Péntek estére várják a klímaszonda légkörbe lépését
A NASA szerint annak esélye, hogy az UARS (Upper Atmosphere Research Satellite) szonda valamelyik darabja emberéletet veszélyeztethet 1/3200-hoz.
Dr. Stuart Eves, brit műhold- és űrszakértő kihangsúlyozta, nagy a bizonytalanság a műholdak „törmelékeinek” nyomon követését illetően. Az UARS orbitális pályájának szeptember 22-i adatait felhasználva, Eves és kollégái elkészítették saját projekcióikat a műhold végső ereszkedéséről. Magyarázata szerint azonban egy szonda röppályájának élettartamát csak 10 százalékos pontossággal lehet meghatározni.
A csütörtök délután elért adatokkal történt számítások azt sugallták, hogy a szonda darabjai a Déli-óceánba zuhannak. Ám ez valószínűleg változik, amint a nyomkövető szakemberek péntek estefelé pontosabb adatokat nyernek ki. Mivel az UARS-nak másfél óra szükséges egy keringés elvégzéséhez, a 10 százalékos pontosságú adat alapján, a szonda péntek este-szombat reggel négy lehetséges röppálya egyikén érkezhet a légkörbe. Eves szerint emellett számos különböző becslés születhet attól függően, milyen szoftvert használnak a szonda szétesésének modellálására.
Az amerikai kutatók legutóbbi számításai szerint a szonda légkörbe lépése nem érinti Amerikát, Kanadát és Mexikót. Csütörtökig az Antarktisz kivételével minden kontinens potenciális célpont volt. Míg az UARS nagy része szétesik majd, a várakozások szerint 26 nagyobb fémdarab túlélheti a tüzes zuhanást, és szétszóródhat a planétán.
A műholdak szétesését számos különböző tényező befolyásolhatja, mint az űrszonda alakja, kiszámíthatatlan bukdácsolása, valamint a földi légkör Naptól érkező ultraibolya sugárzás általi hevülése. Emiatt az atmoszféra kitágulhat, és azt eredményezheti, hogy az UARS gyorsabban zuhan a felszín felé, mint várták. Azonban akadnak más tényezők, melyek miatt a szonda tovább fenn maradhat az elvártnál.
A NASA szerint a törmelék 400-500 kilométer hosszú területen szóródhat szét. A legutóbbi frissítések szerint az űrügynökség úgy véli, a szonda „nem halad el Észak-Amerika felett, amikor áthalad a légkörön." Utolsó keringése során viszont elhaladhat Nagy-Britannia felett.
Mivel a bolygó 70 százalékát víz borítja, a legvalószínűbbnek a vizet érés látszik. Azonban fennáll annak lehetősége is, hogy néhány törmelék a szárazra kerül. Az UARS az 57 északi és 57 déli szélesség között bárhol leeshet, ami a lakott világ nagy részét felöleli.
Az 1/3200 kockázat az emberi sérülést illetően magasabb, mint az 1/10000 határ, amit a NASA céloz. Az ügynökség azonban kihangsúlyozta, hogy korábban még senki sem sérült meg az űrből visszatérő objektumok miatt. Az egyetlen megerősített eset, amikor űrszemét eltalált valakit 1997-ben esett meg, amikor egy amerikai hölgy vállát súrolta egy Delta rakéta apró darabja. Annak esélye viszont, hogy bárkit a Földön eltalál egy űrszemét 1/21 billióhoz. A kutatók szerint nagyobb eséllyel szenved el valaki villámcsapást.
Az UARS szatellit 1991-ben indult a Discovery fedélzetén, hogy feltérképezze a földi légkört, különösen a védelmező ózonréteget. Az űrügynökség az összes üzemanyagot elhasználta a 2005-ös alacsonyabb röppálya elérése során, ezzel készítette fel a szondát az ellenőrizetlen visszatérésre. Ez lesz 32 év után a legnagyobb NASA szonda, mely kontroll nélkül érkezik haza.
A NASA figyelmeztette a közvéleményt, amennyiben az űrszonda darabjára találnak, ne érjenek hozzá, hanem értesítsék a helyi hatóságokat. Bár nincsenek veszélyes anyagok a szondán, az éles fémszélek sérüléseket okozhatnak.
A szakemberek szerint nem szokatlan, hogy űrszemetek esnek vissza a Földre. A NASA űrszemét figyelő programjának becslései szerint hetente legalább egy közepes méretű törmelék érkezik haza. A szonda méretű szemét azonban szokatlanabb, általában évente egyszer esedékes ilyen törmelék érkezése.
Ûrkutatók azt mondják: a műhold fénycsóváját szabad szemmel is látni lehet majd Magyarországon. A Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatója, Both Előd elmondta: a szatellit nem 30 ezer kilométer/órás sebességgel zuhan le, a légkörben természetesen már fékeződik. „De akármennyire is lelassul, azért egy 50-100 kilogrammos tömeg becsapódása komoly rombolást tud végezni” – jelentette ki.
Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság információi szerint az eddig ismerhet előrejelzések alapján nem érinti Magyarországot az sáv, amelyen belül a műhold darabjai földet érhetnek. A tárgyak légkörbe érését szabad szemmel is látni lehet majd, vagy ma éjjel, vagy szombat hajnalban.
Az egyik biztosító már jelezte: kártalanítják azokat az ügyfeleket, akiknek ingatlanában kárt okoz esetleg a műhold. Mint a biztosító vezérigazgató-helyettese, Vereczki András elmondta, a káreseményt „idegen jármű ütközéseként” kezelik, és mindegy, hogy közúton, vagy akár a levegőben okoz kárt - a biztosítási szerződések alapján azt meg tudják téríteni.
