2017. augusztus 11., 08:02

Phenjan pillanatnyilag "nyerésre áll" Washingtonnal szemben

WASHINGTON. Az észak-koreai fegyverkezési program kifinomultabb az eddig feltételezettnél, és Phenjan pillanatnyilag "nyerésre áll" Washingtonnal szemben - írta elemzésében a Foreign Policy című amerikai külpolitikai folyóirat.
201708102037150.000000000000000000000000000000000000001a__kor.jpg

Jeffrey Lewis, a kaliforniai Montereyben lévő, nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó Middlebury Intézet kutatási igazgatója a  tekintélyes folyóiratban  fejtette ki álláspontját az ázsiai kommunista ország fegyverkezési programjáról.

Lewis úgy véli, hogy Phenjan pillanatnyilag "nyerésre áll" Washingtonnal szemben, éppen azért, mert több és kifinomultabb fegyverrel rendelkezik, mint azt az amerikai hírszerző szervezetek eddig feltételezték. Állítását saját kutatásaira alapozza.

Észak-Korea eddig öt nukleáris kísérletet hajtott végre, ami elég sok, és a szerző ebből azt a következtetést vonja le, hogy Phenjan nem a napokban, hanem már jóval régebben kifejlesztett ballisztikus rakétára illeszthető nukleáris robbanófejet, s már termonukleáris fegyver kipróbálása felé tart.     

Az eddigi, kudarccal végződött észak-koreai kísérleteket a szerző nem a fegyverkezési program fejletlenségének, vagy elmaradottságának tulajdonítja, hanem - egy  meg nem nevezett észak-koreai menekültre hivatkozva - azt állítja, hogy ezek magyarázata abban rejlik: Phenjan rögtön a viszonylag fejlett nukleáris robbanófejek kifejlesztésébe fogott és viszonylag kevés plutóniumot használt fel  ehhez

Jeffrey Lewis modellezte az észak-koreai kísérletek helyszíneit: ezek magas hegyek alatti alagutak, és ezért nem mérhető  pontosan  az azokban égrehajtott nukleáris robbantások nagysága. A kutató szerint éppen ezért feltételezhető, hogy Phenjan jóval sikeresebb kísérleteket hajthatott végre, mint azt korábban a szakértők megbecsülték.

"Az a tény, hogy Észak-Korea a szokásosnál kevesebb hasadóanyagot használt robbanófejeihez, arra enged következtetni, hogy több atomfegyvere van, mint feltételeztük" - szögezi le Lewis, hozzátéve, hogy a jongbjoni reaktorban változatlanul folyik plutónium előállítása.

Az amerikai kutató szerint "komolyan kell venni", hogy Észak-Korea ismeretlen nagyságú kapacitással rendelkezik magasan dúsított urán előállítására. "Ennek felmérése nélkül csak találgatni lehet, hogy mekkora az ország atomfegyver-készlete. De 60 nukleáris robbanófej sem hangzik képtelenül soknak" - hangsúlyozza Lewis.     

Az atomfegyverek elterjedésével és ennek megakadályozásával foglalkozó kutató szerint a nagy kérdés most az: vajon az Egyesült Államok képes-e rávenni Észak-Koreát fegyverkezési programja feladására, vagy legalább befagyasztására. A szerző szerint nincs elfogadható katonai megoldás, csakis tárgyalással oldható a feszültség.     

A The New York Times című napilap egyébként csütörtöki számában éppen arról írt, hogy Washington ellentmondásos jelzéseket küld Észak-Koreával kapcsolatos politikájáról, a Trump-kormányzat tagjai megosztottak a követendő politikát illetően. A lap utalt arra, hogy egymástól eltérően nyilatkozott Donald Trump elnök, Rex Tillerson külügyminiszter és a védelmi tárca irányítója, James Mattis. 

Hiányzik a kommunikációs csatorna vészhelyzetre Phenjan és Washington között

Washington és Moszkva az évtizedek során mechanizmusokat alakított ki, hogy megakadályozzák a válságok kicsúszását az ellenőrzés alól. Ezek lehetnek vészhelyzetre fenntartott vonalak, más néven forródrótok, műholdak,  felderítő repülések, amelyek lehetővé teszik a nukleáris fegyverekkel rendelkező ellenfelek számára a katonai mozgások kölcsönös követését.

Ilyen biztonsági hálózat nem létezik Washington és Phenjan között, ami annak kimondására készteti a szakértőket, hogy baleset, téves állítás, valamelyik fél akcióinak hibás értelmezése a másik fél által  nagyszabású konfliktusba torkollhat, még akkor is, ha egyik fél sem akar háborút.

A két fél között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, nincsenek követségek. Kapcsolatokat tartanak fenn ENSZ-képviseleteiken, pekingi nagykövetségeiken, valamint tisztjeiken keresztül Panmindzsonban, a Koreai-félszigetet kettéválasztó katonailag megerősített demarkációs vonal azon helyén, ahol aláírták az 1950-53-as koreai háborút lecsendesítő fegyverszüneti egyezményt.

Létezett úgynevezett forródrót Szöul és Phenjan között, de Kim Dzsong Un észak-koreai vezető 2013-ban megszüntette, s nem volt hajlandó ismét üzembe helyeztetni - közölte Gary Samore , a Fehér Ház volt magas beosztású tanácsadója.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.