Orlandói lövöldözés - Az FBI szerint a merénylő valószínűleg maga is meleg volt

Az FBI eddig vizsgálataiból kiderült, hogy Omar Mateen rendszeres látogatója volt annak az orlandói melegklubnak, ahol a tömegmészárlást elkövette, rendszeresen jelentkezett be melegeknek készült közösségi oldalakon, valamint használt homoszexuálisoknak készült, okostelefonon letölthető alkalmazásokat is.

Vasárnap hajnal óta egy sor lehetséges magyarázat született a gyilkos motivációiról: esetleges terrorista kapcsolatairól, lobbanékony, instabil természetéről, homofóbiájáról. A férfi azt állította, az Iszlám Állam nevében cselekszik, de később az is kiderült, más, egymással szemben álló fegyveres csoportokról is azt állította, kapcsolatban áll velük. Így az Iszlám Állammal szembehelyezkedő, az Al-Kaidához tartozó szíriai An-Nuszra Frontról és a szintén az IÁ ellen fellépő, libanoni, síita Hezbollahról is azt állította, kapcsolatban áll velük. Mateen volt felesége úgy nyilatkozott, hogy exférje durva és erőszakos ember volt, apja szerint pedig homofób.

Hétfőn azonban már egyre többen tettek vallomást arról, hogy a 29 éves férfi valószínűleg maga is meleg volt, és küzdött a nemi identitásával. Ezt erősítették meg, mások mellett, a Pulse nevű szórakozóhely tulajdonosai is az FBI-nak.

További részleteket - a nyomozásra való tekintettel - nem közölt az FBI.

Kedden délután azonban az MSNBC televízió arról adott hírt, hogy a hatóságok Omar Mateen volt feleségének büntetőjogi felelősségét firtatják. A Mateentől elvált Noor Zahi Salman ugyanis az FBI-nak tett vallomásában elmondta, hogy jelen volt, amikor volt férje fegyvert és lőszert vásárolt, sőt, tudott a merénylet tervéről, le is akarta beszélni róla a férfit. Minderről azonban nem az FBI tájékoztatott, hanem az asszony rokonai számoltak be újságíróknak, hozzátéve, hogy a nő mindenben együttműködik a hatóságokkal.

Barack Obama amerikai elnök kedden ismételten hangsúlyozta, hogy a hatóságok változatlanul nem bukkantak olyan információkra, melyek szerint a 29 éves Omar Mateen külföldi terroristákkal állt kapcsolatban. Az elnök egyébként csütörtökön látogat Orlandóba, hogy kifejezze részvétét és szolidaritását az áldozatok hozzátartozóival és a túlélőkkel.

Barack Obama: nem szabad azt az érzetet kelteni, mintha egy egész vallással állnánk háborúban

Nem szabad azt az érzetet kelteni, mintha egy egész vallással állnánk háborúban - mondta Barack Obama kedden egy washingtoni sajtóértekezletén az orlandói lövöldözéssel összefüggésben, ugyanakkor jelezte, hogy nehéz lesz az Iszlám Állam elleni további küzdelem, igaz, e terrorszervezet már meghátrálásra kényszerül.

Az amerikai elnök a pénzügyminisztériumban tartott megbeszélést, amelyen jelen voltak a Nemzetbiztonsági Tanács tagjai, és ott volt az amerikai hírszerzés csúcsvezetője, James Clapper is. A tárgyaláson az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépésről volt szó.

Obama azt mondta: a harc nehéz lesz az Iszlám Állam ellen, de - mint fogalmazott - már van "megfelelő mértékű" előrehaladás. Úgy vélekedett, a terrorszervezet meghátrálásra kéyszerült, a korábbinál jóval nehezebben képes új tagokat toborozni, egy esztendeje nem volt képes nagy és sikeres akciót végrehajtani Irak és Szíria területén. Mindez Obama szerint a nemzetközi erőfeszítéseknek, köztük a mintegy tizenháromezer légicsapásnak köszönhető. Felsorolta a terrorszervezet veszteségeit is: apadnak pénzügyi forrásai, százhúsz vezetőjét és parancsnokát likvidálták, két és fél év óta most van a legkevesebb tagja, és az Irakban elfoglalt területeinek mintegy felét elveszítette.  

Beszélt Donald Trump várható republikánus elnökjelölt kijelentéseiről is. Élesen támadta muszlimellenes kijelentéseit. Obama szerint Trump muszlimellenes állásfoglalásai veszélyesek és ellentétesek az amerikai értékrenddel. Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad egyetlen közösséget sem általánosítva megítélni, leszögezve: "Nem szabad azt az érzetet kelteni, mintha egy egész vallással állnánk háborúban".

Donald Trumpnak a muszlimok beutazási tilalmára vonatkozó megjegyzésére utalva Obama egy sor kérdést fogalmazott meg. "Most majd minden amerikai muszlimot másként kezelünk majd? Mindegyiküket különleges megfigyelésnek vetjük alá? Diszkrimináljuk őket vallásuk miatt? S ezzel a republikánus tisztségviselők vajon egyetértenek?" - kérdezte az elnök, majd leszögezte: mindez nem tükrözi a demokráciáról vallott amerikai elveket.

Az elnök úgy vélte: Trump retorikája miatt az Egyesült Államok kevésbé lesz biztonságban, mert ez csak táplálja a muszlim világban egyesek által vallott nézeteket, miszerint a Nyugat "gyűlöli a muszlimokat", és az Egyesült Államokban és szerte a világban a muszlimok úgy érezhetik, bármit csináljanak is, mindig gyanakvással tekintenek rájuk.       

Trump: Obamának fontosabb az ellenség, mint az amerikai nép

Donald Trump, a republikánusok várható elnökjelöltje helyi idő szerint kedd este egy kampánygyűlésen reagált Barack Obama amerikai elnök bírálataira, amelyek szerint a milliárdos álláspontja és kijelentései ellentétesek az amerikai értékrenddel.

Az észak-karolinai Greensboro városban tartott kampányrendezvényen Trump azzal vádolta meg az elnököt, hogy rajta tölti ki a haragját, ahelyett, hogy a vasárnapi orlandói tömegmészárlás elkövetőjére lenne dühös. Obama elnök ugyanis kedd délután, a pénzügyminisztériumban és a nemzetbiztonsági tanács tagjaival folytatott tárgyalásai után élesen bírálta mindazt, amit Trump a terrorizmusról, az iszlám vallásról, a bevándorlásról mond.   

Az ingatlanmágnás - miután hétfőn többször is utalt arra, hogy szerinte Obama nem képes hatékonyan fellépni a terrorizmus ellen - kedd esti beszédében azt fejtegette, hogy az elnök túlságosan sokat foglalkozik vele. Azt mondta, néhány republikánus kormányzó panaszkodott neki arra, hogy az Obama-kormány bevándorlókat akar letelepíteni az országban.   

Trump nagy terrorellenes akciókat ígért esetleges elnöksége idejére, ám részletekbe nem bocsátkozott. Ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: "mindent korrektül elrendezünk, így már nem élhetünk tovább". Hozzátette azonban: Obamának fontosabb az ellenség, mint a szövetségesei, jelesül az amerikai nép. "Elnökként számomra mindig Amerika lesz az első" - fogalmazott a republikánusok várható elnökjelöltje.

Foreign Policy: saját irányelvei miatt nem vette őrizetbe a lövöldözőt az FBI

Az orlandói Pulse melegbárban 49 embert meggyilkoló Omar Mateent kétszer is kihallgatta a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), mégsem vették őrizetbe. Az amerikai közösségi oldalakon sorra teszik fel a kérdést, hogy miért nem, amikor ezzel megakadályozhatták volna a mészárlást. A Foreign Policy amerikai lap cikke szerint egyebek között azért, mert az FBI-t saját irányelvei akadályozzák abban, hogy megalapozott gyanú nélkül nyomozást indítson a gyanús személyek ellen.

Ahogy az a bostoni robbantó ügyében végzett nyomozás során kiderült, az orosz hatóságoktól kapott információk miatt Tamerlan Carnajevet - az egyik elkövetőt - is kihallgatta korábban az FBI, mégsem vették őrizetbe - emlékeztet a cikk írója. Carnajev szüleit és tanárait és diáktársait kikérdezték, az előéletét és internetes kereséseit átvizsgálták, de különösebb aggodalomra adó okot nem találtak.

Az afgán származású Mateent nem is egyszer, hanem kétszer, 2013-ban és 2014-ben is kihallgatták. Első alkalommal munkatársai jelentették a rendőrségen, mert a munkahelyén radikálisnak ítélt kijelentéseket tett. Az FBI azonban nem talált arra utaló nyomot, hogy Mateennak kapcsolatai lettek volna terrorszervezetekkel. Egy évvel később arról faggatták, hogy ismerte-e Moner Mohammed Abusalhát, az első amerikai öngyilkos merénylőt, aki 2014-ben Szíriában felrobbantotta magát. Mateen és Abusalha ugyan ismerték egymást, de csak futólag, a hatóságok szerint ezért Mateen nem jelentett fenyegetést.

Az amerikai szaklap írása szerint az FBI évente több száz felmérést, előzetes és teljes körű nyomozást indít, hogy terrortámadásokat akadályozzon meg. Sokszor azonban, mint ahogy Omar Mateen és Tamerlan Carnajev esetében is történt, a nyomozók nem indítanak vizsgálatot, mert a saját irányelveik (Domestic Investigations an Operations Guide) nem teszik lehetővé. A cikkíró szerint ugyanis megalapozott gyanú kell ahhoz, hogy a FBI nyomozást indítson valakivel szemben.

A megalapozott gyanú azt jelenti, hogy világos tényeknek kell alátámasztaniuk azt a feltételezést, miszerint egy adott személy bűncselekményt követett el, illetve tervez elkövetni - magyarázza az író.

Az Egyesült Államok alkotmányának negyedik kiegészítése feltételként szabja meg a megalapozott gyanút a nyomozás megindításához, emellett megtiltja az indokolatlan házkutatást és letartóztatást, és megköveteli az elfogatóparancsok bírósági jóváhagyását.

Mateen ügyeit az FBI le is zárta, miután a nyomozók megerősítették: nem követett el bűncselekményt, és nem utal arra jel, hogy ilyen szándékai lennének a jövőben.

A cikk emlékeztet: Zacarias Moussaouit, aki a hatóságok szerint a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményben vállalt volna szerepet, repülős oktatói jelentették a hatóságoknak, mert a férfi meg akarta tanulni az utasszállítók vezetését, de a felszállást és a leszállást nem. Más értesülések szerint az is gyanús volt, hogy Moussaoui szinte egyben rendezte a pilótatanfolyam díját és százdolláros bankjegyekkel fizetett. Ez a gyanú viszont nem bizonyult megalapozottnak ahhoz, hogy az FBI-nak engedélyezzék a terrorizmusért később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Moussaoui számítógépének lefoglalását, amivel viszont lehet, hogy a terrortámadást el lehetet volna kerülni.

Az orlandói lövöldözőt 2013-ban radikális kijelentések miatt hallgatták ki, de az FBI eleve nem indíthat nyomozást valaki ellen csak azért, mert élt a szólásszabadsághoz való jogával. A cikkíró szerint tehát nem lehet teljes körű nyomozást indítani kijelentések alapján, még ha azok terrorista csoportoknak tett hűségesküről is szólnak. Megalapozott gyanú hiányában még lehallgatást sem végezhet a nyomozó hatóság - mutat rá a Foreign Policy írása.

A cikk szerint az utóbbi időben elkövetett támadások fényében sokak szerint épp ideje lenne a megalapozott gyanú korlátain lazítani, mások viszont ragaszkodnak a magánélet és rendvédelmi szervek hatáskörének alkotmányban rögzített korlátozásaihoz, mert szerintük azok, akik a magánélethez való jogukat feladják a biztonságért cserébe, végül mindkettőt el fogják veszíteni.