Õsök sarjai ünnepe Gömörpéterfalán
A Felföldi Baranta Szövetség tavalyi félnapos rendezvénye idén másfélnaposra bővült. Az ünnepen baranta bemutató, kultúrműsor, kiállítás, kézműves foglalkozások várták az érdeklődőket, de kóstolhattak ujgur ételkülönlegességeket is.
A máskor nyugodt, csendes Almáspuszta élettel, vidámsággal telt meg a hétvégén. Õsmagyar viseletbe öltözött vendégek, ostorcsapkodás, puskaropogás zaja csalogatta a kíváncsi érdeklődőket a Baranta völgybe. Az egyik jurtában például az ősök arcképeit, ruházatát, fegyvereit lehetett szemügyre venni, egy másikban pedig Pósa Lajos életével, munkásságával ismerkedhettek meg a látogatók. Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus a Kurultaj–Magyar Törzsi Gyűlés főszervezője vetített-képes előadáson a magyar őstörténet kutatásának néhány fontos eredményéről tartott előadást.
Az Õsök sarjai ünnepet tavaly rendezték meg először, amikor a nyári napfordulón felavatták az Életfát, Élőfát és az Õsök terét. Felújították továbbá az egykori pásztorlakást, és egy közösségi helyiség is felépült. A Baranta völgy egyedülálló a Felvidéken.
„A Baranta völgy abból a célból épült, hogy a hagyományos magyar harcművészetnek a központja legyen. Ez alapvetően a Felvidéki vagy Felföldi Baranta Szövetségnek a fő bázisa, de ilyen nincs még egy az egész Kárpát-medencében” – magyarázta Kopecsni Gábor szervező, a Felföldi Baranta Szövetség ügyvezető elnöke.
A baranta a magyar hagyományokra épülő harcművészet, amely a legősibb gyökerekig nyúlik vissza, és a mai napig pásztoroktól gyűjthető, tanulható. Alapvetően két harcmodort lehetett megkülönböztetni: a katonait és a népit. A katonaihoz tartozik például az íjászat, a népihez pedig a botozás vagy az ostorozás. A baranta a szittya kortól egészen a huszárok koráig magában foglal minden hagyományos magyar harcmodort. A Felföldi Baranta Szövetség jóvoltából ezekbe kaphattak betekintést az érdeklődők, sőt a már majdnem feledésbe merülő huszár hatvágást is bemutatták.
A hagyományok megélésére törekednek az ujgurok is. A Kínából származó, Németországba menekült nép a magyarok testvérnépe, erről még himnuszukban is említést tesznek. „A mi nemzeti himnuszunk első mondatában benne van, hogy mi Attilának a fiai vagyunk. Azért jöttünk ide, hogy egyrészt megismerkedjünk a felvidéki magyarsággal, másrészt szeretnénk bemutatni bizonyos ételeinket. Táncegyüttest is hoztunk magunkkal, mivel be szeretnénk mutatni néhány ősi ujgur táncot” – magyarázta Ümit Hamit, a müncheni ujgurok képviselője.
Az egyik bemutatott étel a polo volt, amiben bárány- és juhhús, valamint répa található, és amelyet speciális, titkos fűszerekkel ízesítenek, a másik pedig a kordak, amely a magyar gulyáshoz hasonlít. A táncok azonban már inkább keleti hangulatot idéztek.
Az ünnepség csúcspontja a Szer volt, amelyet az Õsök terén láthatott a közönség. A domb csúcsán többek között Álmos, Árpád, Buda, Attila és IV. Béla faragott szobra magasodik, s a sor a hétvégén Hunyadi János, Hunyadi Mátyás és Kinizsi Pál szobrával bővült. A szoboravatást követően meggyújtották a szertüzet, megáldották a földet és az embereket, illetve kérték a Napistent, hogy a füsttel tisztítsa meg a jelenlévőket. Szent Iván havában a nyárközépi tűzgyújtás ugyanis a megújulás, a világosság, a szenvedély és a szerelem jelképe.
