Ponta: Románia belügye a kisebbségi kérdés
BUKAREST. Románia belügyének nevezte a kisebbségi jogok tiszteletben tartását Victor Ponta miniszterelnök csütörtökön. A székelyföldi románok szervezete eközben az etnikai pártok betiltását kezdeményezte.
A parlament folyosóján nyilatkozó román kormányfőtől az újságírók azt kérdezték, tervez-e miniszterelnöki szintű tisztázást a székely zászlóról kirobbant magyar-román vita tárgyában.
"A hazai törvénykezés és a kisebbségi jogok hazai tiszteletben tartása Románia belügye: nincs amiért beleszóljon a magyar miniszterelnök, és nem vagyok kíváncsi a véleményére ebben a témában" - szögezte le Victor Ponta. Elmondta, nem hiszi, hogy Romániával valami gond lenne: kiegyensúlyozott állásfoglalásokat hallott a romániai magyar közösség képviselőitől.
"Úgy vélem, ez a provokáció a magyarországi választásokkal és politikai helyzettel függ össze. Nem örülünk annak, és nem tartjuk korrektnek, hogy Romániát felhasználják a szomszédos ország választási küzdelmében" - mondta a román kormányfő. Hozzátette: fenntartja azon meggyőződését, hogy ez "arcátlanság" akkor is, ha ez nem valami diplomatikus kifejezés.
"Nem hiszem, hogy bele kell sétálnunk ennek a provokációnak a csapdájába, amelynek nincs semmi köze Romániához vagy a romániai magyar közösséghez: csak ártanak vele a romániai magyar közösségnek. Esetleg a szélsőséges barátaiknak használnak vele, Tőkés Lászlónak..., miért nem kérdezik meg erről az Európai Néppárthoz tartozó kollégákat, ők is itt vannak valahol" - mondta Ponta ironikusan, a folyosón álló jobbközép ellenzéki politikusokra mutatva. Kifejezte meggyőződését, hogy az Európai Tanács ülése, ahol a román államfő "gyakorlatilag egy asztalnál fog ülni" a magyar miniszterelnökkel, jó alkalom a helyzet tisztázására.
A román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, azt sérelmezve, hogy kedden Németh Zsolt külügyi államtitkár nyilvánosan szót emelt a kisebbségi jelképek használatának romániai korlátozása ellen. Németh Zsolt szerint "szimbolikus agresszió" történt azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését. Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz.
Mindeközben az etnikai alapon szerveződött pártok törvényen kívül helyezését és az etnikai alapú területi egységek tilalmát kezdeményezte a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma.
A székelyföldi románok érdekvédelmére szerveződött civil szervezet igazgatótanácsa a parlamentnek, a kormánynak és a köztársasági elnök hivatalának is elküldte állásfoglalását a székelyföldi állapotokkal kapcsolatban. A Mediafax és az Agerpres hírügynökségek által idézett dokumentum azt javasolja, hogy az etnikai alapon szerveződött pártok és az etnikai szempontok szerint kialakított régiók tilalmát a tervezett alkotmánymódosítás során iktassák be az ország alaptörvényébe.
A román szervezet álláspontja szerint Romániának a Magyarországgal való viszonyában Szlovákia példáját kellene követnie. A szlovák állam ugyanis "mindig méltóságteljesen és határozottan fellépett, ha Magyarország megpróbált beavatkozni a belügyeibe". A székelyföldi románok fóruma szerint Székelyföldön nem a magyarokat, hanem a románokat éri folyamatos "szimbolikus agresszió". Úgy véli, a román közösséget módszeresen diszkriminálják és marginalizálják azzal a céllal, hogy "Románia szívében olyan etnikai enklávét hozzanak létre, amelyben drasztikusan alacsony a románok száma".
A hátrányos megkülönböztetésre példaként azt hozza fel, hogy a munkahelyeken megkövetelik a magyar nyelv ismeretét, hogy az önkormányzatokban nincsenek képviselve a románok, ahol pedig ott vannak, ott is arra kényszerülnek, hogy fülhallgatóval hallgassák a magyar nyelven zajló vita fordítását.
A civil szervezet románellenes provokációnak tekinti, hogy a székelyföldi polgármesterek a törvényes előírások ellenére nem viselik ünnepi alkalmakkor a román nemzeti színű vállpántot, és azt is, hogy Kovászna és Hargita megye önkormányzata megjelentette A székelység története című tankönyvet.
"A hazai törvénykezés és a kisebbségi jogok hazai tiszteletben tartása Románia belügye: nincs amiért beleszóljon a magyar miniszterelnök, és nem vagyok kíváncsi a véleményére ebben a témában" - szögezte le Victor Ponta. Elmondta, nem hiszi, hogy Romániával valami gond lenne: kiegyensúlyozott állásfoglalásokat hallott a romániai magyar közösség képviselőitől.
"Úgy vélem, ez a provokáció a magyarországi választásokkal és politikai helyzettel függ össze. Nem örülünk annak, és nem tartjuk korrektnek, hogy Romániát felhasználják a szomszédos ország választási küzdelmében" - mondta a román kormányfő. Hozzátette: fenntartja azon meggyőződését, hogy ez "arcátlanság" akkor is, ha ez nem valami diplomatikus kifejezés.
"Nem hiszem, hogy bele kell sétálnunk ennek a provokációnak a csapdájába, amelynek nincs semmi köze Romániához vagy a romániai magyar közösséghez: csak ártanak vele a romániai magyar közösségnek. Esetleg a szélsőséges barátaiknak használnak vele, Tőkés Lászlónak..., miért nem kérdezik meg erről az Európai Néppárthoz tartozó kollégákat, ők is itt vannak valahol" - mondta Ponta ironikusan, a folyosón álló jobbközép ellenzéki politikusokra mutatva. Kifejezte meggyőződését, hogy az Európai Tanács ülése, ahol a román államfő "gyakorlatilag egy asztalnál fog ülni" a magyar miniszterelnökkel, jó alkalom a helyzet tisztázására.
A román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, azt sérelmezve, hogy kedden Németh Zsolt külügyi államtitkár nyilvánosan szót emelt a kisebbségi jelképek használatának romániai korlátozása ellen. Németh Zsolt szerint "szimbolikus agresszió" történt azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését. Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz.
Mindeközben az etnikai alapon szerveződött pártok törvényen kívül helyezését és az etnikai alapú területi egységek tilalmát kezdeményezte a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma.
A székelyföldi románok érdekvédelmére szerveződött civil szervezet igazgatótanácsa a parlamentnek, a kormánynak és a köztársasági elnök hivatalának is elküldte állásfoglalását a székelyföldi állapotokkal kapcsolatban. A Mediafax és az Agerpres hírügynökségek által idézett dokumentum azt javasolja, hogy az etnikai alapon szerveződött pártok és az etnikai szempontok szerint kialakított régiók tilalmát a tervezett alkotmánymódosítás során iktassák be az ország alaptörvényébe.
A román szervezet álláspontja szerint Romániának a Magyarországgal való viszonyában Szlovákia példáját kellene követnie. A szlovák állam ugyanis "mindig méltóságteljesen és határozottan fellépett, ha Magyarország megpróbált beavatkozni a belügyeibe". A székelyföldi románok fóruma szerint Székelyföldön nem a magyarokat, hanem a románokat éri folyamatos "szimbolikus agresszió". Úgy véli, a román közösséget módszeresen diszkriminálják és marginalizálják azzal a céllal, hogy "Románia szívében olyan etnikai enklávét hozzanak létre, amelyben drasztikusan alacsony a románok száma".
A hátrányos megkülönböztetésre példaként azt hozza fel, hogy a munkahelyeken megkövetelik a magyar nyelv ismeretét, hogy az önkormányzatokban nincsenek képviselve a románok, ahol pedig ott vannak, ott is arra kényszerülnek, hogy fülhallgatóval hallgassák a magyar nyelven zajló vita fordítását.
A civil szervezet románellenes provokációnak tekinti, hogy a székelyföldi polgármesterek a törvényes előírások ellenére nem viselik ünnepi alkalmakkor a román nemzeti színű vállpántot, és azt is, hogy Kovászna és Hargita megye önkormányzata megjelentette A székelység története című tankönyvet.
Forrás
MTI
