Porosenko aláírta a tömbön kívüli státus feladásáról szóló törvényt
KIJEV. Az ukrán elnök hétfőn aláírta az országa "tömbön kívüli" státusának feladásáról elfogadott törvényt, és az ezzel hatályba lépett. Petro Porosenko egyúttal értésre adta: népszavazást fog tartatni arról, hogy Ukrajna kérje-e felvételét a NATO-ba.
Porosenko maga nyújtotta be a parlamentnek a javaslatot, amelyet a testület a múlt héten kedden el is fogadott. Az államfő hétfőn sajtóértekezleten írta alá a törvényt egyúttal közölve: azon munkálkodik, hogy az ukrán gazdaság és hadsereg megfeleljen az Európai Unió és a NATO előírásainak, de annak eldöntését az ukrán népre hagyja, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz, vagy sem. Mindez öt-hat év múlva lehet esedékes - tette hozzá.
Az AP amerikai hírügynökség megjegyzi, hogy Ukrajna felvételi esélye a NATO-ba rövid távon igen csekély, Oroszország mégis dühödten reagált Kijev döntésére mondván, hogy az fenyegetés saját és Európa biztonságára.
Moszkva korábban többször is arra szólította fel Ukrajnát, hogy tartsa fenn semlegességét, maradjon távol a NATO-tól.
A törvényjavaslatot Porosenko arra hivatkozva nyújtotta be a parlamentben, hogy "az Ukrajnával szembeni orosz agresszió" és "a Krím törvénytelen elfoglalása" miatt nem tartható fenn az ország tömbön kívülisége. A jogszabályhoz csatolt magyarázat szerint a semlegesség politikája nem volt hatékony.
A törvényjavaslatot 303 képviselőt támogatta a 450 fős kijevi törvényhozásban, és csupán nyolcan szavaztak ellene.
Porosenko csúcstalálkozóra hívta a nagyhatalmak vezetőit
Négyhatalmi tárgyalásokra hívta hétfőn Petro Porosenko ukrán elnök Oroszország, Németország és Franciaország vezetőit Kazahsztán fővárosába, Asztanába a hónapok óta húzódó ukrajnai válság megoldására. Moszkvai diplomáciai forrásokra hivatkozva a TASZSZ orosz hírügynökség arról számolt be, hogy január 15-ét nevezték meg a találkozó lehetséges dátumaként.
Porosenko hétfőn kijelentette: az érintett országok külügyminisztereit felkérték, hogy dolgozzák ki a csúcstalálkozó napirendjét. Az ukrán elnök azt sem zárta ki, hogy az Egyesült Államokat is bevonják a további tárgyalásokba. Kijev vizsgálja annak lehetőségét, hogy egy esetlegesen jövőre megrendezendő békekonferenciára Ukrajna és Oroszország vezetői mellett amerikai és európai uniós tisztségviselőket is meghívjanak - tette hozzá Porosenko.
Az ukrán vezetés ugyanakkor továbbra is hajlandó tárgyalni a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő oroszbarát szakadárokkal Fehéroroszországban.
Az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoport négy hónapi szünet után múlt szerdán ült össze újból Minszkben, és a múlt csütörtöki tájékoztatás szerint csupán az ukrán kormányerők és a szakadárok közötti korlátozott, de jelentős fogolycseréről született elvi megállapodás. A múlt péntekre meghirdetett tárgyalások elmaradtak.
Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Interfax orosz hírügynökségnek adott hétfői interjújában a nyugati országokat bírálta az ukrajnai helyzet kapcsán. Úgy vélte, az Egyesült Államok és szövetségesei azon vannak, minél több országot állítsanak a saját oldalukra, és ennek segítségével mélyítsék a válságot a térségben.
Lavrov szerint ugyanakkor a következő évben véget érhet az ukrajnai konfliktus. "Mindaddig folytatódni fog azonban a válság, amíg az ukránok a brüsszeli és washingtoni súgók nélkül meg nem egyeznek egymás között" - tette hozzá a külügyminiszter. Azt mondta, a felkelőknek és a kijevi nyugatbarát vezetésnek egyezségre kell jutnia arról, hogyan nézzen ki országuk a jövőben, és hogyan szerveződjön az egyes térségek élete. Hozzátette, Oroszország továbbra is támogatja a párbeszédet.
Az AP amerikai hírügynökség megjegyzi, hogy Ukrajna felvételi esélye a NATO-ba rövid távon igen csekély, Oroszország mégis dühödten reagált Kijev döntésére mondván, hogy az fenyegetés saját és Európa biztonságára.
Moszkva korábban többször is arra szólította fel Ukrajnát, hogy tartsa fenn semlegességét, maradjon távol a NATO-tól.
A törvényjavaslatot Porosenko arra hivatkozva nyújtotta be a parlamentben, hogy "az Ukrajnával szembeni orosz agresszió" és "a Krím törvénytelen elfoglalása" miatt nem tartható fenn az ország tömbön kívülisége. A jogszabályhoz csatolt magyarázat szerint a semlegesség politikája nem volt hatékony.
A törvényjavaslatot 303 képviselőt támogatta a 450 fős kijevi törvényhozásban, és csupán nyolcan szavaztak ellene.
Porosenko csúcstalálkozóra hívta a nagyhatalmak vezetőit
Négyhatalmi tárgyalásokra hívta hétfőn Petro Porosenko ukrán elnök Oroszország, Németország és Franciaország vezetőit Kazahsztán fővárosába, Asztanába a hónapok óta húzódó ukrajnai válság megoldására. Moszkvai diplomáciai forrásokra hivatkozva a TASZSZ orosz hírügynökség arról számolt be, hogy január 15-ét nevezték meg a találkozó lehetséges dátumaként.
Porosenko hétfőn kijelentette: az érintett országok külügyminisztereit felkérték, hogy dolgozzák ki a csúcstalálkozó napirendjét. Az ukrán elnök azt sem zárta ki, hogy az Egyesült Államokat is bevonják a további tárgyalásokba. Kijev vizsgálja annak lehetőségét, hogy egy esetlegesen jövőre megrendezendő békekonferenciára Ukrajna és Oroszország vezetői mellett amerikai és európai uniós tisztségviselőket is meghívjanak - tette hozzá Porosenko.
Az ukrán vezetés ugyanakkor továbbra is hajlandó tárgyalni a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő oroszbarát szakadárokkal Fehéroroszországban.
Az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoport négy hónapi szünet után múlt szerdán ült össze újból Minszkben, és a múlt csütörtöki tájékoztatás szerint csupán az ukrán kormányerők és a szakadárok közötti korlátozott, de jelentős fogolycseréről született elvi megállapodás. A múlt péntekre meghirdetett tárgyalások elmaradtak.
Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Interfax orosz hírügynökségnek adott hétfői interjújában a nyugati országokat bírálta az ukrajnai helyzet kapcsán. Úgy vélte, az Egyesült Államok és szövetségesei azon vannak, minél több országot állítsanak a saját oldalukra, és ennek segítségével mélyítsék a válságot a térségben.
Lavrov szerint ugyanakkor a következő évben véget érhet az ukrajnai konfliktus. "Mindaddig folytatódni fog azonban a válság, amíg az ukránok a brüsszeli és washingtoni súgók nélkül meg nem egyeznek egymás között" - tette hozzá a külügyminiszter. Azt mondta, a felkelőknek és a kijevi nyugatbarát vezetésnek egyezségre kell jutnia arról, hogyan nézzen ki országuk a jövőben, és hogyan szerveződjön az egyes térségek élete. Hozzátette, Oroszország továbbra is támogatja a párbeszédet.
Forrás
MTI
