten a szervezőkhöz, valamint egyenes adásban az elnökhöz. Ezzel a mintegy 4 óra hosszú műsor rekordot döntött.
Az államfő Irina Hakamada orosz ellenzéki politikus kérdésére válaszolva emlékeztetett az ukrán vezérkari főnök kijelentésére, aki Putyin szerint nyugati kollégáival találkozva közölte, hogy nem harcolnak az orosz hadsereggel. Irina Hakamada arra hivatkozott, hogy politikustársa, a február végén Moszkva központjában meggyilkolt Borisz Nyemcov a halála előtt információkkal rendelkezett az orosz csapatok ukrajnai jelenlétéről. Az ellenzéki politikusnő arra is rákérdezett, hogy Putyin legkíméletlenebb politikai ellenfeleinek van-e esélyük arra, hogy az orosz törvényhozásba beválasszák őket. Hakamada a két büntetőügyben is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Alekszej Navalnijt, valamint Mihail Hodorkovszkijt, a Jukosz orosz olajcég 2013 végén börtönéből amnesztiával szabadult és külföldre engedett volt vezetőjét említette. Putyin erre annyit közölt, hogy az ellenzék részt vehet és annak részt kell vennie az oroszországi választásokon, amennyiben őt a lakosság támogatja.
Az orosz államfő az ukrán határnál lévő Gukovo orosz település lakóinak kérdésére válaszolva kijelentette, hogy nem lehet háború Oroszország és Ukrajna között. "Abból indulok ki, hogy ez lehetetlen. Éljenek nyugodtan" - mondta. Az orosz területre becsapódott gránátokat véletlennek és szerencsétlen esetnek nevezte. Putyin bírálta a kijevi vezetést, amely szerinte "sok hibát vét", de kerülte, hogy súlyos szavakkal illesse Petro Porosenko ukrán államfőt, amint azt egy kérdező tette. Tagadta, hogy az ukrán elnök felajánlotta volna, hogy Oroszország "vegye magához" a Donyec-medencét.
Korábban a moszkvai nemzetközi biztonságpolitikai konferencián Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök nem zárta ki, hogy "a bizonytalan ukrajnai helyzet katonai fenyegetést jelentsen Oroszországra nézve". A szakadár délkelet-ukrajnai területek hovatartozásáról ukrajnai menekültek által feltett kérdésre válaszolva Putyin közölte, arról, hogy a területek régióként Oroszországhoz csatlakozzanak, az ott élőknek kell eldönteniük. Hozzátette, hogy - a tavaly májusban tartott népszavazást követően önkényesen kikiáltott - donyecki és luhanszki "népköztársaságok" sorsa nagyban "Kijev politikai bölcsességétől függ".
Putyin szerint már nincs közvetlen kapcsolat a nyugati büntetőintézkedések és az ukrán válság között, ez a kérdés "politikai síkra" tevődött át. Közölte, hogy most az ukrán válság békés megoldását célzó minszki megállapodásokat kell végrehajtani. "Mi mindent megteszünk azért, hogy végrehajtsuk azokat, a kijevi vezetés nem siet vele, az ellenünk kirótt szankciók pedig megmaradnak" - állapította meg. Az orosz elnök is kijelentette, hogy Oroszországnak nem érdemes a nyugati büntetőintézkedések feloldására számítania, és arra kell törekedni, hogy az országot "új fejlettségi szintre emeljék".
Az államfő véleménye szerint Oroszország gazdasági kilátásai nem rosszabbak, mint az Európai Unióéi vagy az Egyesült Államokéi. A politikus volt pénzügyminiszterével, Alekszej Kudrinnal szállt vitába az élő műsorban. A miniszter bírálta Putyin gazdasági tanácsadó testületét is, amely szerinte nehézkesen működik.
Az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszerek Iránnak való szállítási tilalmának feloldását az orosz elnök azzal indokolta, hogy arra kell ösztönözni Teheránt, továbbra is építő módon működjön együtt a nemzetközi közösséggel az atomprogramról folyó tárgyalásokon. Azt mondta: "egyértelműen látjuk, hogy iráni partnereink nagyon nagy rugalmasságot és világos szándékot mutatnak a kompromisszumra az iráni atomprogramban". Putyin is hangsúlyozta, hogy az Sz-300-asok szállítására nem vonatkozik az ENSZ szankciója, és a fegyverzet nem irányul Izrael ellen. Hozzátette, hogy "nem olyan régen" egy általa meg nem nevezett arab országnak is szállítottak volna ezekből a rakétarendszerekből, de Izrael ellenkezése miatt leállították az ügyletet, és visszaadták a 400 millió dolláros előleget.
Sojgu: Washington és szövetségesei túlléptek minden határt Ukrajna befolyásuk alá vonásával
Az Egyesült Államok és szövetségesei túlléptek minden elképzelhető határt azzal, ahogy Ukrajnát a befolyásuk alá akarják vonni - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a csütörtökön kezdődött kétnapos moszkvai nemzetközi biztonságpolitikai tanácskozáson.
A miniszter a "leghatalmasabb tragédiának" nevezte az ukrajnai "színes forradalmat". Azt mondta, hogy a tavaly februári kijevi "alkotmányellenes hatalomváltásnak" polgárháború lett a következménye Ukrajnában.
Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök a tanácskozáson az ukrajnai válság okának a Nyugatnak azt a törekvését tartotta, hogy "helyére tegyék Oroszországot", amely önálló politikát folytat és védi nemzeti érdekeit. Geraszimov szerint nehéz az ukrajnai fegyveres szembenállás végét megjósolni, de nem lehet kizárni, hogy a szomszédos országban kialakult bizonytalanság katonai fenyegetést jelent Oroszországra nézve. "Nem tudjuk, hogy milyen utasításokat kap az új ukrán vezetés a nyugati kurátoroktól és mire irányul Kijev agressziója" - mondta az orosz vezérkari főnök.
Az orosz védelmi tárca által negyedik alkalommal megszervezett moszkvai konferenciának küldött üzenetében Vlagyimir Putyin orosz államfő úgy vélte, hogy a második világháborút követően kialakult nemzetközi biztonsági rendszert aláássák az "egyoldalú és életképtelen receptek", a "színes forradalmak" megvalósítása pedig "csak kiterjeszti az erőszak és káosz térségét" a világban.
A 2000-es évek elejétől több egykori szovjet tagköztársaságban - Ukrajnában, Grúziában, Kirgizisztánban - zajlottak le úgynevezett színes forradalmak. Az első Grúziában győzött 2003-ban, a legnagyobb visszhangot azonban a 2004-es kijevi „narancsos forradalom" keltette. Gyorsabban lezajlott és sokkal kisebb figyelmet keltett a 2005-ös kirgizisztáni „tulipános forradalom". Mindhárom hatalomváltáshoz vezetett. Fehéroroszországban 2004-ben, Moldovában 2005-ben sikertelenül végződtek a rendszerváltó kísérletek.
Washington és nyugat-európai szövetségesei üdvözölték és támogatták a „színes forradalmakat", abból kiindulva, hogy ezen országok stabilizálódásának a demokratizálódás az előfeltétele. Moszkva ellenben hol nyíltan, hol közvetve a határai mentén kirobbant „színes forradalmakkal" szemben lépett fel, ugyanis a mozgalmak mögött egyfajta amerikai geopolitikai térnyerési törekvést látott.
Az orosz nemzetbiztonsági tanács március végi ülésén ugyancsak élesen bírálta a nyugati államokat. A testület szerint Washington és szövetségesei megpróbálják majd csökkenteni Moszkva befolyását a posztszovjet térségben, és "oroszellenes politikai vonalat" fognak ösztönözni azokban az országokban, amelyek "partnerséget alakítottak ki Oroszországgal". Az orosz államfő a moszkvai tanácskozásnak küldött üzenetében megállapította, hogy a terrorizmus világméretűvé vált, mivel a viszonylagosan stabil régiókra is kiterjedt. Putyin a nemzetközi biztonságot fenyegető jelenségek között a "világuralomra törekvésre, a nácizmus dicsőítésére és az idegengyűlöletre" is felhívta a figyelmet.
Szegej Lavrov orosz külügyminiszter a moszkvai konferencián kijelentette, hogy Washingtonban és a NATO-ban a hidegháború győzteseinek szűklátókörűsége uralkodott el. A tárcavezető hozzátette, hogy csak minden partner érdekeinek tiszteletére alapozott közös erőfeszítésekkel lehet megbirkózni a jelenlegi kihívásokkal, és megőrizni a békét a világban. Kijelentette: "ismét azon a határon állunk, amikor dönteni kell az együttműködés vagy a szembenállás között".
A moszkvai nemzetközi biztonságpolitikai konferenciára külföldi országok szakminisztériumainak vezetőit, nemzetközi szervezetek vezető szakértőit, kutatókat és társadalmi szervezeteket hívtak meg.
A Közvetlen kapcsolat Vlagyimir Putyinhoz című, 13. alkalommal megrendezett (immár hagyománnyá vált) bel- és külpolitikai jelentőségű médiaesemény előtt több mint 3 millió kérdés érkezett be telefonon és interneten a szervezőkhöz, valamint egyenes adásban az elnökhöz. Ezzel a mintegy 4 óra hosszú műsor rekordot döntött.
Az államfő Irina Hakamada orosz ellenzéki politikus kérdésére válaszolva emlékeztetett az ukrán vezérkari főnök kijelentésére, aki Putyin szerint nyugati kollégáival találkozva közölte, hogy nem harcolnak az orosz hadsereggel. Irina Hakamada arra hivatkozott, hogy politikustársa, a február végén Moszkva központjában meggyilkolt Borisz Nyemcov a halála előtt információkkal rendelkezett az orosz csapatok ukrajnai jelenlétéről. Az ellenzéki politikusnő arra is rákérdezett, hogy Putyin legkíméletlenebb politikai ellenfeleinek van-e esélyük arra, hogy az orosz törvényhozásba beválasszák őket. Hakamada a két büntetőügyben is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Alekszej Navalnijt, valamint Mihail Hodorkovszkijt, a Jukosz orosz olajcég 2013 végén börtönéből amnesztiával szabadult és külföldre engedett volt vezetőjét említette. Putyin erre annyit közölt, hogy az ellenzék részt vehet és annak részt kell vennie az oroszországi választásokon, amennyiben őt a lakosság támogatja.
Az orosz államfő az ukrán határnál lévő Gukovo orosz település lakóinak kérdésére válaszolva kijelentette, hogy nem lehet háború Oroszország és Ukrajna között. "Abból indulok ki, hogy ez lehetetlen. Éljenek nyugodtan" - mondta. Az orosz területre becsapódott gránátokat véletlennek és szerencsétlen esetnek nevezte. Putyin bírálta a kijevi vezetést, amely szerinte "sok hibát vét", de kerülte, hogy súlyos szavakkal illesse Petro Porosenko ukrán államfőt, amint azt egy kérdező tette. Tagadta, hogy az ukrán elnök felajánlotta volna, hogy Oroszország "vegye magához" a Donyec-medencét.
Korábban a moszkvai nemzetközi biztonságpolitikai konferencián Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök nem zárta ki, hogy "a bizonytalan ukrajnai helyzet katonai fenyegetést jelentsen Oroszországra nézve". A szakadár délkelet-ukrajnai területek hovatartozásáról ukrajnai menekültek által feltett kérdésre válaszolva Putyin közölte, arról, hogy a területek régióként Oroszországhoz csatlakozzanak, az ott élőknek kell eldönteniük. Hozzátette, hogy - a tavaly májusban tartott népszavazást követően önkényesen kikiáltott - donyecki és luhanszki "népköztársaságok" sorsa nagyban "Kijev politikai bölcsességétől függ".
Putyin szerint már nincs közvetlen kapcsolat a nyugati büntetőintézkedések és az ukrán válság között, ez a kérdés "politikai síkra" tevődött át. Közölte, hogy most az ukrán válság békés megoldását célzó minszki megállapodásokat kell végrehajtani. "Mi mindent megteszünk azért, hogy végrehajtsuk azokat, a kijevi vezetés nem siet vele, az ellenünk kirótt szankciók pedig megmaradnak" - állapította meg. Az orosz elnök is kijelentette, hogy Oroszországnak nem érdemes a nyugati büntetőintézkedések feloldására számítania, és arra kell törekedni, hogy az országot "új fejlettségi szintre emeljék".
Az államfő véleménye szerint Oroszország gazdasági kilátásai nem rosszabbak, mint az Európai Unióéi vagy az Egyesült Államokéi. A politikus volt pénzügyminiszterével, Alekszej Kudrinnal szállt vitába az élő műsorban. A miniszter bírálta Putyin gazdasági tanácsadó testületét is, amely szerinte nehézkesen működik.
Az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszerek Iránnak való szállítási tilalmának feloldását az orosz elnök azzal indokolta, hogy arra kell ösztönözni Teheránt, továbbra is építő módon működjön együtt a nemzetközi közösséggel az atomprogramról folyó tárgyalásokon. Azt mondta: "egyértelműen látjuk, hogy iráni partnereink nagyon nagy rugalmasságot és világos szándékot mutatnak a kompromisszumra az iráni atomprogramban". Putyin is hangsúlyozta, hogy az Sz-300-asok szállítására nem vonatkozik az ENSZ szankciója, és a fegyverzet nem irányul Izrael ellen. Hozzátette, hogy "nem olyan régen" egy általa meg nem nevezett arab országnak is szállítottak volna ezekből a rakétarendszerekből, de Izrael ellenkezése miatt leállították az ügyletet, és visszaadták a 400 millió dolláros előleget.
Sojgu: Washington és szövetségesei túlléptek minden határt Ukrajna befolyásuk alá vonásával
Az Egyesült Államok és szövetségesei túlléptek minden elképzelhető határt azzal, ahogy Ukrajnát a befolyásuk alá akarják vonni - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a csütörtökön kezdődött kétnapos moszkvai nemzetközi biztonságpolitikai tanácskozáson.
A miniszter a "leghatalmasabb tragédiának" nevezte az ukrajnai "színes forradalmat". Azt mondta, hogy a tavaly februári kijevi "alkotmányellenes hatalomváltásnak" polgárháború lett a következménye Ukrajnában.
Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök a tanácskozáson az ukrajnai válság okának a Nyugatnak azt a törekvését tartotta, hogy "helyére tegyék Oroszországot", amely önálló politikát folytat és védi nemzeti érdekeit. Geraszimov szerint nehéz az ukrajnai fegyveres szembenállás végét megjósolni, de nem lehet kizárni, hogy a szomszédos országban kialakult bizonytalanság katonai fenyegetést jelent Oroszországra nézve. "Nem tudjuk, hogy milyen utasításokat kap az új ukrán vezetés a nyugati kurátoroktól és mire irányul Kijev agressziója" - mondta az orosz vezérkari főnök.
Az orosz védelmi tárca által negyedik alkalommal megszervezett moszkvai konferenciának küldött üzenetében Vlagyimir Putyin orosz államfő úgy vélte, hogy a második világháborút követően kialakult nemzetközi biztonsági rendszert aláássák az "egyoldalú és életképtelen receptek", a "színes forradalmak" megvalósítása pedig "csak kiterjeszti az erőszak és káosz térségét" a világban.
A 2000-es évek elejétől több egykori szovjet tagköztársaságban - Ukrajnában, Grúziában, Kirgizisztánban - zajlottak le úgynevezett színes forradalmak. Az első Grúziában győzött 2003-ban, a legnagyobb visszhangot azonban a 2004-es kijevi „narancsos forradalom" keltette. Gyorsabban lezajlott és sokkal kisebb figyelmet keltett a 2005-ös kirgizisztáni „tulipános forradalom". Mindhárom hatalomváltáshoz vezetett. Fehéroroszországban 2004-ben, Moldovában 2005-ben sikertelenül végződtek a rendszerváltó kísérletek.
Washington és nyugat-európai szövetségesei üdvözölték és támogatták a „színes forradalmakat", abból kiindulva, hogy ezen országok stabilizálódásának a demokratizálódás az előfeltétele. Moszkva ellenben hol nyíltan, hol közvetve a határai mentén kirobbant „színes forradalmakkal" szemben lépett fel, ugyanis a mozgalmak mögött egyfajta amerikai geopolitikai térnyerési törekvést látott.
Az orosz nemzetbiztonsági tanács március végi ülésén ugyancsak élesen bírálta a nyugati államokat. A testület szerint Washington és szövetségesei megpróbálják majd csökkenteni Moszkva befolyását a posztszovjet térségben, és "oroszellenes politikai vonalat" fognak ösztönözni azokban az országokban, amelyek "partnerséget alakítottak ki Oroszországgal". Az orosz államfő a moszkvai tanácskozásnak küldött üzenetében megállapította, hogy a terrorizmus világméretűvé vált, mivel a viszonylagosan stabil régiókra is kiterjedt. Putyin a nemzetközi biztonságot fenyegető jelenségek között a "világuralomra törekvésre, a nácizmus dicsőítésére és az idegengyűlöletre" is felhívta a figyelmet.
Szegej Lavrov orosz külügyminiszter a moszkvai konferencián kijelentette, hogy Washingtonban és a NATO-ban a hidegháború győzteseinek szűklátókörűsége uralkodott el. A tárcavezető hozzátette, hogy csak minden partner érdekeinek tiszteletére alapozott közös erőfeszítésekkel lehet megbirkózni a jelenlegi kihívásokkal, és megőrizni a békét a világban. Kijelentette: "ismét azon a határon állunk, amikor dönteni kell az együttműködés vagy a szembenállás között".
A moszkvai nemzetközi biztonságpolitikai konferenciára külföldi országok szakminisztériumainak vezetőit, nemzetközi szervezetek vezető szakértőit, kutatókat és társadalmi szervezeteket hívtak meg.
Forrás
MTI
