Pápa a Bundestagban
A hatóságok a vizit idejére rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, a pápa biztonságára több mint 16 ezer rendőr felügyel.
XVI. Benedek az első pápa, aki beszédet mondott a parlamentben, azt ugyanakkor csaknem száz ellenzéki képviselő - az állam és az egyház szétválasztásának elvére hivatkozva - bojkottálta, a beszéddel egy időben pedig a Bundestag közvetlen közelében mintegy tízezren tüntettek a katolikus egyház egyes tanai ellen.
A 84 éves, bajorországi születésű XVI. Benedek szinte kizárólag a politika, illetve a politikusok felelősségéről, a jogállam alapvető elemeiről szólt. A jogalkotás alapelveit említve hangsúlyozta, hogy a politikusok munkájának mértéke nem a siker, és semmi esetre sem az anyagi nyereség. A politika csakis az igazságosságot szolgálhatja és a béke előfeltételeit kell megteremtenie - fogalmazott az egyházfő, utalva arra, hogy a siker vágya tévútra, a jog meghamisításához, az igazságosság lerombolásához vezethet, és ezzel összefüggésben emlékeztetett a keserű német tapasztalatokra is.
"Mi németek átéltük azt, hogy a hatalmat elszakították a jogtól, a hatalom a jog ellen fordult, azt lábbal tiporta, és az állam a jogtalanság eszköze lett" - jelentette ki a náci rezsim bűncselekményire utalva a pápa, hozzátéve, hogy a jog szolgálata, a jogtalanság elleni harc a politikusok legalapvetőbb feladata. A jogilag rendezendő témák nagy részét tekintve a többség elegendő kritérium lehet, "a jog alapvető kérdéseiben azonban - amikor az emberek és az emberiség méltóságról van szó - a többség elve nyilvánvalóan nem elegendő" - hangsúlyozta a német parlamenti képviselők előtt a pápa.
Előzőleg a pápa külön-külön találkozott Angela Merkel kancellárral és Christian Wulff államfővel. A kancellárral időszerű politikai és gazdasági témákról, Európáról, valamint a nemzetközi pénzügyi válságról folytatott eszmecserét. Angela Merkel elmondta: a katolikus egyházfőt biztosította arról, hogy Németország számára az európai egyesülés alapvető, csakis az biztosíthatja a jólétet, a demokráciát és a szabadságot.
XVI. Benedek és Christian Wulff államfő találkozóján egyházi kérdések domináltak. A pápa a Bellevue kastélyban felolvasott nyilatkozatában aggodalommal szólt arról, hogy növekszik a vallással szembeni közönyösség. Utalt arra, hogy Németország Istennel szembeni felelősségének és a szabadság iránti elkötelezettségének is köszönheti mindazt, amit elért. A német államfő beszédében az egyházi reformok szükségességére hívta fel a figyelmet. Wulff szerint a katolikus egyháznak választ kell adnia hívőket foglalkoztató kérdésekre. Utalt a katolikus egyházat sújtó, tavaly kirobbant szexuális botrányokra, és ennek kapcsán kijelentette: a katolikus egyháznak közelebb kell kerülnie a hívőkhöz.
A pápa a berlini muzulmán, majd a zsidó közösség képviselőivel is találkozott, ezt követően a berlini Olimpiai Stadionban telt ház, több mint 70 ezer hívő előtt mutatott be misét, amelynek keretében homíliát mondott. Ebben a hit fontosságát hangsúlyozta. Úgy vélte, hogy aki hisz, az nincs egyedül, és ennek kapcsán a hívőket egymás segítésére, bátorítására és védelmére szólított fel. Az egyházfő közvetve utalt a német katolikus egyházat a közelmúltban sújtó szexuális botrányokra, illetve ennek kapcsán a sorozatos egyházelhagyásokra. A hívőket arra szólította fel, hogy - mint fogalmazott - a negatív hírek ellenére se hagyják el az egyházat, és azt "Isten legszebb ajándékának" nevezte.
