Óriáskagylók tartják egészségesen a zátonyokat
KUALA LUMPUR. Olybá tűnik, hogy a világ legnagyobb puhatestűi, az indo-csendes-óceáni korallzátonyok óriáskagylói hatalmas mennyiségű hasznos munkát végeznek, amelyről szinte semmit sem tudunk.
Ezek a tengeri élőlények a jelek szerint párhuzamos munkavégzésre képes ökoszisztéma-mérnökök. Zátonyépítők és -formálók, élelemgyárak, menedékek, algatározók és vízszűrők egyszerre.
Az óriáskagylók mintegy 38 millió éve vannak jelen a korallzátonyokon, legnagyobb képviselőik elérhetik az 1,2 méteres testhosszot és a több mint 200 kilogrammos testsúlyt. Ökoszisztémában betöltött szerepüket azonban alig ismerjük - mondja Peter Todd, a Szingapúri Állami Egyetem szakembere.
Todd és csapata szemügyre vette a kagylók szerepkörét, és abban reménykedik, eredményei elősegíthetik védelmüket. Az óriáskagylókat többek között a túlzott halászat és a globális felmelegedés veszélyezteti. Kiderítették, hogy az óriáskagylók 13 faja élelemgyárként funkcionál a korallzátony élővilágának. Táplálék-előállító algáknak, úgynevezett zooxanthelláknak adnak otthont, maguk is élelemként szolgálnak a húsevő rákoknak és homároknak, még ivadékaik és ürülékük is vonzza az opportunista élelemkeresőket és dögevőket, úgymint apró csigákat, rákokat.
Az óriáskagylók ezenfelül bölcsődeként szolgálnak a halaknak, menedéket nyújtanak a fiatal ivadékoknak a ragadozók elől, tarajos héjuk pedig privát szférát hoz létre a kifejlett egyedeknek az ikrák lerakásához. Héjuk elősegíti a zátonyépítést is. Sűrű populációjuk magával vonja, hogy bizonyos fajok hektáronként évente 80 tonna karbonáthéj-anyagot hoznak létre , amely menedékként elérhető a lágy koralloknak, szivacsoknak, tengeri zsákállatoknak és nagyobb algafajoknak. Ám ezek az előnyök a kutatók szerint valószínűleg csak akkor maradnak meg hosszú távon, ha az óriáskagyló-populációk egészségesek maradnak, ami védelmüket elsődleges fontosságúvá teszi.
Deepak Apte, a Bombayi Természettudományi Társaság ökológusa szerint - aki az indiai kormány támogatásával a kagylók védelmét célzó programot is vezet - a puhatestűeknél globális hanyatlás figyelhető meg. „A korallzátonyok egészségi állapotának létfontosságú előrejelző fajai, számos módon járulnak hozzá ökológiai szempontból” - magyarázza. Úgy véli, ha eltűnnek, nehéz lesz visszahozni populációikat, mivel az általuk elfoglalt, igen specializálódott ökológiai fülkék folyamatosan pusztulnak.
Indiában ráadásul egyéb kihívásokkal is szembe kell nézniük a kutatóknak. „Indiában a megafaunára koncentrálás mértéke szinte ellehetetleníti a kevéssé ismert fajok kutatását. Ráadásul a természetvédelem még a megafaunát érintően is majdnem teljes egészében a szárazföldi fajokat célozza és nagyon tigriscentrikus” - fejti ki.
Az óriáskagylók mintegy 38 millió éve vannak jelen a korallzátonyokon, legnagyobb képviselőik elérhetik az 1,2 méteres testhosszot és a több mint 200 kilogrammos testsúlyt. Ökoszisztémában betöltött szerepüket azonban alig ismerjük - mondja Peter Todd, a Szingapúri Állami Egyetem szakembere.
Todd és csapata szemügyre vette a kagylók szerepkörét, és abban reménykedik, eredményei elősegíthetik védelmüket. Az óriáskagylókat többek között a túlzott halászat és a globális felmelegedés veszélyezteti. Kiderítették, hogy az óriáskagylók 13 faja élelemgyárként funkcionál a korallzátony élővilágának. Táplálék-előállító algáknak, úgynevezett zooxanthelláknak adnak otthont, maguk is élelemként szolgálnak a húsevő rákoknak és homároknak, még ivadékaik és ürülékük is vonzza az opportunista élelemkeresőket és dögevőket, úgymint apró csigákat, rákokat.
Az óriáskagylók ezenfelül bölcsődeként szolgálnak a halaknak, menedéket nyújtanak a fiatal ivadékoknak a ragadozók elől, tarajos héjuk pedig privát szférát hoz létre a kifejlett egyedeknek az ikrák lerakásához. Héjuk elősegíti a zátonyépítést is. Sűrű populációjuk magával vonja, hogy bizonyos fajok hektáronként évente 80 tonna karbonáthéj-anyagot hoznak létre , amely menedékként elérhető a lágy koralloknak, szivacsoknak, tengeri zsákállatoknak és nagyobb algafajoknak. Ám ezek az előnyök a kutatók szerint valószínűleg csak akkor maradnak meg hosszú távon, ha az óriáskagyló-populációk egészségesek maradnak, ami védelmüket elsődleges fontosságúvá teszi.
Deepak Apte, a Bombayi Természettudományi Társaság ökológusa szerint - aki az indiai kormány támogatásával a kagylók védelmét célzó programot is vezet - a puhatestűeknél globális hanyatlás figyelhető meg. „A korallzátonyok egészségi állapotának létfontosságú előrejelző fajai, számos módon járulnak hozzá ökológiai szempontból” - magyarázza. Úgy véli, ha eltűnnek, nehéz lesz visszahozni populációikat, mivel az általuk elfoglalt, igen specializálódott ökológiai fülkék folyamatosan pusztulnak.
Indiában ráadásul egyéb kihívásokkal is szembe kell nézniük a kutatóknak. „Indiában a megafaunára koncentrálás mértéke szinte ellehetetleníti a kevéssé ismert fajok kutatását. Ráadásul a természetvédelem még a megafaunát érintően is majdnem teljes egészében a szárazföldi fajokat célozza és nagyon tigriscentrikus” - fejti ki.
Forrás
hirado.hu, livescience.com
