Putyin elrendelte a rendkívüli hadgyakorlatok befejezését
Dmitrij Peszkov szóvivő elmondta, hogy miután az elnöknek, aki egyben hadsereg főparancsnoka is, jelentést tettek a hadgyakorlatok sikeres végrehajtásáról, a politikus elrendelte a csapatok visszatérését.
A rendkívüli harckészültségi ellenőrzés címén múlt szerdán indított hadmozdulatokban az ország Ukrajnával is határos Nyugati, valamint Közép-oroszországi Katonai Körzetéhez tartozó csapatok, illetve más katonai egységek vettek részt.
A csapatmozgásokat és a hadgyakorlatokat Moszkva előre bejelentette a NATO-nak, és azokról tájékoztatták az Oroszországban akkreditált külföldi katonai attasékat is. A kijelölt körzetekben az előzetes tervek szerint is március 3-ig bezárólag kellett végrehajtani a műveleteket.
Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentése szerint a harckészültségi ellenőrzés során azt vizsgálták, hogy a hadsereg kijelölt egységei megfelelnek-e a terror-, közegészségügyi-, illetve járványveszély, valamint műszaki jellegű katasztrófa okozta válsághelyzetek esetére előírt elvárásoknak.
Az ellenőrzést az említett két katonai körzet egységei mellett a légideszantnál, a légierő távolsági és szállító egységeinél és az űrvédelmi erőknél hajtották végre. A nagyszabású műveletekben mintegy 150 ezer katona és a hadsereg alkalmazásában lévő személyek, csaknem 90 repülőgép, több mint 120 helikopter, közel 880 páncélos, több mint 1200 más harci jármű, valamint csaknem 80 hadihajó és más vízi jármű vett részt.
A hadmozdulatokra az ukrajnai hatalomváltás okozta belpolitikai feszültségek közepette és a dél-ukrajnai Krím félsziget orosz megszállásával egy időben került sor. Az orosz fegyveres erők az utóbbi napokban nagy erőket felvonultatva, egyetlen lövés nélkül átvették az ellenőrzést az orosz többségű és az orosz Fekete-tengeri Flotta egyetlen támaszpontjának helyet adó félszigeten.
Közben - a nyugati hatalmak és az új ukrán vezetés tiltakozása ellenére - Moszkva folytatja nyomásgyakorlását az általa el nem ismert új kijevi hatalomra.
Orosz ENSZ-nagykövet: Janukovics kérte Putyint a beavatkozásra
Viktor Janukovics elmenekült ukrán elnök kérte arra Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában - jelentette be Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet New Yorkban, a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői rendkívüli ülésén.
Csurkin közölte, hogy felhatalmazták Janukovics nyilatkozatának felolvasására és arra, hogy azt bemutassa a BT tagjainak. A dokumentum szerint a politikus országának "törvényesen megválasztott képviselőjeként" úgy véli, hogy "Ukrajna a polgárháború szélére sodródott". Janukovics a nyilatkozat szerint "a törvényesség, a béke, a rend, a stabilitás és az ukrán nép megvédése érdekében" kérte Putyintól a beavatkozást.
Vitalij Csurkin idézte az Oroszországba szökött Janukovicsot, aki szerint "az emberek élete, biztonsága és jogai fenyegetésnek vannak kitéve, különösen a Krím északkeleti részén". Az orosz nagykövet által felolvasott közlemény szerint "a nyugati országok befolyása alatt nyílt terror- és erőszakcselekmények történtek".
"Az hihetnénk, hogy Moszkva az emberi jogi főbiztos (hivatalának) gyorsreagálású ágazatává vált" - jelentette ki Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet a tanácskozáson, amely négy napon belül már a harmadik rendkívüli BT-ülés volt.
Power közölte, hogy az EBESZ hétfő éjjel megfigyelőket küld Ukrajnába. Az amerikai nagykövet, valamint a brit és a francia ENSZ-misszió vezetője, Mark Lyall Grant és Gérard Araud egyaránt elutasította Csurkinnak az orosz beavatkozás "legitimitása" mellett felsorakoztatott érveit.
Samantha Power szerint a krími orosz katonai fellépés "nem az emberi jogok védelmét szolgáló misszió, hanem a nemzetközi jog és Ukrajna szuverenitásának" megsértését jelenti. "Ez egy agressziós cselekmény, amelynek véget kell vetni" - mondta.
Az amerikai misszióvezető hangoztatta: nincs arra bizonyíték, hogy az orosz vagy az oroszbarát közösségek ellen erőszakot alkalmaztak volna. "Oroszország egy képzeletbeli fenyegetésre reagál" - jelentette ki.
Ukrajna ENSZ-képviseletének hétfői közlése szerint Oroszország február 24. óta mintegy 16 ezer katonát vezényelt a Krím félszigetre.
Az ügyben nem várható, hogy a BT mint a világszervezet legnagyobb hatáskörrel felruházott szerve Moszkvát elítélő határozatot fogadna el, mert Oroszország a testületben vétójoggal rendelkezik.
Viktor Janukovics pénteken még úgy nyilatkozott, hogy nem fogja katonai beavatkozásra kérni Oroszországot.
