Palóc Szabadegyetem a gömörpéterfalai Almás-pusztán

„Kifejezetten olyan témákat igyekszünk választani, amelyek a Kárpát-medencét érintik, a Kárpát-medencén belül is a magyarságot, de értelemszerűen ez logikusan összefügg a többi itt élő néppel ill. nemzettel is” – mondta a Medvesalja Polgári Társulás részéről Mede Ferenc. Ezek az előadások legalább úgy érintik a más nemzeteket is, „mint minket, magyarokat, és mi úgy gondoljuk, hogy a mai kissé elanyagiasodott, vagy nagyon elanyagiasodott világunkban élményt az embereknek”- tette hozzá.

Az előadók többnyire magyarországi történészek, kutatók. A legutóbbi előadást az őrségi Varga Géza, írástörténész tartotta, aki a magyar hieroglif írás létének felismeréséhez vezető székely írás eredetének négy évtizedes kutatási eredményeit osztotta meg az érdeklődőkkel. A mai formában is használatos székely írás jelkészlete mintegy 50 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki az „Õshazában“ a  Közel-Keleten, ami megtalálható napjainkig a népi, uralmi és vallási jelhasználatban, hangzott el az előadáson.

Varga Géza írástörténész elmondta, az őshazában az utolsó jégkorszak leghidegebb periódusának  kezdetén az addig gyűjtögetésből élő emberek valószínüleg a megváltozó időjárási viszonyok miatt már nem éltek olyan jól, és azok viszont, akik tudtak vadászni,  elindultak északra, mert a mamutcsordák és a szarvascsordák északon voltak. „Ezek a vadászok vitték magukkal az Éden, a Közel-Kelet területéről mindenhova a jeleinket. Én úgy gondolom, hogy ez egy logikus gondolatmenet. Sajnos 50 ezer éves írásemlékünk nincs, csak ilyen gondolati rekonstrukcióval lehet ezt megállapítani.”

Az előadások előtt és után is lehetőség nyílik fiatal néprajzkutatók, régészek, de akár amatőr kutatók részére is a személyes megbeszélésre, egyeztetésre az adott szakterület kiválóságával. Legközelebb a Völgyben február 1-én, ill. 15-én Aradi Lajos és Raffay Ernő előadásait hallgathatják meg az érdeklődők.