Õrizetbe vették az egyiptomi elnököt
KAIRÓ. Az ellenzék egyik vezetője szerint Kairóban megkezdődtek a konzultációk egy új kormány megalakításáról.
Az egyiptomi hadsereg főparancsnoka, Abdel-Fattah esz-Szíszi szerda délután jelentette be az addigi államfő, Mohamed Murszi leváltását, egy ideiglenes elnök kinevezését és az alkotmány felfüggesztését. Közölte, hogy egy átmeneti időszakra szakértői kormány alakul, majd előre hozott elnök-, illetve parlamenti választásokat tartanak.
Amr Musza, az Arab Liga volt főtitkára csütörtök hajnalban arról számolt be, hogy a konzultációk állítólag már meg is kezdődtek a szakértői kormány megalakításáról. Részleteket nem közölt.
Kora hajnalban több forrásból megerősítették, hogy az egyiptomi katonai vezetők őrizetbe vették a megbuktatott államfőt, az elnöki stáb több tagját, valamint a Muzulmán Testvériség politikai szárnyának tekintett Szabadság és Igazság Párt (FJP) néhány vezetőjét. A korábbi hírek arról szóltak, hogy a megbuktatott elnököt és közeli munkatársait az elnöki köztársasági gárda tiszti klubjában tartják fogva. A legfrissebb információk szerint ugyanakkor Murszit különválasztották munkatársaitól, és átszállították őt a védelmi minisztériumba.
A megbuktatott elnök, Mohamed Murszi egy előre felvett és szerda este sugárzott videóüzenetben azt hangozatta, hogy továbbra is ő Egyiptom megválasztott elnöke. A rossz minőségű felvételen arra buzdította a népet, hogy védje meg törvényes elnöki hivatalát.
Egyiptom katonai vezetői letartóztatási parancsot adtak ki a megbuktatott Murszi elnököt támogató Muzulmán Testvériség 300 tagja ellen - írta csütörtökre virradó éjjel az Al-Ahram című egyiptomi lap. Az újság beszámolt arról is: a biztonsági erők arra készülnek, hogy feloszlassák a Mohamed Murszit támogató tüntetést a Kairó Egyetem körzetében.
Híradások szerint a kairói Tahrír téren csütörtök hajnalban is ezrek ünnepelték Murszi megbuktatását. Eközben az északi Marsza Matruh városából arról érkezett hír, hogy a Murszi ellen tüntetők és a megbuktatott elnök hívei közötti összecsapásokban nyolc ember vesztette életét.
Négy ember vesztette életét szerda késő este az észak-egyiptomi Marsza Matruh városban a megbuktatott elnök hívei és a biztonsági erők összecsapásaiban. A líbiai határ közelében fekvő tengerparti városban történt összetűzések halálos áldozatai mind a megbuktatott elnök hívei voltak.
Az egyiptomi biztonsági erők megrohamozták az al-Dzsazíra arab hírtelevízió kairói irodáját, és őrizetbe vették az ott dolgozó alkalmazottakat - jelentette szerda éjjel az al-Dzsazíra, amely a megbuktatott Murszi elnök egyik utolsó beszédét sugározta. Korábban arról érkezett hír, hogy az új egyiptomi vezetés egyik első intézkedéseként beszüntette a megbuktatott elnököt támogató Muzulmán Testvériség televíziójának adását, és a televízió több vezetőjét őrizetbe vették.
Az Egypt25 televíziós csatorna az adás beszüntetéséig élőben sugározta Murszi híveinek tüntetését Kairóban és szerte az országban, továbbá a mozgalom politikusainak a katonai beavatkozást elítélő beszédeit.
Az Amnesty International szerda éjjel Londonban kiadott állásfoglalásában megerősítette mindezt. Hangsúlyozta: információik szerint máris több olyan tévéállomást bezártak, amelyek a tisztségéből eltávolított Mohamed Murszi elnököt támogatták, és e tévécsatornák munkatársait őrizetbe vették.
Barack Obama amerikai elnök elrendelte az Egyiptomnak nyújtott katonai támogatás felülvizsgálatát, az Európai Unió pedig mielőbbi választásokat kiírására szólította fel az ország katonai vezetőit. A Fehér Házban helyi idő szerint szerda este tartott válságtanácskozás után közölték: az amerikai elnököt mélységesen aggasztja a Murszi elnököt megbuktató katonai döntés, valamint az alkotmány felfüggesztése.
A hadsereg lépését az elnök ugyanakkor nem nevezte puccsnak. Ebben az esetben ugyanis az Egyesült Államoknak fel kellene függesztenie az arab ország hadseregének előirányzott, több mint másfél milliárd dolláros katonai támogatás folyósítását. Obama - mint közölték - az egyiptomi hadsereget felszólította arra, hogy mielőbb adja át a hatalmat egy demokratikusan megválasztott kormánynak. Egyúttal felszólított arra is, hogy kerüljék a megbuktatott elnök, illetve hívei önkényes letartóztatását.
Egyiptom új katonai vezetői biztosították az Egyesült Államok kormányát arról, hogy nem kívánják hosszú ideig kormányozni az országot. Magukat megnevezni nem kívánó amerikai hivatalos személyek helyi idő szerint szerda este közölték: a Murszi elnököt megbuktató hadsereg vezetői telefonon tájékoztatták erről Chuck Hagel védelmi minisztert, valamint Martin Dempsey tábornokot, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét. A hadsereg vezetői a többi között azt ígérték: arra törekszenek majd, hogy minél előbb polgári kormány irányítsa az országot.
A demokratikus folyamathoz való mielőbbi visszatérésre szólította fel az egyiptomi politikai élet valamennyi résztvevőjét az Európai Unió is. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője szerda éjszakai nyilatkozatában az egyiptomi katonai vezetőket mielőbbi elnök-, illetve parlamenti választások megtartására és az új alkotmány elfogadására szólította fel. Ashton annak a reménynek adott hangot, hogy a katonai vezetés megerősíti az alapvető jogok tiszteletben tartásának fontosságát. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Egyiptom tovább haladjon a demokratikus átalakulás útján.
William Hague brit külügyminiszter úgy értékelte, hogy "egyértelműen veszélyes" helyzet alakult ki Egyiptomban a hadsereg fellépése nyomán. Szerda éjjeli nyilatkozatában Hague hangsúlyozta: a minisztérium azt tanácsolja a brit állampolgároknak, hogy ha nem feltétlenül fontos, ne utazzanak Egyiptomba, jóllehet ez a hivatalos ajánlás a vörös-tengeri üdülőhelyekre nem vonatkozik.
A brit külügyminiszter közölte: személy szerint nem támogatja, hogy egy demokratikus rendszerben katonai beavatkozással oldjanak meg vitás kérdéseket. Hague szerint London álláspontja az, hogy most egy politikai folyamatnak kell következnie, amelynek előre hozott és igazságos választásokhoz, ennek eredményeként pedig polgári vezetésű kormány megalakulásához kell vezetnie.
A brit külügyminiszter felszólította az egyiptomi vezetőket, hogy ennek érdekében mutassanak valós elkötelezettséget az együttműködésre, "nem úgy, ahogy az elmúlt hónapokban tették". "A helyzet egyértelműen veszélyes", és a brit kormány az egyiptomi fejlemények minden részesét önmérsékletre és az erőszakcselekmények elkerülésére szólítja fel - áll Hague közleményében.
Franciaország "tudomásul veszi", hogy Egyiptomban bejelentették: egy átmeneti időszak után új elnökválasztást tartanak - reagált a francia külügyminiszter a kairói eseményekre. "(Párizs) azt szeretné, hogy a választásokat a polgári béke, a pluralizmus, az egyéni szabadságjogok és a demokratikus átmenet vívmányainak tiszteletben tartásával készítsék elő annak érdekében, hogy az egyiptomi nép szabadon választhassa meg vezetőit és a jövőjét" - fogalmazott közleményében Laurent Fabius.
Az alapvető jogok tiszteletben tartására szólította fel Egyiptom katonai vezetőit az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun csütörtök hajnali nyilatkozatában külön kiemelte a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát. A főtitkár úgy ítélte meg, hogy a katonai beavatkozás minden országban aggodalomra ad okot. Ebből kiindulva kulcsfontosságúnak nevezte a polgári kormányzásra való mielőbbi visszatérés szükségességét. A főtitkár állásfoglalásában párbeszédet és nyugalmat sürgetett, és hangsúlyozta, hogy el kell kerülni az erőszakos cselekményeket.
Az Amnesty International az egyiptomi biztonsági szolgálatokat és a fegyveres erőket arra szólította fel, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg az emberi jogok és minden egyiptomi személyi biztonságának védelme érdekében, politikai rokonszenvtől függetlenül.
Az egyiptomi hadsereg és a rendőrség múltbeli emberijog-sértései alaposan dokumentáltak, és nem szabad megismétlődniük. A jelenlegi igen feszült helyzetben, és különös tekintettel arra, hogy az alkotmányt felfüggesztették, most fontosabb, mint valaha, hogy az egyiptomi hadsereg tartsa magát a nemzetközi emberi jogi törvényekből Egyiptomra háruló kötelezettségekhez - áll az Amnesty International szerda éjjeli londoni felhívásában, amelyet Salil Shetty, a szervezet főtitkára személyesen tett közzé.
Shetty nyilatkozata szerint Egyiptomban máris csapást mértek a véleménynyilvánítás szabadságára, mivel Mohamed Murszi államfő eltávolítása után azonnal több olyan televíziós csatornát elhallgattattak, amelyek a megbuktatott elnök pártján voltak, és e tévéállomások munkatársait őrizetbe vették. Az Amnesty International szerint aggodalomra ad okot az a lehetőség, hogy bosszúhadjárat kezdődik Murszi hívei ellen. A szervezet aggasztónak nevezte a "csőcselék részéről megnyilvánuló erőszakcselekményeket" és a megmozdulások során nők ellen elkövetett szexuális támadásokat is.
A véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságához fűződő jog békés gyakorlásáért azonban senkit nem szabad büntetni, és azok ellen, akiket őrizetbe vettek, vagy haladéktalanul vádat kell emelni, ha bűncselekményt követtek el, vagy szabadon kell őket engedni, a biztonsági alakulatoknak pedig tartózkodniuk kell a felesleges és túlzott erő alkalmazásától - áll az emberi jogi szervezet felhívásában.
Táviratban üdvözölte Egyiptom kinevezett új elnökét a szaúd-arábiai király. Abdalláh volt az első külföldi vezető, aki jókívánságait fejezte ki Adli Manszúrnak, az egyiptomi alkotmánybíróság elnökének, aki a hadsereg döntése alapján ideiglenesen gyakorolja az államfői teendőket a megbuktatott Mohamed Murszi helyett.
Amr Musza, az Arab Liga volt főtitkára csütörtök hajnalban arról számolt be, hogy a konzultációk állítólag már meg is kezdődtek a szakértői kormány megalakításáról. Részleteket nem közölt.
Kora hajnalban több forrásból megerősítették, hogy az egyiptomi katonai vezetők őrizetbe vették a megbuktatott államfőt, az elnöki stáb több tagját, valamint a Muzulmán Testvériség politikai szárnyának tekintett Szabadság és Igazság Párt (FJP) néhány vezetőjét. A korábbi hírek arról szóltak, hogy a megbuktatott elnököt és közeli munkatársait az elnöki köztársasági gárda tiszti klubjában tartják fogva. A legfrissebb információk szerint ugyanakkor Murszit különválasztották munkatársaitól, és átszállították őt a védelmi minisztériumba.
A megbuktatott elnök, Mohamed Murszi egy előre felvett és szerda este sugárzott videóüzenetben azt hangozatta, hogy továbbra is ő Egyiptom megválasztott elnöke. A rossz minőségű felvételen arra buzdította a népet, hogy védje meg törvényes elnöki hivatalát.
Egyiptom katonai vezetői letartóztatási parancsot adtak ki a megbuktatott Murszi elnököt támogató Muzulmán Testvériség 300 tagja ellen - írta csütörtökre virradó éjjel az Al-Ahram című egyiptomi lap. Az újság beszámolt arról is: a biztonsági erők arra készülnek, hogy feloszlassák a Mohamed Murszit támogató tüntetést a Kairó Egyetem körzetében.
Híradások szerint a kairói Tahrír téren csütörtök hajnalban is ezrek ünnepelték Murszi megbuktatását. Eközben az északi Marsza Matruh városából arról érkezett hír, hogy a Murszi ellen tüntetők és a megbuktatott elnök hívei közötti összecsapásokban nyolc ember vesztette életét.
Négy ember vesztette életét szerda késő este az észak-egyiptomi Marsza Matruh városban a megbuktatott elnök hívei és a biztonsági erők összecsapásaiban. A líbiai határ közelében fekvő tengerparti városban történt összetűzések halálos áldozatai mind a megbuktatott elnök hívei voltak.
Az egyiptomi biztonsági erők megrohamozták az al-Dzsazíra arab hírtelevízió kairói irodáját, és őrizetbe vették az ott dolgozó alkalmazottakat - jelentette szerda éjjel az al-Dzsazíra, amely a megbuktatott Murszi elnök egyik utolsó beszédét sugározta. Korábban arról érkezett hír, hogy az új egyiptomi vezetés egyik első intézkedéseként beszüntette a megbuktatott elnököt támogató Muzulmán Testvériség televíziójának adását, és a televízió több vezetőjét őrizetbe vették.
Az Egypt25 televíziós csatorna az adás beszüntetéséig élőben sugározta Murszi híveinek tüntetését Kairóban és szerte az országban, továbbá a mozgalom politikusainak a katonai beavatkozást elítélő beszédeit.
Az Amnesty International szerda éjjel Londonban kiadott állásfoglalásában megerősítette mindezt. Hangsúlyozta: információik szerint máris több olyan tévéállomást bezártak, amelyek a tisztségéből eltávolított Mohamed Murszi elnököt támogatták, és e tévécsatornák munkatársait őrizetbe vették.
Barack Obama amerikai elnök elrendelte az Egyiptomnak nyújtott katonai támogatás felülvizsgálatát, az Európai Unió pedig mielőbbi választásokat kiírására szólította fel az ország katonai vezetőit. A Fehér Házban helyi idő szerint szerda este tartott válságtanácskozás után közölték: az amerikai elnököt mélységesen aggasztja a Murszi elnököt megbuktató katonai döntés, valamint az alkotmány felfüggesztése.
A hadsereg lépését az elnök ugyanakkor nem nevezte puccsnak. Ebben az esetben ugyanis az Egyesült Államoknak fel kellene függesztenie az arab ország hadseregének előirányzott, több mint másfél milliárd dolláros katonai támogatás folyósítását. Obama - mint közölték - az egyiptomi hadsereget felszólította arra, hogy mielőbb adja át a hatalmat egy demokratikusan megválasztott kormánynak. Egyúttal felszólított arra is, hogy kerüljék a megbuktatott elnök, illetve hívei önkényes letartóztatását.
Egyiptom új katonai vezetői biztosították az Egyesült Államok kormányát arról, hogy nem kívánják hosszú ideig kormányozni az országot. Magukat megnevezni nem kívánó amerikai hivatalos személyek helyi idő szerint szerda este közölték: a Murszi elnököt megbuktató hadsereg vezetői telefonon tájékoztatták erről Chuck Hagel védelmi minisztert, valamint Martin Dempsey tábornokot, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét. A hadsereg vezetői a többi között azt ígérték: arra törekszenek majd, hogy minél előbb polgári kormány irányítsa az országot.
A demokratikus folyamathoz való mielőbbi visszatérésre szólította fel az egyiptomi politikai élet valamennyi résztvevőjét az Európai Unió is. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője szerda éjszakai nyilatkozatában az egyiptomi katonai vezetőket mielőbbi elnök-, illetve parlamenti választások megtartására és az új alkotmány elfogadására szólította fel. Ashton annak a reménynek adott hangot, hogy a katonai vezetés megerősíti az alapvető jogok tiszteletben tartásának fontosságát. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Egyiptom tovább haladjon a demokratikus átalakulás útján.
William Hague brit külügyminiszter úgy értékelte, hogy "egyértelműen veszélyes" helyzet alakult ki Egyiptomban a hadsereg fellépése nyomán. Szerda éjjeli nyilatkozatában Hague hangsúlyozta: a minisztérium azt tanácsolja a brit állampolgároknak, hogy ha nem feltétlenül fontos, ne utazzanak Egyiptomba, jóllehet ez a hivatalos ajánlás a vörös-tengeri üdülőhelyekre nem vonatkozik.
A brit külügyminiszter közölte: személy szerint nem támogatja, hogy egy demokratikus rendszerben katonai beavatkozással oldjanak meg vitás kérdéseket. Hague szerint London álláspontja az, hogy most egy politikai folyamatnak kell következnie, amelynek előre hozott és igazságos választásokhoz, ennek eredményeként pedig polgári vezetésű kormány megalakulásához kell vezetnie.
A brit külügyminiszter felszólította az egyiptomi vezetőket, hogy ennek érdekében mutassanak valós elkötelezettséget az együttműködésre, "nem úgy, ahogy az elmúlt hónapokban tették". "A helyzet egyértelműen veszélyes", és a brit kormány az egyiptomi fejlemények minden részesét önmérsékletre és az erőszakcselekmények elkerülésére szólítja fel - áll Hague közleményében.
Franciaország "tudomásul veszi", hogy Egyiptomban bejelentették: egy átmeneti időszak után új elnökválasztást tartanak - reagált a francia külügyminiszter a kairói eseményekre. "(Párizs) azt szeretné, hogy a választásokat a polgári béke, a pluralizmus, az egyéni szabadságjogok és a demokratikus átmenet vívmányainak tiszteletben tartásával készítsék elő annak érdekében, hogy az egyiptomi nép szabadon választhassa meg vezetőit és a jövőjét" - fogalmazott közleményében Laurent Fabius.
Az alapvető jogok tiszteletben tartására szólította fel Egyiptom katonai vezetőit az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun csütörtök hajnali nyilatkozatában külön kiemelte a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát. A főtitkár úgy ítélte meg, hogy a katonai beavatkozás minden országban aggodalomra ad okot. Ebből kiindulva kulcsfontosságúnak nevezte a polgári kormányzásra való mielőbbi visszatérés szükségességét. A főtitkár állásfoglalásában párbeszédet és nyugalmat sürgetett, és hangsúlyozta, hogy el kell kerülni az erőszakos cselekményeket.
Az Amnesty International az egyiptomi biztonsági szolgálatokat és a fegyveres erőket arra szólította fel, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg az emberi jogok és minden egyiptomi személyi biztonságának védelme érdekében, politikai rokonszenvtől függetlenül.
Az egyiptomi hadsereg és a rendőrség múltbeli emberijog-sértései alaposan dokumentáltak, és nem szabad megismétlődniük. A jelenlegi igen feszült helyzetben, és különös tekintettel arra, hogy az alkotmányt felfüggesztették, most fontosabb, mint valaha, hogy az egyiptomi hadsereg tartsa magát a nemzetközi emberi jogi törvényekből Egyiptomra háruló kötelezettségekhez - áll az Amnesty International szerda éjjeli londoni felhívásában, amelyet Salil Shetty, a szervezet főtitkára személyesen tett közzé.
Shetty nyilatkozata szerint Egyiptomban máris csapást mértek a véleménynyilvánítás szabadságára, mivel Mohamed Murszi államfő eltávolítása után azonnal több olyan televíziós csatornát elhallgattattak, amelyek a megbuktatott elnök pártján voltak, és e tévéállomások munkatársait őrizetbe vették. Az Amnesty International szerint aggodalomra ad okot az a lehetőség, hogy bosszúhadjárat kezdődik Murszi hívei ellen. A szervezet aggasztónak nevezte a "csőcselék részéről megnyilvánuló erőszakcselekményeket" és a megmozdulások során nők ellen elkövetett szexuális támadásokat is.
A véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságához fűződő jog békés gyakorlásáért azonban senkit nem szabad büntetni, és azok ellen, akiket őrizetbe vettek, vagy haladéktalanul vádat kell emelni, ha bűncselekményt követtek el, vagy szabadon kell őket engedni, a biztonsági alakulatoknak pedig tartózkodniuk kell a felesleges és túlzott erő alkalmazásától - áll az emberi jogi szervezet felhívásában.
Táviratban üdvözölte Egyiptom kinevezett új elnökét a szaúd-arábiai király. Abdalláh volt az első külföldi vezető, aki jókívánságait fejezte ki Adli Manszúrnak, az egyiptomi alkotmánybíróság elnökének, aki a hadsereg döntése alapján ideiglenesen gyakorolja az államfői teendőket a megbuktatott Mohamed Murszi helyett.
Forrás
MTI
