Potápi: a Pro Civis elektronikus törvénytára egyedülálló a Kárpát-medencében

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által támogatott rendezvényen, amelyen jelen volt Czimbalmosné Molnár Éva – Magyarország pozsonyi nagykövete és Potápi Árpád János – nemzetpolitikáért felelős államtitkár is, előadások hangzottak el Felvidék gazdasági helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről, továbbá bemutatták a most induló www.torvenytar.sk portált is.

Õry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnökének üdvözlő szavai után Czimbalmosné Molnár Éva nagykövetasszony kapott szót. Elmondta: a magyar kormány kiemelt célja, hogy a környező országokban növelje gazdasági jelenlétét, s azokkal még szorosabbra fűzze a gazdasági kapcsolatokat. Kiemelte: a kabinet az eddiginél nagyobb mértékben kívánja támogatni a magyarlakta vidékek gazdasági fejlesztését, illetve a kis- és középvállalkozók exportpiacra történő bejutását, ami az összmagyarság gazdasági megerősödéséhez, valamint a szülőföldön való megmaradásukhoz is vezethet.

A nagykövet arról is szólt, hogy a kabinet 2016-ban a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve-programra összesen 750 millió forintot különített el. Hozzátette: a program anyagi keretéből 525 millió forint a vissza nem térítendő támogatás összege, ebből egyenként 3-6 millió forintra pályázhatnak negyvenévesnél fiatalabb külhoni magyar vállalkozók. A pályázat feltételrendszere még kidolgozás alatt áll, várhatóan február végén-március elején jelenik meg, és áprilisra elbírálják. Vélhetően még az első félévben megkapják a pénzt a külhoni fiatal magyar vállalkozók program nyertesei. Végül leszögezte: „az egyetlen magyar út a megmaradás és a gyarapodás“.

Stubendek László, Komárom polgármestere is köszöntötte a jelenlevőket. A Pro Civisnek a hazai önkormányzatok nevében is köszönetet mondott áldásos, főként a kétnyelvűsítés terén kifejtett tevékenységéért (pl.: a szlovák űrlapok, valamint a 65 törvényt és 220 módosítást tartalmazó polgári törvénykönyv magyar nyelvre történő lefordítása), illetve az Önkormányzati Szemle és az ingyenes Pro Civis Füzetek rendszeres kiadásáért és terjesztéséért. Külön kiemelte a társulás magyar nyelvhasználatot segítő fordító munkájának újabb eredményét, a www.torvenytar.sk portál létrehozását, ami az első határon túli magyar nyelvű elektronikus törvénytár.

Azután Kállay András, a Pro Civis irodavezetője mutatta be a hozzávetőleg egy év alatt kifejlesztett, s általa felügyelt www.torvenytar.sk portál működését, amely tartalmát folyamatosan frissítik majd. Mint mondta: 17 700 oldalnyi anyagot helyeznek el a portálon, ahol már általános érvényű rendeletek és nemzetközi szerződésszövegek is vannak.  „A kétnyelvűség akkor lehet valódi, ha biztosított a szinkron“ – fejtette ki, arra utalva, hogy a jogszabályok és módosítások szlovák nyelven is megtalálhatók a portálon. Végül a polgármestereket arra kérte, hogy dolgozzanak együtt a Pro Civissel annak érdekében, hogy az önkormányzati rendeleteik folyamatosan felkerülhessenek a honlapra, s azok esetleg majd más önkormányzatok számára is segítséget és inspirációt jelenthetnek.

Potápi Árpád János államtitkár előadása elején leszögezte: a Pro Civis említett portállal kapcsolatos kezdeményezése egyedülálló a Kárpát-medencében, ám szorgalmazni kívánják azt, hogy Erdélyben, Kárpátalján és a Délvidéken is szülessenek hasonló munkák. Majd elmondta: a magyar kormány nemzetpolitikája terén stratégiai célul tűzte ki a magyar nemzet gyarapodását, specifikus célként pedig az oktatás- és gazdaságfejlesztést, ami csak az érintett felek aktív bevonásával valósulhat meg. „Nemzetpolitikánk megújulásáról 2010 óta beszélhetünk, hiszen az évben lett elfogadva az egyszerűsített honosítási eljárás, 2011-ben  pedig az új alaptörvény. Ezek alkotják mai nemzetpolitikánk keretét“ -- fogalmazott. Hozzáfűzte: 2014-ben irányváltás történt: egyre fontosabbnak tartjuk annak elérését, hogy a határon túli magyarság a saját szülőföldjén tudjon boldogulni. Ez csak úgy érhető el, ha gazdaságpolitikai eszközökkel is támogatjuk az ottmaradásukat“ – magyarázta. Potápi a legnagyobb jelenlegi gondnak Kárpát-medence-szerte a demográfiai válságot tartja. „Célunk annak elérése, hogy minél több magyar gyermek szülessen, e fő stratégiai célunknak rendeljük alá az intézkedéseinket“.    

A továbbiakban szólt a 2015 – a külhoni magyar szakképzés éve elnevezésű program eredményeiről, s megjegyezte: a magyar kormány e program kapcsán a Felvidéknek 70,5 millió forintot juttatott, amiből főként tanműhelyeket és tangazdaságokat hoztak létre, illetve szereltek fel. 2016-ot pedig azért nyilvánították a külhoni magyar fiatal vállalkozók évévé, hogy a tavaly elkezdett témákat idén továbbvihessék, azaz a fiatalokat továbbra is a szülőföldjükön tarthassák. Arról is beszámolt, hogy az idei program nyitórendezvényeként január 29-én közel kétszáz személy, főleg a mezőgazdaság terén vállalkozók részvételével konferenciát tartottak, ahol az érintett felekkel együttműködési megállapodást is aláírtak. A Nemzetpolitikai Kutatóintézettel és a Hétfa Kutatóintézettel együtt közös feladatul tűzték ki a már tevékenykedő és a jövendő fiatal magyar vállalkozók feltérképezését, az ún. forrástérkép elkészítését, illetve a vállalkozóvá válás támogatását. Hozzátette: céljaik valóra váltásában a Kárpát-medence-szerte létrehozott 14 tanácsadó irodájuk segít. Végül az érdeklődők figyelmét felhívta azokra a honlapokra (www.vallalkozokeve.hu, www.nemzetiregiszter.hu, www.szakkepzeseve.hu, www.petofiprogram.hu) , amelyeken az említett vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos részleteket is közzéteszik.

Õry Péter a Pro Civis polgári társulás elnöke, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) önkormányzati alelnöke elmondta: a törvénytár beindítását több mint öt éves kemény szakmai munka előzte meg, ezalatt az idő alatt 65 különböző szlovákiai törvénynek és azok 220 módosításának szakfordítását készítették el és tették egyéb módokon hozzáférhetővé a célközönségnek.

"A sok módosítás miatt már kezdett átláthatatlanná válni ez a rengeteg dokumentum, s ez megerősítette az elképzelést, hogy egy önálló portált hozzunk létre erre a célra" - mutatott rá Õry Péter. Az eddig lefordított jogszabályokkal leraktuk azokat az alapokat, amelyek a magyar nyelven történő hivatali ügyintézés gyakorlati alkalmazásához szükségeltetnek a Felvidéken - jegyezte meg Õry, utalva arra, hogy a hatályos szlovákiai szabályozás azokon a településeken, ahol egy adott kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, lehetővé teszi annak nyelvének használatát a hivatali ügyintézés során. Hozzátette: munkájukat tovább folytatják, a honlapra felkerülő fordítások száma folyamatosan bővülni fog.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a klasszikus és a gazdasági nemzetpolitika ötvözésének lehetőségeit vázolta. Elismerően szólt a felvidéki magyarokról, főként a Pro Civis, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia és a Fontos vagy mozgalom tagjairól, akik szerinte példamutatóan innovatívak és aktívak. Megjegyezte: mindez azonban nem elegendő, mert arra is szükség van, hogy a felvidéki magyarok öntudatos állampolgárok legyenek, akik élni akarnak és mernek a törvény adta nyelvi és egyéb jogaikkal is.

A konferencián további előadásokat tartott Rajkovics Péter - a Kerekasztal közgazdásza, továbbá Skapinyecz Péter – a Magyar Nemzeti Kereskedőház igazgatója és a Hétfa Kutatóintézet képviseletében Czaller László.