Pesszimista hangulat uralja Európát
BERLIN, LONDON, STOCKHOLM. Áremelések és új díjak miatt aggódnak Európa több országában. A Kossuth Rádió a britek, svédek és németek újévi hangulatáról számolt be.
A 2012-es londoni olimpia összekovácsolta az angolokat. Legalábbis a jól sikerült nyári játékok közben és után lehetett hallani ilyen eufórikus kijelentéseket hallani. Mosolygós és elégedett londoniak nyilatkoztak önfeledten és boldogan a riportereknek. Idén azonban nincs olimpia, ami lelkesíthetné a szigetország lakóit. De vajon mit tartogat az idei év a számukra? Mit várnak, mit remélhetnek?
Az újév Nagy-Britanniában is többnyire áremelkedéseket hozott, legalábbis az élet néhány területén, amelyek azonban nagyon is meghatározzák a mindennapokat. Ezek közül a legfontosabb a tömegközlekedés, amely a szigetországban európai összehasonlításban is nagyon drága. Januártól a londoni metró- és buszközlekedés ára átlagosan 4 százalékkal emelkedik. A hat zónára osztott főváros két központi övezetére érvényes felnőtt metróbérlet mostantól hetente 30 font, vagyis nagyjából havonta 120 font, ami átszámítva körülbelül 43 ezer forint. Ez is csak akkor ennyi, ha az utas a belvárosban lakik és ott is közlekedik, mert minél messzebbről jár be valaki, annál drágább a bérlet.
Ennél is többe kerül a vonatközlekedés. A vidékről Londonba vasúton ingázók bérletének ára átlagosan 10 százalékkal nő. Az emelés bejelentése nagy felháborodást váltott ki, mert a vonatok zsúfoltak és sokat késnek. A britek úgy érzik, a szolgáltatás ára nincs arányban annak minőségével. Ráadásul a brit bankközi alapkamat évek óta 0,5 százalék körüli, az infláció nagyjából 3 százalékos, ami azt jelenti, hogy a közszolgálatban és az állami szektorban dolgozók évek óta alig kapnak fizetésemelést. Bérük legfeljebb 1 százalék körüli összeggel emelkedik, ami nem tud lépést tartani az üzemanyag, az élelmiszer és az energia folyamatos drágulásával.
Sokaknak kell többet fizetniük januártól a villanyért és a gázért is, noha a liberalizált energiapiacon óriási a verseny. Az elkerülhetetlen áremelést sok szolgáltató azzal igyekszik ellensúlyozni, hogy olyan szerződéseket ajánl a fogyasztóknak, amelyek egy vagy két évre előre fix havi díjat számolnak az energiáért, így könnyebb a családi költségvetést tervezni.
Fontos újévi fejlemény az is, hogy komoly változások lesznek a szociális támogatások rendszerében, miután a különböző segélyek és juttatások éveken át gyorsabban emelkedtek a béreknél, ami hatalmas teher a költségvetési gondokkal küszködő kormány számára. David Cameron miniszterelnök konzervatív kabinetje a jóléti rendszer reformjába fogott. Már tavaly bejelentették, hogy idén januártól csökken a családi pótlék összege a magasabb keresetű gyermekesek esetében. Ahol a szülők jövedelme meghaladja az átlagfizetés dupláját, ott a bevételek növekedésével párhuzamosan mérséklik a családi pótlékot. Áprilistól, az új pénzügyi év kezdetétől pedig lassul a munkanélküli segély és a lakbértámogatás növelésének üteme.
Visszatér az ABBA, a világ vezető autómárkája lesz a SAAB, Svédország lesz a legélhetőbb ország a Földön? Vajon valóban ezt remélik az új esztendőtől a svédek, vagy beérik azzal is, hogy 2013-ban egyszerűen csak normális lesz, normális marad az élet. Úgy tűnik, utóbbi állítás áll közelebb a valósághoz.
2013, úgy mint Magyarországon, Svédországban is választások előtti év. A konzervatívok által nyolc éve vezetett négypárti koalíció mintha mostanra kicsit elfáradt volna. A munkanélküliek arányát 8,4 százalékra prognosztizálják, és a bevezetett intézkedések jó részének semmi vagy jelentéktelen hatása volt ennek csökkentésére. A másik negatív trend a tőzsde alakulása. A svédek harmada szerint a börze esni fog a közeljövőben, és ezt a véleményt még az év első napjaiban tapasztalt fellendülés sem változtatta meg. Az egyik közvélemény-kutatás szerint csak a megkérdezettek 15 százaléka hisz egy fellendülésben.
Az egyik napilap újévi kommentárja feltette a kérdést, vajon miért tűnt el 2012-ben a jövőbe vetett hit. Az újság által adott válasz több okot is megjelöl: a fasizmus előretörése Európában és Svédországban, a világgazdasági nem szűnő válsága, a magas munkanélküliség valamint a helyi jóléti állam fokozatos lebontása. A kommentár szerint a problémák leküzdésére tervet kell készíteni, és a társadalmi gondokról, így Svédország esetében, a fokozódó osztálykülönbségekről nyílt vitát kell folytatni, mert csak ez szorítja perifériára a keményen populisztikus ideológiákat. A cikk szerzője szerint a 2014-es választásnak a szociális egyenlőtlenségről kell szólnia.
A svédek számára fontos újévi változások közé tartozik, hogy az ország második legnagyobb városában, Göteborgban január 1-jétől bevezették a dugódíjat. Miközben a stockholmiak már évek óta együtt élnek ezzel az intézkedéssel, a göteborgiak hevesen tiltakoznak. Egy felmérés szerint az emberek 64 százaléka ellene van, és csak 24 százaléka gondolja helyes lépésnek az újítást. 45 ezer ember követel helyi népszavazást, ami nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatot, amelynek tagjai egységesen megszavazták a dugódíjat. Ha a helyi politikusok engednek a követelésnek, akkor a göteborgiak szinte biztos, hogy elsöprik az intézkedést. Ha pedig a nem veszik figyelembe az aláírásgyűjtést, akkor az látszik biztosnak, hogy a szavazók a városi képviselőválasztáson megbüntetik őket.
A brandenburgi kapunál rendezett szilveszteri buli több mint egy millió embert vonzott Berlinben. Volt ott minden, ami nélkülözhetetlen egy jó partiról: zene, tánc és rengeteg ital, töményen és higítva. Az önfeledt ünneplést azonban követték a nem mindig kellemest választ hozó kérdések, amelyek lényege: milyen lesz az új év, mit hoz a németeknek 2013?
Pozitív, mindenki által várva várt változás Németországban, hogy az egészségügyi biztosítások végre nem tesznek különbséget a két nem között, január 1-jétől a nőknek és a férfiaknak ugyannyiba kerül a szolgáltatás. Korábban például egy 30 év körüli német nő többet fizetett, mint egy vele egyidős férfi, mivel a biztosítók abból indultak ki, hogy ebben a korban a nők gyakrabban járnak orvoshoz. Nem csak ez változik idén az egészségügyben, a negyedévente fizetendő 10 eurós vizitdíjat is eltörlik – döntött tavaly év végén a kormány. Az összeg ugyanis, mint utóbb kiderült, csak növelte a kórházak és magánrendelők bürokratikus feladatai, miközben eredeti célját nem töltötte be.
Hasonlóképpen minden háztartást érint az az új szabályozás, melynek értelmében havi 18 eurót kell fizetni a közszolgálati médiacsatornák használatáért – függetlenül attól, hogy hány rádió és tévé vagy számítógép van egy lakásban. Eddig önkéntesen lehetett bejelenteni, hány és milyen készülékre fizetne egy háztartás, mostantól azonban az új fix összeg mindenkire egyformán vonatkozik. Tovább január 1-től emelkednek a postai szolgáltatások díjai és az elektromos áramé is, valamint bizonyos tartományokban a tömegközlekedés is többe kerül.
Jó hír a kisgyerekes szülők számára, hogy idéntől a bölcsődék helyet kell, hogy biztosítsanak minden gyerek számára. Amennyiben a szülőt helyszűke miatt elutasítják, a bölcsőde vagy az érte felelős szerv büntethető. 2013-ban életbe lép, augusztus 1-jétől az a vitatott döntés is, mely szerint a gyerekét teljes időben otthon nevelő szülő a baba világra jötte utáni 22 hónapon át úgynevezett nevelőpénzre, azaz havi 100 euróra jogosult gyerekenként.
Van még néhány más dolog is, amire a németeknek idéntől érdemes odafigyelni. Mostantól a hívódíjas telefonszámoknál nem fizettethetik ki a várakozási időt, az emelt díj csak a beszélgetés ideje alatt érvényes. Ezen kívül az is lényeges lehet, hogy ígéretes alternatívát jelentenek a költséges vonatjegyek mellé az idéntől megjelenő távolsági buszok. A piacliberalizációnak köszönhetően több cég is indít 2013-tól ilyen járatokat Németország területén. Jövőre pedig a német posta állítólag közlekedési céget alapít az ADAC autóklubbal.
Újdonságnak számít az is, hogy az uniós szabályozásnak megfelelően, október végétől a németországi gyümölcslevek sem tartalmazhatnak cukrot, valamint az is, hogy a szerencse a kéményseprő személyében ezentúl nem jön magától: az éves ellenőrzésért és tisztításért januártól mindenkinek magának kell házhoz hívnia őket.
Az újév Nagy-Britanniában is többnyire áremelkedéseket hozott, legalábbis az élet néhány területén, amelyek azonban nagyon is meghatározzák a mindennapokat. Ezek közül a legfontosabb a tömegközlekedés, amely a szigetországban európai összehasonlításban is nagyon drága. Januártól a londoni metró- és buszközlekedés ára átlagosan 4 százalékkal emelkedik. A hat zónára osztott főváros két központi övezetére érvényes felnőtt metróbérlet mostantól hetente 30 font, vagyis nagyjából havonta 120 font, ami átszámítva körülbelül 43 ezer forint. Ez is csak akkor ennyi, ha az utas a belvárosban lakik és ott is közlekedik, mert minél messzebbről jár be valaki, annál drágább a bérlet.
Ennél is többe kerül a vonatközlekedés. A vidékről Londonba vasúton ingázók bérletének ára átlagosan 10 százalékkal nő. Az emelés bejelentése nagy felháborodást váltott ki, mert a vonatok zsúfoltak és sokat késnek. A britek úgy érzik, a szolgáltatás ára nincs arányban annak minőségével. Ráadásul a brit bankközi alapkamat évek óta 0,5 százalék körüli, az infláció nagyjából 3 százalékos, ami azt jelenti, hogy a közszolgálatban és az állami szektorban dolgozók évek óta alig kapnak fizetésemelést. Bérük legfeljebb 1 százalék körüli összeggel emelkedik, ami nem tud lépést tartani az üzemanyag, az élelmiszer és az energia folyamatos drágulásával.
Sokaknak kell többet fizetniük januártól a villanyért és a gázért is, noha a liberalizált energiapiacon óriási a verseny. Az elkerülhetetlen áremelést sok szolgáltató azzal igyekszik ellensúlyozni, hogy olyan szerződéseket ajánl a fogyasztóknak, amelyek egy vagy két évre előre fix havi díjat számolnak az energiáért, így könnyebb a családi költségvetést tervezni.
Fontos újévi fejlemény az is, hogy komoly változások lesznek a szociális támogatások rendszerében, miután a különböző segélyek és juttatások éveken át gyorsabban emelkedtek a béreknél, ami hatalmas teher a költségvetési gondokkal küszködő kormány számára. David Cameron miniszterelnök konzervatív kabinetje a jóléti rendszer reformjába fogott. Már tavaly bejelentették, hogy idén januártól csökken a családi pótlék összege a magasabb keresetű gyermekesek esetében. Ahol a szülők jövedelme meghaladja az átlagfizetés dupláját, ott a bevételek növekedésével párhuzamosan mérséklik a családi pótlékot. Áprilistól, az új pénzügyi év kezdetétől pedig lassul a munkanélküli segély és a lakbértámogatás növelésének üteme.
Visszatér az ABBA, a világ vezető autómárkája lesz a SAAB, Svédország lesz a legélhetőbb ország a Földön? Vajon valóban ezt remélik az új esztendőtől a svédek, vagy beérik azzal is, hogy 2013-ban egyszerűen csak normális lesz, normális marad az élet. Úgy tűnik, utóbbi állítás áll közelebb a valósághoz.
2013, úgy mint Magyarországon, Svédországban is választások előtti év. A konzervatívok által nyolc éve vezetett négypárti koalíció mintha mostanra kicsit elfáradt volna. A munkanélküliek arányát 8,4 százalékra prognosztizálják, és a bevezetett intézkedések jó részének semmi vagy jelentéktelen hatása volt ennek csökkentésére. A másik negatív trend a tőzsde alakulása. A svédek harmada szerint a börze esni fog a közeljövőben, és ezt a véleményt még az év első napjaiban tapasztalt fellendülés sem változtatta meg. Az egyik közvélemény-kutatás szerint csak a megkérdezettek 15 százaléka hisz egy fellendülésben.
Az egyik napilap újévi kommentárja feltette a kérdést, vajon miért tűnt el 2012-ben a jövőbe vetett hit. Az újság által adott válasz több okot is megjelöl: a fasizmus előretörése Európában és Svédországban, a világgazdasági nem szűnő válsága, a magas munkanélküliség valamint a helyi jóléti állam fokozatos lebontása. A kommentár szerint a problémák leküzdésére tervet kell készíteni, és a társadalmi gondokról, így Svédország esetében, a fokozódó osztálykülönbségekről nyílt vitát kell folytatni, mert csak ez szorítja perifériára a keményen populisztikus ideológiákat. A cikk szerzője szerint a 2014-es választásnak a szociális egyenlőtlenségről kell szólnia.
A svédek számára fontos újévi változások közé tartozik, hogy az ország második legnagyobb városában, Göteborgban január 1-jétől bevezették a dugódíjat. Miközben a stockholmiak már évek óta együtt élnek ezzel az intézkedéssel, a göteborgiak hevesen tiltakoznak. Egy felmérés szerint az emberek 64 százaléka ellene van, és csak 24 százaléka gondolja helyes lépésnek az újítást. 45 ezer ember követel helyi népszavazást, ami nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatot, amelynek tagjai egységesen megszavazták a dugódíjat. Ha a helyi politikusok engednek a követelésnek, akkor a göteborgiak szinte biztos, hogy elsöprik az intézkedést. Ha pedig a nem veszik figyelembe az aláírásgyűjtést, akkor az látszik biztosnak, hogy a szavazók a városi képviselőválasztáson megbüntetik őket.
A brandenburgi kapunál rendezett szilveszteri buli több mint egy millió embert vonzott Berlinben. Volt ott minden, ami nélkülözhetetlen egy jó partiról: zene, tánc és rengeteg ital, töményen és higítva. Az önfeledt ünneplést azonban követték a nem mindig kellemest választ hozó kérdések, amelyek lényege: milyen lesz az új év, mit hoz a németeknek 2013?
Pozitív, mindenki által várva várt változás Németországban, hogy az egészségügyi biztosítások végre nem tesznek különbséget a két nem között, január 1-jétől a nőknek és a férfiaknak ugyannyiba kerül a szolgáltatás. Korábban például egy 30 év körüli német nő többet fizetett, mint egy vele egyidős férfi, mivel a biztosítók abból indultak ki, hogy ebben a korban a nők gyakrabban járnak orvoshoz. Nem csak ez változik idén az egészségügyben, a negyedévente fizetendő 10 eurós vizitdíjat is eltörlik – döntött tavaly év végén a kormány. Az összeg ugyanis, mint utóbb kiderült, csak növelte a kórházak és magánrendelők bürokratikus feladatai, miközben eredeti célját nem töltötte be.
Hasonlóképpen minden háztartást érint az az új szabályozás, melynek értelmében havi 18 eurót kell fizetni a közszolgálati médiacsatornák használatáért – függetlenül attól, hogy hány rádió és tévé vagy számítógép van egy lakásban. Eddig önkéntesen lehetett bejelenteni, hány és milyen készülékre fizetne egy háztartás, mostantól azonban az új fix összeg mindenkire egyformán vonatkozik. Tovább január 1-től emelkednek a postai szolgáltatások díjai és az elektromos áramé is, valamint bizonyos tartományokban a tömegközlekedés is többe kerül.
Jó hír a kisgyerekes szülők számára, hogy idéntől a bölcsődék helyet kell, hogy biztosítsanak minden gyerek számára. Amennyiben a szülőt helyszűke miatt elutasítják, a bölcsőde vagy az érte felelős szerv büntethető. 2013-ban életbe lép, augusztus 1-jétől az a vitatott döntés is, mely szerint a gyerekét teljes időben otthon nevelő szülő a baba világra jötte utáni 22 hónapon át úgynevezett nevelőpénzre, azaz havi 100 euróra jogosult gyerekenként.
Van még néhány más dolog is, amire a németeknek idéntől érdemes odafigyelni. Mostantól a hívódíjas telefonszámoknál nem fizettethetik ki a várakozási időt, az emelt díj csak a beszélgetés ideje alatt érvényes. Ezen kívül az is lényeges lehet, hogy ígéretes alternatívát jelentenek a költséges vonatjegyek mellé az idéntől megjelenő távolsági buszok. A piacliberalizációnak köszönhetően több cég is indít 2013-tól ilyen járatokat Németország területén. Jövőre pedig a német posta állítólag közlekedési céget alapít az ADAC autóklubbal.
Újdonságnak számít az is, hogy az uniós szabályozásnak megfelelően, október végétől a németországi gyümölcslevek sem tartalmazhatnak cukrot, valamint az is, hogy a szerencse a kéményseprő személyében ezentúl nem jön magától: az éves ellenőrzésért és tisztításért januártól mindenkinek magának kell házhoz hívnia őket.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
