Osztrák külügyminiszter: a kerítésépítésnek az unió külső határánál lenne értelme

A konzervatív néppárti Sebastian Kurz kérdésre válaszolva utalt arra, hogy alapjában véve nem ellenzi a kerítéseket, de - mint fogalmazott - a magyarországi kerítés rossz helyen van. Ugyanis mielőtt a menekültek Szerbiába érnek, már maguk mögött hagytak egy uniós országot, Görögországot - jelentette ki. A miniszter szerint a magyar kerítést azért építették, mert Európa nem tett semmit.

Kijelentette: amennyiben Szlovénia is bejelenti, hogy kerítést épít a horvát határszakaszra és a német politikusok is hasonlót terveznek a német-osztrák határnál, akkor látszik majd igazán milyen kilátástalan a helyzet, hiszen egyre több nemzetállam próbálja majd meg saját maga kezébe venni sorsát.

Amennyiben Németország lezárja a határait, akkor Ausztriának is ugyanígy kell tennie, hiszen az ország befogadó kapacitásának határához érkezett - jelentette ki Sebastian Kurz. Németországtól a miniszter világos válaszokat vár, hiszen szerinte az ország a menekültekben olyan benyomást keltett, hogy korlátlanul befogadja őket. Azt azonban - Angela Merkel kancellárra utalva - elutasította, hogy a menekültválságért Európából egyetlen kormányfőt tegyenek felelőssé, és azt reméljék, hogy mindent egyedül képes megoldani.

Kurz kijelentette: a határ biztosítása mellett a menekültrendszer európai szabályozására is szükség van. Jelenleg az embercsempészet közvetett támogatása zajlik, hiszen olyan migránsok is érkeznek, akik meg tudják fizetni a csempészeket - mondta a miniszter, akinek javaslata szerint Európán kívül kell igényelhetővé tenni a menekültkérelmet, hiszen így el lehetne dönteni, kinek van valóban szüksége védelemre.

A miniszter hangsúlyozta: egységes európai rendszerre van szükség, hiszen az egyes államok más szociális juttatást adhatnak a menekülteknek, ami oda vezethet, hogy a különböző országok eltérő módon lesznek vonzóak számukra.

A szlovén parlament bizottságai elutasítják az azonnali kerítésépítést

A szlovén parlament nemzetvédelmi bizottsága, valamint a hírszerző és biztonsági szolgálatokat felügyelő bizottság elvetette azt az ellenzéki javaslatot, hogy Ljubljana azonnal kezdje meg kerítés építését a horvát határon - közölte a szlovén hírügynökség (STA) pénteken.

A két bizottság azért ült össze, hogy megvitassa, milyen biztonsági intézkedéseket foganatosíthatnak, ha nem lép hatályba az a törvény, amelynek értelmében a hadsereg segítséget nyújthat a rendőrségnek a határ őrzésében.

A parlament által a múlt héten elfogadott törvényjavaslat ugyanis addig nem léphet hatályba, amíg le nem járt egy esetleges népszavazás kezdeményezésére az alkotmányban szavatolt egyhetes határidő. A Radio Student egyetemista szervezet a határidőn belül nyújtott be a parlamentnek egy erre vonatkozó civil kezdeményezést, ennek alapján pedig a házelnök pénteken elrendelte a népszavazás kiírásához szükséges aláírásgyűjtést. Erre 35 nap áll a civil szervezet rendelkezésére, azaz a törvényjavaslat addig semmi esetre sem léphet életbe.

A Radio Student álláspontja szerint szembe kell szállni Szlovénia militarizálásával. Milan Brglez házelnök sajnálkozását fejezte ki, és úgy vélte, hogy kezdeményezésével a szervezet megakadályozta a törvény hatályba lépését, noha az levenné a terhek egy részét a rendőrség válláról. Amennyiben nem sikerül összegyűjteni a 40 ezer aláírást, a törvény akkor is csak december 6-án léphet érvénybe.

A két bizottság ennek fényében úgy határozott: támogatja a kormány azon javaslatát, hogy amennyiben szükséges, kerítés épüljön a szlovén-horvát határon.

Az ellenzéki jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) ugyanakkor azonnali kerítésépítésre tett javaslatot. A párt egyik képviselője arra figyelmeztetett, hogy Szlovénia hamarosan egy nagy "menekülttáborrá" alakul át. Az ellenzék szerint amennyiben a hadsereg és az építőipari vállaltok azonnal elkezdenék építeni a kerítést a 671 kilométer hosszúságú szlovén-horvát szárazföldi határszakaszon, az tizennégy napon belül elkészülhetne.

Miro Cerar kormányának képviselői ugyanakkor kifejtették: a szlovén határokon a helyzet normalizálódott, és a migrációs nyomás is csökkent.

A francia elnök az Európán belüli "falak és kerítések" ellen emelt szót

Francois Hollande francia államfő "az Európán belüli falak és kerítések" ellen emelt szót pénteken, miután hivatalában fogadta Werner Faymann osztrák kancellárt.

"Nem szabad Európán belül falakat vagy kerítéseket emelni, hanem egyszerűen a külső határokat kell biztosítani" - mondta a francia elnök osztrák kollegájával tartott közös sajtótájékoztatóján az Elysée-palotában.

A francia elnök elismerően szólt "az osztrák népről, amely oly sokat tesz azért, hogy tisztelettel és méltósággal tudja biztosítani az emberek fogadását, akik gyakran Németország felé mennek tovább".

Az osztrák kancellár azt hangsúlyozta, hogy pénzügyi válsághoz hasonlóan "csak a közös európai válaszok" szolgálhatnak megoldással a migránsválságra. 

"A menekültek visszairányítása a szomszédos országba nem szolgálhatna megoldásként Európában" - üzente Werner Faymann ki nem mondva Berlinnek, ahol azzal vádolták meg az osztrák hatóságokat, hogy az utóbbi napokban egyeztetés nélkül hordtak menekülteket a német határra.

"Ez egy nehéz kihívás, mert felelős politikusként nagyon sok téren be kell bizonyítanunk, hogy tekintettel vagyunk a lakosság félelmeire" - tette hozzá a szociáldemokrata kancellár. Werner Faymann ugyanakkor úgy gondolja, hogy "Európa erősebb a féltékenységnél, az irigységnél, a gyűlöletnél, a haragnál és az előítéleteknél".

Ausztria kedden jelentette be, hogy "építési jellegű" munkálatok kezdődhetnek az osztrák-szlovén határ egy szakaszán. Szerdán Werner Faymann osztrák kancellár közölte: a menekültáradat ellenőrzésére műszakilag biztosítják a hatástérséget, "kaput építenek oldalsó szárnyakkal". Nem kerítést építenek az országhatárra, hanem műszaki biztonsági intézkedéseket foganatosítanak - hangsúlyozta.